Elsőre talán azt is gondolhatnánk, hogy az újévi fogadalom a modern kor emberének a találmánya, pedig már az ókori Babilonban is ismerték ezt a szokást. Igaz, ott még tavasszal a vetés idején kezdődött hivatalosan az új esztendő és elsősorban az isteneik előtt tettek fogadalmakat.
Később Rómában Julius Caesar vezette be, hogy január 1-jén ünnepeljék az újévet, akkor hasonlóan a babiloniakhoz, a rómaiak a múltat és a jövőt is egyaránt ismerő Janus istenség előtt fogadkoztak és áldoztak neki.
A pszichológia szerint egy évforduló azt is sugallja az ember lelkének, hogy óhatatlanul is valami lezárul, ezzel együtt egy új veszi kezdetét. Egyfajta tiszta lapot kap mindenki. Ez pedig segít abban, hogy ilyenkor fogalmazódjanak meg olyan elhatározások, amelyek leggyakrabban az életmódváltással vannak összefüggésben.
Ugyanis egy amerikai kutatás szerint az embereknek, akik újévi fogadalmat tesznek körülbelül 80%-a az egészséges életmód előremozdításával kapcsolatban határoz el valamit. A megkérdezettek fele a saját erőnlétének javítását célozza meg, elsősorban a fogyás érdekében. Ezt főleg a testmozgás rendszeresítésével szeretnék elérni, de a megkérdezettek 32%-a táplálkozási szokásain is változtatna újévi fogadalmában, valamint megjelenik slágertémaként a dohanyzás elhagyása is.
Nyikos Ráhel dietetikus, aki rendszeres vendégírója portálunknak elmondta, hogy januárban hozzá is többen bejelentkeznek, hogy a tudatos étkezést segítő tanácsaival támogassa őket az újévi fogadalmuk sikerében. Tapasztalatai szerint, akik valamilyen betegség miatt döntenek úgy, hogy belevágnak ebbe az életmódváltásba sokkal kitartóbbak, mint akik csak esztétika, azaz a fogyás miatt teszik ezt. Utóbbiak esetében csupán a 30%-uk tartja a diétát még februárban is. Persze ebben az esetben sem mindegy, hogy hogyan is állnak hozzá az étkezési szokások átalakításához. Ráhel szerint sokan elvetik a sulykot és a napi átlagos 5000 kalóriát, amit korábban bevittek hirtelen 1000-re lecsökkentik. Sokkal hatásosabb és egészségesebb, ha az addigi normál étrendjükön hajtanak végre kisebb változtatásokat, ez így a szervezetet sem terheli meg. Még a nasizást sem kell teljesen kiiktatni, ha korábban előszeretettel "bűnözött" valaki így, mondja Ráhel, csupán minimalizálni kell például heti egy alkalomra. Ahogyan az sem lehet cél, hogy valaki éhes maradjon csak azért, mert diétázik éppen. Nyugodtan jól lehet lakni egy-egy étkezés után, csupán a tényér tartalmának arányain kell változtatni. Erre Ráhel néhány praktikus tanácsot is mondott. Például, ha köretnek rizibizit választunk, akkor cseréljük fel a rizs és a zöldségek arányát. Az ilyen párolt zöldségek amúgy is az egyik legegészségesebb tápanyagok a szervezetnek. A szénhidrát sem ellenség, ahogy a zsírra is szüksége van a szervezetnek, szóval ezek teljes elhagyását sem javasolja a dietetikus, csupán a mértéküknek a csökkentését. Persze nem könnyű ezt egyedül belőni, ezért hasznos, ha valaki újévi fogadalmaként az étkezésének megreformálása mellett dönt, akkor az első lépések megtételekor szakember tanácsát kérje.
Az „ép testben ép lélek” mentalitás is a felszínre kerül ilyenkor, hiszen szintén a kutatásban résztvevők 30%-a mondta, hogy a mentális egészségének javítására is szívesen fogad meg életmódváltással kapcsolatos dolgokat.
Persze nem csak az egészéggel kapcsolatban vannak népszerű újévi személyes ígéretek, szintén 40% körül vannak azok, akik a pénzügyeik javításáért vállalkoznak arra, hogy az új esztendőben változtassanak némely rossz berögződésükön.
Igen ám, viszont szintén a Forbes Health kutatásából derül ki az is, hogy azok közül, akik tettek ilyen fogadalmat, 43%-uk már januárban feladja. További 22% morzsolódik le februárban, majd ugyanennyi márciusban és csak az emberek 13%-a képes négy hónapnál tovább képviselni mindazt, amit január 1-jén megfogadott. Nekik viszont jó hír, hogy ha eddig kitartottak, akkor nagy valószínűséggel ezután már végig helyt fognak állni.
