Vaskupola. Már a neve is tekintélyt parancsoló, pláne, ha tudatosul, hogy egy harcászati technológiát takar ez a fantázianév. Ebben az esetben viszont nem egy támadó fegyverről van szó. Ellenkezdőleg, a Vaskupola elsősorban a civil lakosság védelmére szolgál, elrettentő erővel pedig inkább a támadó fél körében bír, miszerint hiába nyomják meg azt a bizonyos piros gombot a rakétavetőn, a kilőtt lövedék a Vaskupola miatt jó eséllyel nem fog célba érni.
Valójában nem egy fizikai páncélfalról van szó, nevével ellentétben nem fedi le egy város, vagy képességei szerint egy egész régió légterét az ellenséges rakéták elől. A Vaskupola egy izraeli fejlesztésű rakétaelhárító rendszer, ami elfér akár egy kamion platóján is.
A zsidó állam még a 2010-es évek elején fejlesztette ki és először 2011-ben állították hadrendbe. A feladata az, hogy észrevegye, bemérje, majd likvidálja azokat a támadó rakétákat, amelyeket az ország területére, elsősorban a civil lakosság felé lőttek ki. Érdekesség, hogy először Aranykupolának nevezték el, ezt a fejlesztésért felelős mérnök és felesége találta ki, de végül a hadsereg vezérkara túl hivalkodónak találta, így lett Vaskupola.
Fotó: MOHAMMED ABED | Forrás: AFP
A működési elve ilyen egyszerű, mégis az egyik legmodernebb mesterséges intelligencia működteti, ami számos változót képes felismerni és reagálni rájuk.
Maga a rendszer több komponensből áll: egy irányítóközpontból, egy radarrendszerből, ami képes 360 fokos szögben, körülbelül 64 km-es távolságig érzékelni, a támadó eszközöket. Ez másodpercek alatt megtörténik, ennyi idő alatt érzékeli a veszélyt, majd meg tudja határozni a kilövés helyét, a röppályát, a sebességet és a becsapódás pontját. A másik komponense maga az elhárítórendszer. Gyakorlatilag egy rakétakilövő állomás, ami méretét tekintve elfér egy kamionon is, ezáltal rendkívül mobilis és könnyen mozgatható országon belül. Innen indulnak azok az elfogórakéták, amelyek a radar adatai alapján célba veszik a kilőtt lövedéket. A védelmi célból kilőtt rakéta húsz darab kisebbet tartalmaz, amelyek megközelítik a célpontot, majd a közelében felrobbannak, ezzel likvidálva azt.
Egy ilyen rakéta ára valahol 50 és 100 ezer dollár között van, éppen ezért a Vaskupola szoftverébe kifejlesztettek egy olyan komponenst is, ami a radar adatai alapján meghatározza a becsapódás várható helyét, és ha az lakott területen kívülre esik, akkor nem lép működésbe a rendszer. Ugyanígy arra is figyel a rendszer, hogy a röppálya lehető legmagasabb pontján semmisítse meg a célpontját, ezt elsősorban azért fejlesztették ki az izraeli mérnökök, hogy ha egy támadó rakéta esetleg biológiai arzenált is hordozna magában, az a lakosságtól a lehető legtávolabb semmisüljön meg. Szintén a földrajzi adatokat alapul véve még arra is figyel a rendszer, hogy sikeres hatástalanítás után a törmelékek ugyancsak ne lakott területre zuhanjanak vissza. Egyszerre pedig 1100 célpontot képes követni.
Tamir elfogórakéta indítása. Jól látszik a decentralizált telepítés. Fotó: Jack Guez / AFP
A Vaskupola először 2011 áprilisában lépett működésbe Izraelben, akkor hatástalanította az első rakétát, amit Gázából lőtt ki a HAMASZ terrorszervezet, azóta pedig a becslések szerint 2500-szor ismételte meg ugyanezt a múlt hétvégi támadások kezdetéig, ahol viszont a palesztinoknak némileg sikerült túlterhelni a rendszert azáltal, hogy rövid időn belül 5000 rakétát lőttek ki. Szintén az eddigi sikeres rakétaelfogások alapján látszik, hogy a Vaskupola 90%-os hatékonysággal végzi a munkáját.
Abban, hogy Izrael városai nem váltak a földdel egyenlővé a HAMASZ legutóbbi nagyszabású támadása után a Vaskupolának is nagy szerepe van. Bár a nemzetközi hírcsatornák számos olyan képet közzétettek, ahol a rakétabecsapódások után egy épületből csupán romhalmaz maradt, valójában ez lehetne sokkal tragikusabb is, ha nem működött volna a légvédelmi rendszer.
Nem véletlen tehát, hogy Izraeltől már az USA is vásárolt két ilyen rendszert is, 2022 novemberében pedig Magyarország is aláírta a megállapodást és várhatóan még az idei évben megérkezik hazánkba egy ilyen radartechnológia Izraelből. Tehát hazánk elsődlegesen a radartechnológiát szerezte be, a Vaskupola szemét, amivel a korábbi szovjet radarokkal ellentétben a másodperc törtrésze érzékeli a veszélyt. Bár számos technológiai részlet titkosított, azt még lehet tudni, hogy a Vaskupola radarja képes védekezni a zavaró elektronikai hadviseléssel szemben is, így nem lehet könnyen megzavarni működés közben.
Akkor Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter és Novák Katalin, államfő a helyszínen tekintette meg a rendszert, majd megkötötték a megállapodást. Az izraeli harcok kitörése után most pedig még inkább az érdeklődés középpontjába került, hogy pontosan mit vásárolt meg hazánk.
A honvédelmi miniszer úgy nyilatkozott, hogy egy hatékony rendszerbe foglalható védelmi rendszer kiépítésén dolgoznak. Ez a folyamat pedig már 2017-ben elkezdődött Magyarországon a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében. Azóta több helikoptert és harckocsit is vásárolt Magyarország, a nemzetgazdaság szempontjából sem érdektelen beruházásként pedig felépült egy gyár Zalaegerszeg mellett, ahol a német Rheinmetall hadiipari cég licensze alapján gyártanak harckocsikat, Várpalota mellett pedig már épül Európa egyik legmodernebb lőszergyára.
Hogy a Vaskupola beszerzése mennyire is számít rendkívülinek, arra jó bizonyíték, hogy a diplomáciai források szerint a magyar delegáció volt a világon a második, akiknek az izraeli védelmi erők a helyszínen mutatták be a technológia működését annak minden részletével együtt.
A Vaskupola működés közben:
