A lapszámot december 15-én mutatták be a megyei könyvtár Kisfaludy-termében.
A lapban S. Perémi Ágota a Csucskai-dűlő új avar kori lelőhelyét mutatja be, ahol az avar korban Veszprém helyén létezett fontos település egyik temetője volt. Kádár Tamás a vármegye Árpád-kori királynéi birtokait veszi sorra korabeli oklevelek, források alapján.
Bagi Zoltán Péter Veszprém 1593. évi elestét mutatja be. Az új források bevonásával bizonyította, hogy a magyar történetírásban a sikeresen elmenekültek számára vonatkozó adatok tévesek. A magyarok közül jóval többen, míg a német gyalogosokból jóval kevesebben jutottak el a biztonságot jelentő Pápára. Nagy Szabolcs írásában megállapítja, hogy a Tanácsköztársaságot követő fehérterror jelensége mélyen jelen van a magyar történelmi köztudatban. Kevéssé ismert tény viszont, hogy a kommün bukása után nem csak az önbíráskodás fogalmi körébe sorolható események zajlottak, hanem rendes bírósági eljárások során a törvényes hatalom is igyekezett tisztázni, ki viselte a felelősséget az előző rendszer törvénytelennek tekintett cselekményeiért.
Rybár Olivér tanulmányában Cholnoky Jenő természetföldrajzi leírásait és Veszprémmel kapcsolatos megállapításait mutatja be. Kovács Győző Gyula a veszprémi és környékbeli áradásokról indít sorozatot, Regenye Judit dr. Nagy Lászlóról, a veszprémi múzeum harmadik, elfeledett igazgatóját mutatja be, Somfai Balázs pedig Nyomtatott veszprémi várostérképek a XX. század második felében címmel közöl értekezést.
