Az alaptechnológia évek óta ismert, ám a mozgás követésének, analizálásának és virtualizálásának, valamint az így nyert adatok rögzítésének folyamatos fejlesztése tette lehetővé, hogy egy az Avatárhoz hasonló film megjelenhessen a mozikban, ahogyan azt is, hogy a Ford még magasabb szintre lépjen autói belső terének kialakításakor.
Ezzel a megoldással a Ford képes nyomon követni a leendő felhasználók mozgását az autóval történő találkozás során, így idealizálni a jármű belső terének kialakítását. Az teszt során ötven mozgáskövető érzékelő kerül a tesztalanyra, így az egész mozgássor nyomon követhető és rögzíthető.
Az így kapott adatok egy különleges számítógépbe (HOPS) kerülnek, amely több ezer virtuális emberi felhasználót hoz létre, akik segítségével az autó és ember közötti teljes kölcsönhatás tanulmányozható. A fejlesztőmérnökök ezeket az adatokat használják a padlólemezek kialakításakor annak érdekében, hogy az utastér optimális legyen a leendő utas méretétől, alakjától függetlenül.
Az Avatárhoz hasonló filmekben a mozgáskövető technológiát arra használják, hogy az animált karakterek életszerű, valósághű módon mozogjanak még akkor is, hogyha testfelépítésük, arányaik eltérnek a színészétől, akinek segítségével rögzítik a mozdulatokat. E tekintetben a technológia felhasználása nagyban hasonlít a Ford által történő felhasználási területhez.
Vannak természetesen különbségek is: az Avatar esetében a technológia alkalmazásának célja egy hátborzongatóan valósághű virtuális világ kialakítása, a Ford esetében ugyanakkor ez egy nagyon is kézzelfogható belső tér kifejlesztése és tesztelése. Utóbbiban nemcsak embereken vet be a Ford, hanem egy szuperrobotot is.