Hogy egy használati tárgy mikor válik hulladékká, az egyáltalán nem biztos, hogy egybeesik azzal, amikor eredeti tulajdonosa számára már feleslegessé vált. Könnyen elképzelhető, hogy másnak pont arra az eszközre lenne szüksége otthonában, csupán ez a két ember nem ismeri egymást – miért is ismerné? – így pedig az amúgy működőképes és jó állapotban lévő használati eszközök a szemetesládákban landolnak, vagy a hulladékudvarban fejezik be pályafutásuk.
Ez a berögződés, miszerint az ember egyből kidobja azt, amire már nincs szüksége és újat vásárol helyette a legnagyobb hátráltatója annak, amit körforgásos gazdaságnak neveznek. Pedig az oly népszerű fenntarthatósági eszmék egyik legegyszerűbb és leggyakorlatiasabb módja lehetne ez. Hiszen attól nem fog kevesebb szén-dioxid jutni a levegőbe, ha néhány radikális aktivista odaláncolja magát egy erőmű kerítéséhez, az viszont már, ha kis mértékben is, de visszavetheti a pazarlást és a túltermelést, ha egy Veszprém méretű városban többen úgy döntenek, hogy nem egyből a szemetesbe dobják szükségtelenné vált eszközeiket.
Valójában a Földön már vannak olyan helyek, ahol nem csak egy város nyitott az ilyen megoldások felé, hanem egy egész ország. Dánia éppen ilyen, ahol az úgynevezett swop-boxok, azaz szabadtéri cserepontok már a dánok mindennapi életének a részei.
A kivitelezés pofonegyszerű: az északi országban fogtak néhány használaton kívüli hajókonténert, azokat némi átalakítás után kihelyezték a városok forgalmasabb tereire azzal a felkiáltással, hogy „hozd el ide a már nem használt, de amúgy még jó állapotban lévő használati tárgyadat és hagyd itt! Biztos lesz olyan ember, akinek éppen erre van szüksége! Vagy pedig nézz körül, lehet, hogy te találsz olyan tárgyat, amit szerettél volna, de így nem kell megvásárolnod, csak egyszerűen hazavinned innen.”
Ezután várták, hogy az emberek hogyan reagálnak erre a kezdeményezésre, a dánok számítása pedig bejött. Nagyon hamar felfedezték maguknak az emberek és elindult a körforgásos gazdaság. Úgy jutottak hozzá a szükséges eszközökhöz, hogy nem kellett üzletbe menni és pénzt költeni új dolgokra. Ezzel a dánok kímélik a pénztárcájukat és a környezetet is, hiszen minden egyes itt beszerzett termék eggyel kevesebb újonnan legyártott eszközt jelent a világon.
Ez a megoldás pedig nincs is olyan távol Magyarországtól, mint elsőre hinni lehetne, sőt az úttörő projekt Veszprémben kezdődött el éppen egy hete.
A veszprémi swop-box, de nevezzük csak magyarul cserebere pontnak a VKSZ Zrt. adaptációja nyomán valósulhatott meg, valamint olyan helyi vállalkozások segítségével, akik társadalmi szerepvállalásként az ügy mellé álltak.
A dán mintával ellentétben, mivel hajókonténert itthon nehezebb beszerezni egy építkezéseken használt konténert fogtak és hasznosítottak újra. Leszerelték az ajtókat, nyitottá tették és több polcot is felszereltek rá. Ezután kerestek egy alkalmas pontot a városban, amit bárki könnyen elérhet és el is készült a veszprémi körforgásos gazdaság erősítésének zászlóshajója.
A helyszín szinte adta magát, a Cholnoky út 34. szám alatti Feltöltő Pontnál, vagy ahogy sokan ismerik, Csomagolásmentes bolttal szemben helyezték el a közüzemi szolgáltató munkatársai a konténert.
Ottjártunkkor velünk volt Temesvári Balázs, a VKSZ Zrt. vezérigazgatója is, tőle tudjuk, hogy ők is a dániai mintát vették alapul, mellyel egy szakmai workshop-on találkoztak és úgy érezték, a veszprémi fenntarthatósági törekvések is megérettek arra a szintre, hogy az emberekbe vetett bizalomra alapozva megcsinálják az első nyilvános magyar cserebe pontot.
