A kiskőrösi Szlovák Tájházban 1977-ben nyílt meg a kiállítás, ami bemutatja a települést 1718-ban – a török vész után – újra benépesítő szlovák nemzetiség történetét és mindennapjait. Az alföldi háztípusba tartozó háromosztatú, vert falú, szabadkéményes, döngölt agyagpadlós parasztház 1838-ban épült. Az utcafronton a tisztaszobát találjuk, középen a konyhát, ahol a lakrész egyetlen bejárata nyílik. A hátsó szobában szlovák evangélikus imakönyveket mutatnak be. A kiszolgáló egységeket, a kamrát és az istállót a lakrésszel egy tető alá építették. Külön épületben találjuk a nyári konyhát, amely jóval későbbre datálható. A tájház egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt életterét és tárgyait mutatja be.
A kiskőrösi Szlovák Tájház tisztaszobája (Fotó: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum)
Az ezredfordulót követően a múzeumot többször is fejlesztették: 2006-ban megtörtént a lábazati szigetelés, az országban egyedülálló módon temperáló padlófűtést alakítottak ki. 2008-ban a nyári konyha folytatásaként kemence épült, 2019-ben újították fel a nádtetőt, míg egy évvel később a födémszerkezet faelemeit cserélték szinte teljes körűen. A tájház Kiskőrös önkormányzata fenntartásában, a Petőfi szülőház és emlékmúzeum tagintézményeként működik.
A Szlovák Tájház konyhája (fotó: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum)
Az év tájháza díjat Veszprémben adták át pénteken a kiskőrösi Szlovák Tájház munkatársainak, a Tájházszövetségnek a Laczkó Dezső Múzeumban megrendezett konferenciáján. A rendezvényt a 2004 óta létező elismerés hagyományait követve látta vendégül a királynék városa: a szokás ugyanis az, hogy az előző évi díjazott fogadja a szakembereket. A veszprémi Bakonyi Ház 2019-ben nyerte el az elismerést, a következő években azonban sorra ellehetelenült a lebonyolítás: előbb a covid miatti lezárások, majd a rezsiválság miatti zárva tartás és a múzeum valamint környezetének felújítási munkálatai akadályozták a konferencia befogadását. Idén elhárultak az akadályok, és az Európa Kulturális Fővárosa év is méltó körülményeket jelentett a rangos találkozó számára.
A háromnapos konferencia csütörtöki programja szabadabb keretek között zajlott, a résztvevők megismerhették a várat Pátkai Ádám Sándor régész vezetésével, meglátogatták a Fenyves malmot, részt vehettek a Christkindlspielt bemutató kiállítás megnyitóján a Deutsches Hausban, este pedig kocsmakvízen mérhették össze tudásukat. A péntek a szakmai előadások jegyében telt – többek között a dunántúli csipkekészítés hagyományai, a Veszprém vármegyei értéktár értékei, és több jó gyakorlat is napirendre került. Szombaton a résztvevők tanulmányi kirándulásra indulnak, amelyen a Veszprém vonzáskörzetében működő tájházak közül látogatnak meg néhányat.
A pénteki díjátadón felszólalt dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, aki büszkén jegyezte meg, hogy az 1935-ben, egy öcsi kisnemesi ház mintájára épült Bakonyi Ház volt az ország egyik első tájháza. A miniszter szerint a trianoni sokk után felocsúdó magyarságnak újra kellett gondolnia közép-európaiságát, és ez a korszakban számos módon megmutatkozott – ide sorolta Bartók Béla vagy Kós Károly munkásságát is. Navracsics szerint a két világháború között reneszánszát élő népi kultúra elsősorban közép-európai, és csak másodsorban viseli magán a nemzetiségek jegyeit. Hozzátette: ma is feladatunk, hogy európaiságunkban találjuk meg magyarságunkat, és magyarságunkban európaiságunkat.
Brányi Mária alpolgármester arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a Tájházszövetség találkozója jól illeszkedik az elmúlt hetek szakmai programsorozatába, hiszen nemrég a főépítészek és a műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek számára rendeztek hasonló összejöveteleket a városban. Az alpolgármester rámutatott, hogy az Erzsébet liget felújításakor a Bakonyi Ház etnobotanikus kertjének területét is megkétszerezték. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója, aki elmondta, hogy a tájházban visszatérő programelemként szerveznek kézműves műhelyfoglalkozásokat, hogy a halott tárgyak mellett az élő hagyományok révén is kapcsolatba kerülhessünk a népi kultúrával.
