Hiánypótlónak nevezte a kötetet a helyszínen Halmay Gábor önkormányzati képviselő. Megjegyezte: Veszprémet mindig a polgári mentalitás tette naggyá, és ezek az értékek jelennek meg a cserkészeknél is. A mozgalom jó példa arra, hogy az építkezést az önkéntes munka és vállalás teszi teljessé.
Magyarországon 1913-ban vetette meg a lábát a cserkészet, ami a két világháború között élte a virágkorát, ekkor ugyanis megerősödtek azok a közösségi kezdeményezések, amelyek Trianon után a felszínen tudták tartani az országot – magyarázta Imre Sándor, a Magyar Cserkészszövetség Országos Elnökség tagja. A sötét idők a második világháborút követően köszöntöttek be, amikor a cserkészek több vezetőjét koncepciós perben elítélték, a mozgalmat pedig betiltották, és csak az árnyékba húzódva élhetett túl, hogy a rendszerváltás után új lendületet vegyen, és helyt álljon a mai, gyorsan változó, modern világunkban is.
Az MCC Ifjúságkutató Intézet részéről Székely Levente és Kiss-Kozma Georgina fogalmazták meg a cserkészet értékeit. Szerintük a mozgalom jó lehetőséget ad a fiataloknak, hogy élményközösségben együtt tudjanak jó dolgokat létrehozni. A közös tapasztalás olyan pluszt ad, ami az egész életen át elkíséri az embert, fenntart és továbbörökít olyan univerzális értékeket, amelyek érdemesek a megőrzésre. A fiatalok életében a kapcsolatok minősége a legnagyobb érték, ezért minden olyan közeg, ami a közösségi perspektívát erősíti, fontos.
A kötet ötlete a Magyar Cserkészszövetség elnökségében folyt beszélgetések során született meg – árulta el Réti Gergely, az MCC Közjogi Műhely tagja. Az igényt az szülte, hogy bár korábban is jelentek meg tanulmánykötetek a cserkészetről, azok történeti szemüvegen keresztül vizsgálták a mozgalmat. Ezúttal olyan munka született, ami a kezdetektől napjainkig áttekinti és több aspektusból – például az önkéntességre fókuszálva – mutatja be a cserkészet magyarországi történetét.