Hogy min bukhat el az 87%, arra a pszichológusoknak több magyarázata is van. Az egyik értelemszerűen a nem megfelelő elhatározás. Sokat elmond, hogy a megkérdezettek 20%-a egy olyan kiegészítő fogadalmat is tesz, hogy már azzal is boldog lenne, ha legalább két hónapon keresztül tudná tartani a terveit. Tehát az ő esetükben semmiképpen sem állt szilárd lábakon az életmódváltással kapcsolatos fogadalom.
Pedig egy általánosan elterjedt nézet szerint legalább 21 napra van szükség ahhoz, hogy egy új szokás, amit bevezetünk az életünkbe az rögzüljön a napi rutin között. A Londoni Egyetem kutatója, Philippa Lally szerint viszont még ennél is több, 66 nap szükséges mindehhez.
De az erős elhatározás még mindig csak az egyik feltétele annak, hogy sikerre vigye valaki a fogadalmát. Könnyű beleesni az úgynevezett „hamis remény szindrómába”. A pszichológia akkor használja ezt a fogalmat, ha valaki irreális elvárásokat támaszt magával szemben. Azaz az életmódjának, viselkedésének megváltoztatását túl drasztikus módon és gyorsan képzeli el. Ilyenkor a kitűzött célok mellé elvárások is társulnak, amelyek viszont nem igazolódnak azonnal, így pedig hamar megjelenik a kudarcélmény, ami elkezdi fokozatosan lerombolni a lelkesedést, végül a fogadalom feladására kényszeríti az embert.
Egyébként van egy nemzetközi világnapja is azoknak, akiknél befuccsolt az újévi fogadalmuk, ez a Quitter’s Day, azaz a „Kilépők napja” amit január 12-én tartanak. Már aki…
A sikeres újévi fogadalmak kulcsát tehát néhány egyszerű hívószóval össze lehet foglalni. A realitásról már tettünk említést, de fontos, hogy mindezt apró lépésekben és könnyen mérhető módon fogalmazzuk meg, így könnyebb nyomon lehet követni a változást és az apró sikerek tovább erősítik a kitartást. A pszichológusok azt javasolják, hogy egyszerre lehetőleg egy dologra koncentráljunk, azaz ne fogadalmi listát írjunk újévkor, hanem egy célt határozzunk meg, ami mellett kitartunk. Továbbá felhívják a figyelmet arra is, hogy együtt mindig könnyebb, mint egyedül, azaz, ha sikerül rávenni a családtagokat, barátokat, hogy ők is kezdjenek el egy új életmódot éppen január 1-jén, az segítheti a közös sikerek elérését.
Megkérdeztünk egy Veszprémben már régóta tevékenykedő személyi edzőt, Péteri Dávidot, hogy ő mit tapasztal a januári időszakban az edzőtermekbe látogatók arányáról és meddig tart ki ez a lelkesedés. Érdeklődésünkre elmondta, hogy körülbelül 20-30%-kal járnak többen ilyenkor a helyi termekbe, valamint ő is több megkeresést kap, hogy segítsen elérni az újévi fogadalmakban lefeketett életmódváltást. Sokan viszont már az elején elkövetnek olyan egyszerű hibákat, amelyek miatt aztán 80%-uk le is morzsolódik azelőtt, hogy elérje a kitűzött célját. Pedig az egyik ilyen hiba pont a célok megfogalmazásában van. Ahogy Dávid is elmondta, sokan a 0-ról akarnak nagyon gyorsan elérni mindent, ami gyakorlatilag lehetetlen és nem is kényelmes a testnek. Pedig a testmozgást, az edzést lehetne élvezni, ha megfelelő módon és megfelelő segítséggel csinálja valaki, vallja Dávid. Arra sem árt figyelni, hogy az edzések között legyenek pihenőnapok, amikor regenrálódik a szervezet, ezt sem tartja mindenki. Dávid szerint hetente elég három alkalommal eljárni edzeni, ez már bőven elég az eredményességhez. Ugyanígy fontos, hogy minden alkalommal más-más izomcsoportot dolgoztassanak meg, így fokozatosan szokik hozzá az ember teste a változáshoz. Abba a hibába sem szabad beleesni, hogy elsőre túl nehéz súlyokkal dolgozzon bárki is, hiszen könnyen sérüléshez, sérvhez, izomhúzódáshoz, vagy akár szakadáshoz is vezethet mindez. Az edzőtermekben éppen ezek kiküszöbölése miatt dolgoznak személyi edzők, amilyen Dávid is. Persze ő is tudja, hogy sokan az interneten néznek utána különböző edzésterveknek, amelyek között ugyan vannak nagyon jók is, de laikusként nehéz megkülönböztetni ezeket a szakmaiatlan cikkektől, ezért hasznos, ha legalább az első 10-20 alkalommal személyi edző segítségét kéri valaki, aki segít összeállítani személyre szabott tervet és megmutatja a helyes testtartást és mozdulatokat az edzőteremben.
