Nagy előkészületek mellett közel kétezer-ötszáz ember részvételével zajlott hétfő délután a veszprémi Várban az 1956. október 23-ai nemzeti ünnep, amelyet nyugodtan lehet országosan is a központi ünnepnek nevezni, lévén, hogy Orbán Viktor, miniszterelnök itt mondta el beszédét.
Az eseményen először Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a megjelenteket, ő egyben a házigazda szerepét is betöltötte a színpadon.
Veszprém a bátrak városa
Rövid felvezetőjében Veszprémet a bátrak városaként jellemezte Ovádi, erre pedig több történelmi példát is hozott. Az I. világháború idején közadakozásból zeneiskolát építettek a veszprémiek, ma pedig az UNESCO – a zene városa cím kitüntetettje a megyeszékhely. Az 1956-os forradalom idején a józanság jellemezte a veszprémieket, a harcok leverése után pedig a helyi nők bizonyították bátorságukat, amikor a néma nőtüntetésen végigvonultak az utcákon kiállva az igazságtalanság ellen.
Ezen gondolatmenet mentén bátor városvezetőként mutatta be Ovádi Péter Porga Gyula polgármestert is, akinek a vezetésével Veszprém először megpályázta, majd elnyerte az Európa Kulturális Főváros címet.
Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján tartott veszprémi ünnepi megemlékezésen 2023. október 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd
Itt az ideje, hogy levetkőzzük a kishitűségünket!
Ezután Porga Gyula állt színpadra, ő beszédében úgy fogalmazott, 1956. október 23-tól a szovjet csapatok november 4-i felvonulásáig a polgári józanság uralkodott Veszprémben. Csak a körülzárt, harcra kényszerített Veszprém nyúlt a fegyverekhez, hogy megvédje vívmányait.
Brusznyai Árpádot mégis kivégeztette a kommunista rendszer. Mert félt a polgári józanságtól, a törvényességtől, az igazságosságtól. Mert demonstrálni akarta engesztelhetetlenségét. És célját elérte. Veszprém évtizedekre veszítette el karakterét, önbizalmát, lelkét és polgár-város jellegét.
A városvezető ezután hozzátette, ez a korszak véget ért a rendszerváltással, és most lezárulhat a lelkekben is. Az Európa Kulturális Fővárosa program elnyerésével és sikeres megrendezésével jó esélyt kaptunk arra, hogy újra azok legyünk, akik voltunk. Büszke, magabízó, öntevékeny veszprémiek.
Itt az ideje, hogy levetkőzzük a kishitűségünket. Itt az ideje, hogy méltónak tartsuk magunkat kiváló elődeink – a Padányik, Ranolderek, a Cholnokyak és a Brusznyaiak – város és közösségépítő munkájához, mondta.
A polgármester teljes beszédét portálunkon is elolvashatja az alábbi cikkre kattintva.
Az élet viszont mindig győz a halál fölött, az igazság mindig győz az igazságtalanság felett
Ezután Navracsics Tibor, területfejlesztési minisztert szólította Ovádi Péter a színpadra. A miniszter gondolatai elején 1956 értelmezéséről beszélt.
"Van, aki állítja, hogy ez egy alapvetően jobboldali forradalom volt a baloldali kommunista rezsimmel szemben. Van, aki azt mondja, hogy ez a jobbító szándékú baloldaliak forradalma volt az embertelen kommunista rendszerrel szemben. Van, aki azt mondja, hogy konzervatív volt, van, aki azt mondja, hogy progresszív volna, de úgy tűnik, hogy nem tudunk megegyezésre jutni október 23-áról. Ha a nagy képet nézzük, lehet, hogy nem is bogozható ki minden eleme. De ha a hőseit nézzük 1956-ban, akkor egyértelmű, hogy október 23. miről szól."
