Egy héttel ezelőtt Athénban hivatalos formában is átadta a stafétát Veszprém, valamint a két másik 2023-mas EKF-város, Temesvár és Elefszína az utódoknak, akik 2024-ben viselhetik a címet. Egészen pontosan az észtországi Tartunak, a norvég Bodø-nak, valamint az ausztriai Bad Ischl-nek. Ezen az ünnepi eseményen Veszprémet Porga Gyula polgármester képviselte, aki azóta hazaérkezett és csütörtökön már egy olyan aláíráson vett részt az ActiCity-ben található Barátfüle étteremben, ami már a vármegyeszékhely EKF utáni időszaka szempontjából lesz meghatározó.
A Kulturális és Innovációs Minisztériummal kötött formális együttműködés értelmében a minisztérium által koordinált Liszt Intézeteken keresztül ugyanis továbbra is biztosítják majd Veszprém és a régió nemzetközi láthatóságát.
Az eseményen a polgármester felidézte, hogy a veszprémi EKF-program küldetése elsősorban az volt, hogy az illeszkedjen a városstartégiához. Tehát itt a tyúk és a tojás esetével ellentétben egyértelmű volt, hogy az EKF-re eszközként tekintettek, hogy elérjék azokat a célokat, amiket már korábban megfogalmaztak maguknak.
„2024-ben sem kapcsolunk le. Ugyanazon a hőfokon hajtjuk végre a terveket, ahogy 2023-ban is tettük.”
– fogalmazott Porga Gyula, aki hozzátette még, hogy az infrastrukturális beruházások, amik megvalósultak tavaly itt maradnak, üzemelnek, de a sikerességükhöz az kell, hogy a veszprémiek belakják, használják ezeket.
A rendezvényekről elmondta, hogy sikerült több fesztivált is magasabb szintre emelni, valamint újak is beléptek a veszprémi éves programkínálatba, ezeket sem tervezik elengedni. Ennek egyébként már februárban lesz kézzelfogható jele, hiszen 22-25 között jön a Holtszezon kortárs irodalmi fesztivál.
Az építkezések sem fejeződtek be az év végével, az idei évben még három fontos fejlesztés is elkészül, szintén még az EKF-nek köszönhetően, emelte ki a városvezető. Elkészül a Várbörtönmúzeum, a Laczkó Dezső Múzeumban az állandó veszprémi helytörténeti kiállítás, valamint a régi Dimitrovban a CODE névre keresztelt digitális élményközpont. (Utóbbi fejlesztés egyébként az elsők között volt, amit még 2023 előtt bejelentettek, de sokáig úgy tűnt, hogy a megvalósítása mégis elmarad, most viszont már egészen biztos, hogy 2024-ben ez a nem mindennapi attrakció is csatlakozik a veszprémi kulturális kínálathoz.)
A sajtótájékoztatón a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. részéről Markovits Alíz vezérigazgató osztott meg néhány beszédes számot 2023-ból. Eszerint a becslések szerint 1,6 millió látogató érkezett Veszprémbe, ezzel együtt növekedett a külföldi tursták száma is 17%-kal. A régióban 3500-nál is több programot szerveztek meg 24 különböző műfajt képviselve.
A vezérigazgató a polgármesterhez hasonlóan szintén kitért arra, hogy 2024-ben milyen formában folytatódik az EKF, illetve több esetben állandósulnak Veszprémben a tavaly elindított, felépített eredmények.
- Készül egy átfogó kiállítás, ami felöleli és egységesen bemutatja a programév eredményeit és élményeit. Ezt egyfajta „tananyagnak” is szánják más EKF-aspiráns városoknak, hogy hogyan kell sikerre vinni egy ilyen projektet.
- A Művészetek Házában az EKF alatt létrejött képzőművészeti alkotásokból lesz egy best of kiállítás.
- Tovább működik a Hangtár zenei központ.
- Az EKF „Ragyogók” önkéntesprogramját a Pannon Egyetem karolja fel és viszi tovább.
- A felépült közterek szintén megmaradnak és aktívan működnek a jövőben is.
- Ezen kívül az összes olyan intézmény, épület – például Ruttner-ház, ActiCity – is folytatja, de sokkal inkább kiteljesíti tevékenységét a következő időszakban.
Markovits Alíz hozzátette még, hogy a hazai és nemzetközi sajtófigyelés során ezernél is több cikkel találkoztak, ami Veszprémről és az EKF-ről szólt, ezek közül egy német újságírótól idézett, aki úgy fogalmazott: „Ha valaki a magyarokat meg akarja érteni, akkor Veszprémbe kell látogatnia.”
Az eseményen a Kulturális és Innovációs Minisztérium részéről Csaba Gábor, kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár vett részt, vele együtt írta alá a polgármester és a vezérigazgató azt a dokumentumot, ami immáron formális keretek közt is megerősíti azt, hogy a minisztérium nemzetközi hálózatával segíti a térség jó hírének nemzetközi szinten is az öregbítését.
A minisztérium összesen huszonnégy országban huszonhat Liszt Intézetet működtet, ezeknek a legfontosabb feladata abban rejlik, hogy képviseljék és a lehető legszélesebb körben bemutassák a magyar kultúrát más nemzetek tagjainak is különböző programokon keresztül.
„A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja Veszprém és kulturális értékeinek, sokszínűségének, kínálatának külföldi megjelenését, nemzetközi kapcsolatainak szélesítését, új együttműködések kialakítását; a kulturális diplomácia eszközeivel népszerűsíti külföldön Veszprémet és a régiót ezáltal mint egészéves, vonzó turisztikai célpont kerülhet be a nemzetközi köztudatba” – mondta Csaba Gábor.
