Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

EKF után: a cél változatlan, az eszközök alakulnak

2024. január 22. 23:53
Január elején Athénban hivatalosan is átadta a stafétabotot Veszprém az utód EKF városoknak, a programév lezárulta mégsem pontot hagy maga után: ez itt még csak a kettőspont helye. Arról, milyen eredményeket hozott 2023 Veszprém és a Bakony-Balaton régió életében, illetve mi várható a folytatásban, sajtótájékoztatón számolt be Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Több mint 3500 esemény, 116 település páratlan összefogása, 1 660 000 látogató a belvárosban, 17 százalékkal több külföldi látogató, hagyományteremtő fesztiválok, megújult és frissen felhúzott kulturális központok. Tömören így lehetne összefoglalni Veszprém és a Bakony-Balaton régió Európa Kulturális Fővárosa programévét.

Hogy ez az év sikeres volt, az kétségtelen. Ehhez persze elengedhetetlen volt, hogy a szervezők ne keverjék össze a célt és az eszközt. A cél ez esetben az a városi stratégiaként is megfogalmazott gondolat, hogy Veszprém 2030-ra Európa legélhetőbb városainak elitjébe kerüljön kategóriájában, s ugyanígy a régió kulturális-kreatívipari régióként megerősödjön. Az Európa Kulturális Fővárosa program tulajdonképpen ehhez szolgált a lehető legjobb eszközként – világított rá Porga Gyula polgármester. Az sem mellékes, hogy a tervek kialakításakor pontosan tudták, ki a célközönségük: elsősorban a helyiekhez akartak szólni, nekik kedvezni, figyelembe véve, hogy ami a helyieknek jó, arra a vendégek is kíváncsiak.

Ennek érdekében igyekeztek letörölni Veszprém „rozsdafoltjait”, olyan infrastrukturális beruházásokat végrehajtani, melyek révén élettel töltötték meg az évek óta elhanyagolt pontjait a városnak, így a gyermekkórházat, amelyben létrejött az ActiCity, vagy említhetjük a Ruttner-házat, a Fotont és a Hangár Könnyűzenei Központot is, mely főleg a középosztály figyelmét vonta magára, így valószínűleg a programév letelte után is továbbél.

2023 legfontosabb örökségei között van az utcakép program is, amely során a város egy saját módszert tesztelt: az üresen álló üzlethelyiségekben kulturális szolgáltatást kínáló vállalkozásokat anyagilag is támogatta az EKF.

Porga Gyula elmondta, 2024. január 1-jével sem kapcsolták le a villanyt, több az elmúlt években debütált fesztivál és program is folytatódik, így a Holtszezon, a Magyar Mozgókép Fesztivál és a Hosszúasztal Piknik, továbbá az építkezések, a szolgáltatásbővítések és az emberi viszonyok javítása is ott van a jövőbeli célok között.

Az EKF sikerét egyébként a számok is alátámasztják – ezekről már Markovits Alíz, a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója számolt be. Tavaly 24 műfajban több mint 3500 programot kínáltak, kicsivel több mint fele arányban Veszprémben, amelyek 80%-a ingyenes volt, 45%-a pedig zenei fókuszú. Utóbbi nem véletlen, hiszen Veszprém 2019-ben elnyerte az UNESCO A zene városa megtisztelő címet.

Ez idő alatt több mint 500 pályázati partnerrel dolgoztak együtt, 11 járásközpontban valósítottak meg a korábbi évekhez képest grandiózusabb programot, olyan új helyszíneket vontak be, mint a romkoncertek környezetét adó veszprémi Margit-romok vagy a nagyvázsonyi pálos kolostorrom, emellett a leszakadó rétegek kulturális középpontba helyezését is támogatták: ilyen volt például a Romani Design Együtt Berhidáért programja.

A vezérigazgató szerint a programév sikeréhez elengedhetetlen volt a sajtó szerepe: az elmúlt években 45 országban több mint 1000 cikk jelent meg a programév kapcsán, és 40 országból látogattak hozzánk delegáltak, hogy tanuljanak tőlünk.