Ezután Navracsics Tibor a veszprémi forradalom három kulcsszereplőjének életérőlk beszélt. Császár Józsefről, Brusznyai Árpádról és a veszprémi egyetemistákról. Közös bennük, hogy az életüket kockáztatták a forradalomért.
A küldetésükre ma azt mondanánk, hogy a szabadságért harcoltak - mondta Navracsics - de a szabadságot nehéz körülírni, ezért sokkal inkább az életért harcoltak ezek az emberek 1956-ban. Ellentétben Pap Jánossal és a többi kommunista vezérrel, akik a halál, a kivégzések mellett emeltek szót. Az élet viszont mindig győz a halál fölött, az igazság mindig győz az igazságtalanság felett, zárta gondolatait.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján tartott veszprémi ünnepi megemlékezésen 2023. október 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd
A beszédek közti kultúrműsorról a Veszprémi Petőfi Színház művészei, valamint a teátrum igazgatója, Oberfrank Pál gondoskodtak, utóbbi szavalataival bizonyítva, hogy nem érdemtelenül kapta meg a Kossuth-díjat az idei évben.
Az egész ünnepség egyébként zavartalanul zajlott, habár többen rosszul lettek a közönség soraiban, őket a helyszínen lévő mentők szakszerűen ellátták.
Oberfrank Pál Kossuth-díjas színművész az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján tartott veszprémi ünnepi megemlékezésen 2023. október 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd
'56 az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt
Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-ja, és mindegyik része a mi nagy közös '56-os szabadságharcunknak, ezért nemcsak igazságtalan és lekezelő, de egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló főváros forradalmának látja - jelentette ki a miniszterelnök
Orbán Viktor azt mondta, ezért méltó és igazságos, hogy Veszprémben hajtanak fejet az 56-os szabadságharcosok emléke előtt. Felidézte, úgy tartják, az utcai harcokban és sortüzekben mintegy háromezren estek el és húszezren sebesülhettek meg, a kommunista megtorlás pedig több mint 200 ember küldött halálba, 13 ezret pedig börtönbe, és elmenekült az országból 200 ezer magyar.
Hangsúlyozta, a börtönben megtorlást szenvedők és kivégzettek története egytől egyig különálló, megrázó és tanulságos dráma. Hozzátette, hogy sokszínűségük önmagában is bizonyítja, hogy '56 valóban az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt. "Végeztek ki papot, munkást, földművest, tanárt és kommunista pártvezetőt is, időset, fiatalt, férfiakat és nőket, budapestieket és vidékieket: egy egész nemzet állt a vérpadon" - fogalmazott.
forrás: MTI
A miniszterelnök a magyar géniusz felvillanásának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot.
Azt mondta, 1956 az európai Magyarország hosszú időkre utolsó esélye volt arra, hogy kiszakítsa magát az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából.
A kormányfő úgy fogalmazott, "a magyar '56-os forradalom és szabadságharc nem artikulálatlan üvöltés, nem az elnyomottak dührohama, nem a bosszúért lihegők zihálása és nem is a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt".
A magyar forradalom minden lélegzetelállító hősiessége, halált megvető bátorsága mellett is józan, mértéktartó és felelősségteljes mozdulat volt. A forradalom maga volt a magyar géniusz felvillanása - mondta Orbán Viktor.
frrás: MTI
A magyar géniusz felvillanásának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a miniszterelnök hétfőn, a nemzeti ünnepen Veszprémben tartott megemlékezésen.
1956 végül 1990-ben győzött, "mi, akik ott voltunk, akik a politikai csatákat vívtuk a Szovjetunió és a kommunista pártvezetés ellen", 1956 öröksége nélkül nem győzhettünk volna - jelentette ki Orbán Viktor.