Temesvári Balázs
De, hogy miért is van szükség erre a bizalomra, azt a gyűjtőhely egyszerű használati útmutatójából meg lehet tudni. Itt ugyanis nincs eladó és személyzet, mivel nincs is rá szükség, hiszen épen az a lényege, hogy pénzmozgás nélkül lehet hasznos eszközökhöz jutni, vagy megszabadulni saját használaton kívüli cuccainktól, amiknek mások még örülnének. A ponthoz csupán el kell jönni és elhelyezni a polcokon ezeket a termékeket. Vagy éppen szétnézni és hazavinni valamit, akár úgy is, hogy egyébként nem hagyunk ott cserébe semmit.
Hogy a cserebere pont jól működjön persze arra is szükség van, hogy az emberek betartsanak néhány egyszerű szabályt. Ilyen az, hogy ruhákat és bútorokat nem visznek oda, valamint olyan eszközöket sem, amelyek sérültek, elromlottak. Előbbieket akár a szeretetszolgálatnál, utóbbiakat a hulladékudvarban érdemes leadni. De minden más háztartási, vagy szórakozási terméket, legyen szó edényekről, könyvekről, gyerekjátékokról és még hosszan sorolhatnánk nyugodtan el lehet ide hozni. Méretkorlát csupán annyi van, hogy bárki kényelmesen haza tudja vinni kézben is azt, ami éppen megtetszik neki és szüksége van rá. Ugyanígy mennyiségi limit sincs.
Arra, hogy a veszprémi megoldás miért számít egyedülállónak az országban szintén Temesvári Balázs adta meg a választ. Magyarország több városában ugyan vannak olyan helyek, ahol le lehet adni ugyanígy a nem használt eszközeinket, de ott inkább vállalkozásszerűen azokat egy erre szakosodott cég pénzért továbbértékesíti. Veszprémben viszont nincs ilyen közbeeső szereplő. Az emberek egymásnak adhatják át a tárgyaikat úgy, hogy nem is feltétlenül találkoznak.
Járvás Zsuzsa, Laczkó Boglárka, Temesvári Balázs
A cserebere pontot befogadó és felkaroló Csomagolásmentes bolt tulajdonosa, Laczkó Boglárka szintén a helyszínen mesélt az első hét tapasztalatairól. „Akik a környéken laknak hamar felfedezték. Azt látjuk, hogy első nap csak megállnak, érdeklődnek, elolvassák a feliratot, kérdezősködnek nálunk is, majd másnap visszajönnek és hoznak valamit, vagy éppen elvisznek ezt-azt. Nagyon gyors ez a körforgás, az emberek, akik ismerik pedig láthatóan lelkesek.”
Bogi azt is hozzátette, hogy érződik némi félelem is, elsősorban attól, hogy nehogy egy szemétlerakóvá változzon át a cserebere pont. Viszont ez a projekt csak úgy lehet sikeres, ha megelőlegezik ezt a bizalmat a veszprémiek felé, hogy felismerik a konténerben rejlő lehetőséget, valamint az üzenetét, hogy nem mindig kell egyből az üzletekbe rohanni, ha szükségünk van egy használati tárgyra, van lehetőség arra is, hogy már a rendszerben lévőket használjuk.
A veszprémi swop-box pozitív üzenetét az is erősíti, hogy a megvalósítása során a háttérben Bogiék mellett egy nagy multi is a kezdeményezés mellé állt. A Continental ugyanis társadalmi szerepvállalás jegyében finanszírozta a VKSZ által életre hívott Városom Veszprém Egyesület támogatásával a konténer átalakítását, amit végül a közszolgáltató munkatársai csináltak meg és helyeztek ki.
A veszprémi cserebere pont tehát már elérhető, nincs nyitvatartási idő sem, hiszen a nap bármely szakaszában el lehet jönni ide és kipróbálni, vagy inkább megtapasztalni a gyakorlatban is a körforgásos gazdaság valódi működését.