Apropó, nemzetközi dimenzió: bár a fő célközönség a helyiek voltak, az EKF tagadhatatlanul a külföldiekről is szólt, Veszprém és a Bakony-Balaton régió nemzetközi dimenzióba helyezése. Ezt segítette, hogy a kezdetektől fogva térben és időben is tágasabb keretekben gondolkodott a város – fejtette ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. 2020-ban, az EKF törvény létrejöttével és a magyar kormány évekre beütemezett költségvetésének köszönhetően már a felkészítő esztendőkben elindulhattak olyan programok, amelyek megalapoztak 2023 sikerének, és amelyek a jövőben is folytatódhatnak, így a már emlegetett Holtszezon Irodalmi Fesztivál és a még Filmpiknikként induló Magyar Mozgókép Fesztivál. Fontos volt a térbeli tágasság is, a régió anyagi bevonása a szervezésbe egy pályázati alap létrehozásával.

„Élni akartunk azzal a lehetőséggel, hogy kilépjünk Európába, ezzel párhuzamosan pedig egy területfejlesztési programot is elindítottunk, amivel egy részben új típusú, a kultúrára és a kreatív iparra építő gazdasági modellt szerettünk volna kialakítani.” Ehhez a nemzetközi diplomácia és a politika is melléjük állt, a legfontosabb eseményeken rendre jelen voltak hazai és külföldi politikusok, de a nemzetközi művészek szerepe is fontos volt, utóbbi kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy az Inota Fesztivál nagy visszhangot kapott.

S hogy mit hoz a jövő? A legfőbb feladat, hogy amit tudunk, megmentsünk a mostani eredményekből, hogy megalapozzuk egy sikeres kulturális-kreatív ipari régió alapjait, amelyben Veszprém vezető szerepet tölt be. A térségi együttműködés eredményei már látszanak: tavaly nyáron megszületett a Bakony Turisztikai Charta, de alakul a Szent György-hegy és az Egervölgy együttműködés is.

Bertalan Melinda
Szalai Csaba
további cikkek
Így alakul át és válik digitális élményközponttá a Dimitrov Így alakul át és válik digitális élményközponttá a Dimitrov Hamarosan visszaköltözik a kultúra a Dimitrov épületébe, viszont teljesen más formában, mint eddig ismerős volt. Sőt, az, ami várhatóan ősszel megnyílik az újragondolt épületben egész Közép-Európában egyedi lesz. Hétfő délután Porga Gyula polgármester és a CODE digitális élményközpont – ez lesz a Dimitrov új neve – megvalósítói tartottak körbevezetést néhány veszpréminek. Portálunk ott volt ezen az alkalmon és most olvasóinknak is eláruljuk, hogy mit is jelent pontosan az immerzív tér, ami a CODE-ban épül. 2024. június 4. 0:36 Nosztalgiaérzés felmelegítve - újra megnyitott a Kiskuti csárda Nosztalgiaérzés felmelegítve - újra megnyitott a Kiskuti csárda Azt mondják, hogy felmelegítve csak a töltött káposzta jó. A konyhában minden bizonnyal tényleg így van, de ha egy közel kétszáz évre visszatekintő éttermet élesztenek újjá hasonló szellemiséggel, mint egykor működött, ez az alaptétel ugyancsak érvényes. Legalábbis Veszprémben a Kiskuti csárdában sikerült, ami hétvégén nyitott meg, miután az Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően felújították és újra élettel töltötték meg. 2024. június 3. 16:37 Otthonra talált Veszprémben a Magyar Mozgókép Fesztivál Magyar Mozgókép Fesztivál Otthonra talált Veszprémben a Magyar Mozgókép Fesztivál A Nemzeti Filmintézet támogatásával, és az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében visszatér városunkba június 12. és 15. között a Moz.Go, azaz a Magyar Mozgókép Fesztivál.   2024. május 10. 0:10 Közvetetten az EKF elismerése is a balatonfüredi Modern Műtér építészeti díja Közvetetten az EKF elismerése is a balatonfüredi Modern Műtér építészeti díja A Balaton környezetében épített példaértékű új, illetve felújított, bővített, átalakított meglevő épületek elismerésére életre hívott díjjal idén családi házat, CLT pavilont, képzőművészeti gyűjteményt és borteraszt is jutalmazott a bírálóbizottság, amelyek között az egyik a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően újult meg Balatonfüreden. 2024. május 8. 10:47

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.