Kimelte: "nekünk 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük azt, amit az '56-osok elkezdtek, hogy megmutassuk", 30 év kényszerű hallgatás nem azonos a megbocsátással, és hogy a történelmi számlát előbb vagy utóbb meg kell fizetni.
forrás: MTI
Hangsúlyozta: "úgy szabadultunk ki a szovjetek megszállása alól, és úgy váltottuk le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború, egyetlen emberéletet sem vesztettünk, s ha kínnal és keservesen is, de elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását".
Sőt, a mai napig Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol 33 év alatt egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, "s máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában" - jelentette ki Orbán Viktor.
Brüsszel nem Moszkva: Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia - mondta a miniszterelnök.
"Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült. Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk, s ha nem akarunk, akkor nem táncolunk!" - fogalmazott ünnepi beszédében Orbán Viktor. Értékelése szerint azonban az "az elvtársi kioktatás" változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják, és "nem a tankok gurulnak be keletről", hanem a "dollárok gurulnak be nyugatról ugyanoda és ugyanazokhoz".
Hangsúlyozta: a nagy különbség az, hogy a Szovjetunió reménytelen volt, az Európai Unió viszont még nem az. "Moszkva javíthatatlan volt, de Brüsszel és az Európai Unió még megjavítható" - mondta a kormányfő, emlékeztetve, hogy a közelgő európai választásokra.
Kijelentette: az '56-osok áldozata csak akkor nyer értelmet, ha a magyar szabadságot mi is védjük, éljük és örökül hagyjuk. "Ők akkor nem haltak meg hiába, ha mi nem élünk hiába. Ha olyasmit adunk a világnak, amit csak mi adhatunk" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint Veszprém, mint Európa kulturális fővárosa éppen ezt teszi, megmutatja egész Európának, milyen is a magyar kultúra, milyen is a szabadság, ha magyar.
Résztvevők az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján tartott veszprémi ünnepi megemlékezésen 2023. október 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd
Magyarország ma is első és egyetlen, amely vissza akarja tartani az európai népeket egy még nagyobb háborútól
"Magyarország ma is első és egyetlen, amely vissza akarja tartani az európai népeket, hogy "önként, dalolva meneteljenek bele egy újabb, még nagyobb háborúba."
Orbán Viktor azt mondta, a magyar lovagias nép, az észszerűség rovására menően is, "ezért fordul velünk elő újra és újra, hogy végül azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk, vagy éppen védjük őket".
"Elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól és elsők voltunk, akik békét javasoltunk háború helyett, amellyel megmenthettük volna százezrek életét" - fogalmazott. Hozzátette: Magyarország ma is első és egyetlen, amely vissza akarja tartani az európai népeket, hogy "önként, dalolva meneteljenek bele egy újabb, még nagyobb háborúba". A miniszterelnök szerint Magyarország köszönetet, méltánylást sohasem, gáncsot, hátba támadást, baráti tüzet viszont gyakorta kap; a magyar sors olyan mintázata ez, amely időről időre ismétli önmagát.
A szabadságot védeni kell, különben elveszünk
A magyar ember számára a szabadságharc nem olyasmi, amit vállalhat, vagy amit eldönthet. A szabadságot védeni kell, különben elveszünk. Így volt 1956-ban, 1990-ben és így van ma is - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: tudták ezt mind a régi nagyok, István királytól egészen az '56-osokig.
A magyar ezért szabadságharcos nemzet és a magyar nemzet életstratégiájának lényege éppen az, hogy "mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk" - fűzte hozzá, kiemelve: 1956 győzött, és "mi visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe", ez is része a történelmi elégtételnek.
Az is igaz - folytatta a miniszterelnök -, hogy a hely, Európa, ahová visszaérkeztünk, már nem az a hely, ahonnan kizártak bennünket és egyre kevésbé az. Szabadságot akartunk, szabadok is vagyunk, és Európa is a szabadság jegyében egyesült, ugyanakkor most szembe kell nézni azzal, hogy mást értünk szabadság alatt és különbözőképpen képzeljük el a szabad világot is - jelentette ki Orbán Viktor.
