Az elemzést a money.hu gazdasági szakportál tette közzé, ami a KSH által tavaly novemberben nyilvánosságra hozott átlagfizetési adatokkal vetette össze a banki lehetőségeket. Ezek alapján Magyarországon a bruttó átlagkereset 621.200 forint volt, a kedvezmények nélküli átlagos nettó bér pedig 413.100 forintra rúgott akkor. Hogy ezek a számok milyen tendenciát mutatnak a magyar gazdaságban, arra választ adhat az, ha összehasonlítjuk a 2022 novemberi adatokkal, így pedig már kitűnik, hogy a nettó átlagbér 14,1 százalékos növekedést mutat, a reálkeresetek pedig 5,7 százalékkal emelkedtek, ami különösen pozitív változás ahhoz képest, hogy előtte inkább a reálbércsökkenés volt megfigyelhető.
A reálbér a keresetek vásárlóértékét fejezi ki, vagyis azt, hogy adott bérösszegért (nominális bérért) mennyi terméket vásárolhatunk, illetve mennyi szolgáltatást vehetünk igénybe. A reálbér meghatározója az infláció.
A hazai bankszektorban létezik egy úgynevezett adósságfék-szabály. Ez azt jelenti, hogy a 600.000 forintnál kisebb nettó jövedelem esetében a bankok nem adhatnak úgy hitelt, hogy a törlesztőrészlet meghaladja a havi kereset 50 százalékát, ha a kamatperiódus tíz, vagy annál több éven át tart.
Mivel Magyarországon jelenleg a 413.100 forintos átlagbér ezen összeg alatt van, így könnyen kiszámolható, hogy a bankok 206.500 forintnál nagyobb törlesztőrészletre nem fognak hitelt adni. Vannak olyan pénzintézetek, akik ennél is szigorúbbak a hitelelbírálásnál, de most maradjunk az 50 százalékos limitnél. Persze ez is akkor érvényes, ha egyébként a hitelkérelmezőnek nincs másik banki hitele.
A hitelszakértők egyébként azt mondják, hogy nem érdemes kifeszíteni így sem a saját költségvetését senkinek, érdemes akkora hitelhez folyamodni csak, aminek a törlesztője a nettó kereset 20 és 40 százalékát emészti fel csak.
Fontos kiemelni, hogy az eddigi kalkulációk azokra vonatkoztak, akik egyedül folyamodnának hitelhez. Ha csúnya banki kifejezéssel élve adóstárssal, azaz házastárssal, élettárssal szeretnének felvenni kölcsönt, már kettejük jövedelmét veszik alapul, ami szintén nettó átlagkeresettel számolva már több 600.000 forintnál, összesen 826.000 forint. Ilyenkor ennek már a 60 százaléka is lehet a törlesztőrészlet az adósságfék-szabály szerint, ami 495.600 forint.
A bankok által vállalt kamatplafon jelenleg 7,3 százalékos THM-en áll, de vannak a piacon ennél kisebb, 6-7 százalékos lakáshitelek is.
Ezek alapján pedig már könnyen ki lehet számolni, hogy mekkora az a hitelösszeg, amit valaki igénybe tud venni, ha számlájára minden hónapban a magyar átlagkeresetnek megfelelő utalás érkezik munkáltatójától.
Ha egyedül folyamodik hitelhez, akkor 413 ezer forintos kereset mellett legfeljebb 206.500 forint lehet a törlesztő. Amennyiben húsz évre veszi fel ezt az összeget, akkor összesen 27 millió forintot kaphat a banktól ingatlanvásárlásra. Az ingatlan vételára így akár 38,6 millió forint is lehet.
Ha házastárssal, vagy élettárssal közösen folyamodnak hitelhez, azaz adóstársak lesznek, akkor havonta 495.600 forint hiteltörlesztőt engedélyezhet a szabály, ez ugyancsak húsz évre felvett kölcsön esetében 67 millió, amiből 95,8 millió forintos lakást is vehetnek.
Ezek alapján tehát nem lehetetlen küldetés Veszprémben sem saját lakáshoz jutni, még úgy is, hogy egy tavaly augusztusi felmérés szerint a Cserhát a vidéki városok lakótelepei között is a legdrágább mutatókkal rendelkezik a 739.000 forintos négyzetméterárával.