Január 1-jétől két új minisztérium is elkezdte a munkát a kormányzatban, igaz, egyiket sem most, újonnan alapították meg. Néhány kormányzati feladatkör jött és ment, sőt újak is képbe kerültek, emiatt pedig a korábbi Gazdaságfejlesztési Minisztérium immáron Nemzetgazdasági Minisztériumként működik tovább, ezt továbbra is Nagy Márton vezeti. (Az elnevezés nem lehet ismeretlen a politikát közelebbről követők számára, ugyanis 2010-2018 között már volt egy ilyen minisztérium.)
A másik változás Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterségét érinti, a veszprémi politikus 2022-től tért vissza a magyar kormányba brüsszeli biztosi munkája után, igaz, akkor még tárca nélküli miniszterként. Ez változott meg szintén január 1-jétől, amikor létrejött a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.
Az átalakításokkal a kormány az ország előtt álló kihívásokhoz igazította az adminisztrációját, mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője a Magyar Nemzetnek adott interjújában. De, hogy mik is lesznek ezek a kihívások, arra már a miniszterelnöknél kell keresni a választ. Orbán Viktor többször elmondta, hogy
2024 a gazdasági helyreállítás éve lesz.
Abban, hogy az inflációt már novemberre sikerült 7,9%-ra lenyomni egyetértés van, hogy a Nagy Márton vezette minisztériumnak nagy szerepe volt, de ami talán még fontosabb, hogy 2023 utolsó negyedévében a magyar gazdaság produkálta az egyik legnagyobb bővülést az EU-ban. Ahhoz pedig, hogy megtartsák a magyar gazdaságot ezen a növekvő pályán, további hatásköröket rendeltek az immáron Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.
Így került át például a külügytől az űripar, a Miniszterelnöki Kabinetirodától a turizmus, vagy éppen az Agrárminisztériumtól a kereskedelem a csúcsminisztériumra felduzzasztott NGM-hez.
A cél az volt, hogy egy irányítás alá kerüljön az összes olyan szektor, ami közvetlen hatással van a magyar gazdaságra, így pedig gyorsabban és dinamikusabban lehet reagálni a különböző gazdasági folyamatokra. „A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, illetve a mostani európai válság nem múlik el, hanem azt kormányzati eszközökkel le kell küzdeni, ezért elengedhetetlen egy széles hatáskörrel rendelkező olyan minisztérium, amilyen a Nemzetgazdasági Minisztérium” – mondta ifj. Lomnici Zoltán.
Érdekesség, hogy az NGM a közpolitikai feladatok mellett tudományos feladatot is kapott, ezentúl ez a minisztérium végzi a különböző makrogazdasági elemzéseket, amelyek megalapozzák a nemzetgazdaságot érintő kormányzati döntéseket. Ennek élére Suppan Gergelyt igazolta le a kormány. A „sztárközgazdászként” is emlegetett szakember évtizedeket töltött a banki szektorban, az ő nevéhez szokták kapcsolni a legpontosabb gazdasági előrejelzéseket, amik innentől kezdve közvetlenül lesznek becsatornázva a kormányhoz.
Navracsics Tibor eddig tárca nélküli miniszterként dolgozott a területfejlesztésért, mellette pedig rá hárultak olyan feladatok is, mint a Magyarországnak jogosan járó uniós források folyósításáért végzett brüsszeli tárgyalások lefolytatása. Ahogy a tavalyi év végén kiderült, ez utóbbi sikeres volt és az EU hosszú tárgyalások és politikai viták után 10,4 milliárd eurót már elküldött Magyarországnak, a közeljövőben pedig várhatóan a többi forrás is érkezik.
Ahogy azt már korábban írtuk, az átalakításokkal az aktuális kihívásokra reagál a Kormány, de a kihívások mellett lehetőségek is adódtak 2024-re azzal, hogy érkeznek az uniós források, amelyek felhasználásáért Navracsics minisztériuma lesz a felelős, tehát kulcskérdés lesz, hogy mennyire tudják hatékonyan a fejlesztésekre fordítani ezeket a forrásokat.
Ez az egyik olyan új feladatkör, ami megkövetelte az apparátus felállítását. Abból, hogy az első hírek már december elején elkezdtek érkezni a minisztérium szervezéséről, sejteni lehetett, hogy a brüsszeli tárgyalások jól haladnak, bár akkor még nem volt hivatalos döntés a pénzek folyósításáról.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Navracsics Tibor minisztériumának nevében megjelenik a „közigazgatás is”, ami szintén nem véletlen, ugyanis az eddig a Miniszterelnökséghez – Gulyás Gergelyhez – tartozó terület átkerült ide. A veszprémi politikus egyébként 2010-2014 között már felelt ezért a területért, sőt ezekben az években alakították ki az azóta is jól működő kormányablak-rendszert.
Ezeken kívül ő felel majd az önkormányzatokért és a közbeszerzések területéért is, mint új feladatkörök.
ifj. Lomnici Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy bár a feladatkörök változtak több esetben, személyi csere nem történt a kormányzatban, szóval bármilyen spekuláció a hatalmi pozíciók átrendeződését tekintve téves, csupán a kormányzati munka racionalizálásáról van szó.
Az új minisztériumok felállása mellett volt még 2024 elején egy politikusi bejelentés, amire többen felkapták a fejüket. Lázár János építési és közlekedési miniszter a közösségi médiában tette közzé, hogy lezár egy korszakot. Ezalatt viszont nem azonnali lemondását értette, csupán azt közölte már jó előre, hogy 2026-tól nem indul egyéni körzetében, Hódmezővásárhelyen képviselőnek. Azt viszont hozzátette, hogy politikai pályafutását nem fejezi be és továbbra is az Alföldért és Hódmezővásárhelyért fog dolgozni, ahol most még Márki-Zay Péter a polgármester, de az ő sorsáról is döntenek a választók idén június 9-én az önkormányzati választáson.
