De mit is csinálnak a cserkészek? Sütit árulnak? Megtanulnak túlélni a vadonban? Indulókat énekelnek, mint az úttörők? A legtöbbekben valószínűleg ezek a kérdések merülnek fel, amikor a cserkészekről esik szó, annak ellenére, hogy nem egy jelentéktelen tagot számláló szubkultúráról van szó. A Magyar Cserkészszövetség mintegy tízezer taggal rendelkezik, és immár 110 éve áll a hazai ifjúság szolgálatában.
Hogy ilyen hosszan fennáll majd a szervezet, azt egyébként valószínűleg az alapítók sem gondolták, kiváltképp, hogy 110 év alatt kétszer is betiltották a működését. Mégis képesek voltak felülmúlni a várakozásokat – sőt, igazából maga a világszervezet is felülmúlta a maga 50 millió tagjával –, s hogy ez miért is lehet így, az dr. Kovács Adorján, a szövetség országos elnöke szerint azért lehetséges, mert soha nem másokat akartak felülmúlni, csakis önmagukat szeretnék legyőzni. „Folyamatosan fejlődni szeretnénk és kihívásokat tűzünk magunk elé az önnevelésben, az önképzésben, cserkészként eleinte a vezetőink vezetése által, aztán később magunknak kijelölve célokat. Miért? Azért, hogy az Isten, a haza és embertársaink szolgálatába állva felelősséggel tudjunk jelen lenni a társadalomban, hogy szolgálatkészségünkkel és felelősségvállalásunkkal egy jobb világot tudjunk teremteni” – fogalmazott az országos cserkésznap veszprémi megnyitóján.
Ezzel pedig tulajdonképpen megkaptuk a választ. Cserkésznek lenni annyit jelent, hogy értékeket szem előtt tartó, felelősségteljes és kötelességtudó emberek vagyunk, és erre buzdítjuk embertársainkat is. Ahogy Balázs-Bóna Judit, a Magyar Cserkészszövetség kommunikációs vezetője is kiemelte, a példamutatás a cserkészek olyan értéke és eszköze, amely 110 éve töretlen, ráadásul a hatásgyakorlás világunkban elengedhetetlen. „A mai napon a kisebb és nagyobb közösségekben hatást fogunk egymásra gyakorolni, és reményeink szerint megerősödünk cserkészlétünkben. Ugyanakkor hiszem, hogy a rendezvényünkkel hatással leszünk a külvilágra is. A veszprémiek és a turisták látva és hallva bennünket észlelik motivációnkat, hogy próbálunk egy jobb világot teremteni magunknak és a következő generációnak. Valljuk be, viszályokkal és háborúval terhelt világunkban ez ma égetően fontos és nem kicsi feladat.”
Mindezt ugyanakkor lehet játékos formában is tenni, éppen ezért a szombati rendezvény 2500 résztvevő cserkészét és az érdeklődőket többek között ügyességi játékok, kreatív feladatok, barlangász, kerékpáros, vadonlakó és harcművészeti kihívások, kutyás bemutató, ének- és tánctanulás, nyomozós játék, valamint kerekasztal beszélgetések is várták.
Mintha csak egy nagy cserkésztábor valósult volna meg a vármegyeszékhelyen, amely Robert Stephenson Smyth Baden-Powell of Gilwell, a cserkészmozgalom alapító szavaival élve a cserkészet legvidámabb része, „hiszen Isten ege alatt a természetben, a saját magatok által épített kis vászon otthonotokban saját magatoknak főztök, saját magatokat látjátok el és közben felfedezitek a természetet, a környezeteteket, ez pedig olyan egészségessé és boldoggá tesz benneteket, amilyet máshol nem tudtok megkapni.” Bár ezek a szavak a 20. század elejéről származnak, Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára szerint ma is igazak. A cserkészek olyan fontos értékeket kapnak, mint egymás és a természet, a haza szeretete, egyenesség, felelősségtudat és segítőkészség. Mindeközben pedig vidámságban, testi-lelki egészségben lehet részük, megtapasztalják a virtuális valóságon túli életet, ráadásul a készségeket és képességeket, amelyeket a táborokban megtanulnak, illetve fejlesztenek, a későbbi önálló élet során is hasznosítani tudják.
Nem véletlen, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program szervezői is fontosnak tartották, hogy az évad rendezvényei között a cserkészet is helyet kapjon. Halmay Gábor önkormányzati képviselő örömét fejezte ki, hogy ezt az elképzelést sikerült megvalósítani, ráadásul a fiatalok a fejlesztéseknek köszönhetően egy még szebb és izgalmasabb Veszprémmel találkozhattak.
