Jótékonysági est a röplapda utánpótlásáért

Azt minden bizonnyal sokan tudják, hogy Petőfi Sándor 1848 márciusában, néhány nappal a forradalom kitörése előtt Veszprémben tartózkodott – látogatása emlékét dombormű őrzi a Mackó cukrászda falán – arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy látogatása oka István öccse volt, aki a környéken élt, és a szabadságharcban is a veszprémi honvéd zászlóaljban vett részt.

Arra, hogy egyéni szinten mit jelent a kultúra, nehéz választ találni, és hogy vajon a társadalmunk minden szintjébe bele van-e kódolva, az sem biztosan egyszerű eldöntendő kérdés. A kreatív törekvéseket nagyon könnyű csírájában elfojtani, ha az nem a megfelelő közönséget célozza meg. Mindenkivel jót tenni persze lehetetlen, de az átgondolatlanság egyértelműen elégedetlenséget szül, ahogy az pár éve a Haszkovón is történt. Szerencsére mára ide is megtalálta az EKF a helyes ajtó kulcsát.

Oké, bevallom, ez nem egy paranormális sztori. De ahogy a SeaCity Museumban néztem a több száz, a hajón dolgozó és vele együtt hullámsírba szállt áldozat arcképét, James Cameron filmjének betétdalait hallgatva sétáltam Southampton kikötője mellett és egyszer csak a White Star feliratra bukkantam egy pub oldalán, szinte éreztem, milyen lehetett, amikor a városból első útjára indult a Titanic, és aztán megérkezett a hír: az volt az utolsó útja is.

A lengyel-magyar barátság napja alkalmából rendeztek kiállítást valamint vendéglátással egybekötött ünnepi műsort szombaton az Agórában. A két ország parlamentjei 2007-ben döntöttek úgy, hogy március 23-át a népek barátságnak szentelik.

Joanna Nowicka lengyel fotóművész januárban, az Európa Kulturális Fővárosa nyitóünnepsége idején öt napot töltött Veszprémben, és ez idő alatt több képet is készített analóg fényképezőgépével. Munkáiból kedden nyílt kiállítás a Papírkutyában.