Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 5. Imre
Veszprém
9°C
2024. november 5. Imre
Veszprém
9°C

Új álskorpió-fajt fedeztek fel Ajka mellett

2024. február 11. 13:40 // Forrás: mti
A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő. A kutatók szerint a fosszília arra utal, hogy ezek a piciny ízeltlábúak a párás, szubtrópusi éghajlati viszonyok között az egész eurázsiai szárazföldön elterjedtek lehettek.

Az ősi álskorpiót Novák János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék; Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tár, valamint Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársának közreműködésével egy kutatócsoport nemrégiben fedezte fel a késő kréta korú (86,3-83,6 millió éves) ajkai borostyánkövek egyikében. A fossziláról a Cretaceous Research nevű szakmai folyóiratban adtak tudományos leírást a kutatók - tájékoztatta az ELTE az MTI-t szerdán.

Közleményük szerint az álskorpiók a pókszabásúak osztályába tartoznak, nagyon hasonlítanak a skorpiókra, de sokkal kisebbek azoknál, és nincs méregtövisük. Ragadozók, kicsiny ízeltlábúakkal táplálkoznak. Bár a legidősebb szárazföldi apró ízeltlábú állatok közé tartoznak, 25 ma élő családjuk közül mindössze 14-et ismernek a fosszíliákból, amelyek többsége az eocén korból származó európai borostyánokban maradt fenn.

Az álskorpió-zárványt tartalmazó ajkait-darab FORRÁS: NOVÁK JÁNOSAz álskorpió-zárványt tartalmazó ajkait-darab FORRÁS: NOVÁK JÁNOS

A borostyánkő az egykor élt növények megkövesedett gyantája, amelyben sok esetben őrződnek meg kisebb-nagyobb állati és növényi részek, ezek az úgynevezett zárványok. Az ajkait néven ismert borostyántípus az egykori ajkai kőszénbányászat egyik "mellékterméke" volt, és a helyi szénbányászat 2004-es megszűnése óta különleges ritkaságnak számít. Az ízeltlábú-zárványokat tartalmazó darabokat évek óta publikálják, eddig előkerültek pókok, bogarak, darazsak, kétszárnyúak és csótányok zárványai is. Az ajkai kőszén más ősmaradványokban is rendkívül gazdag, ismert innen hatalmas mennyiségű puhatestű-fosszília, de gerincesek, köztük dinoszauruszok maradványai is.

A most leírt álskorpió-zárvány a tudományra nézve új fajt képvisel, amelyet Ajkagarypinus stephani névre kereszteltek a kutatók. A névadás a lelőhelyre és Szabó István amatőr ősmaradványgyűjtőre utal, aki a zárványtartalmú ajkaitdarabot felajánlotta a tudomány számára.

"A zárvány sajnos nem teljes, az állat utóteste szinte teljesen hiányzik. A rendelkezésre álló morfológiai bélyegek ennek ellenére elegendőek voltak ahhoz, hogy az ajkai álskorpiót tudományra új fajként és új genuszként írjuk le" - idézték a közleményben Novák Jánost, a kutatás vezetőjét.

Az álskorpió-zárványt tartalmazó ajkaitdarab FORRÁS: NOVÁK JÁNOSAz álskorpió-zárványt tartalmazó ajkaitdarab FORRÁS: NOVÁK JÁNOS

Az Ajkagarypinus stephani a Garypinidae álskorpiócsalád tagja, amelynek ma élő tagjai főleg a világ trópusi és szubtrópusi területein élnek, jellemzően nedves avarban, fakéreg vagy kövek alatt fordulnak elő. Az ajkai ős-álskorpió a Garypinidae család eddig ismert második legidősebb képviselője.

Mint írták, az új faj ajkai kőszénmocsárban való jelenléte izgalmas adalék az itteni ősi ízeltlábú-fauna kompozícióját illetően. A mai álskorpiók egyes képviselőire jellemző a nagyobb állatokba kapaszkodás révén való terjedés (forézis), így elképzelhető, hogy az egykor egy szigetvilág részeként létezett ajkai kőszénmocsárba is hasonlóan juthattak el ezek a kis pókszabásúak.

Az ajkaitba zárt ősi álskorpió a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményébe került. A kutatómunkát tovább folytatják újabb ajkaitzárványok vizsgálatával. A kutatást a Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport (ELTE), a Német Elektronszinkrotron (DESY, Hamburg) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta.

vehir.hu
további cikkek
Jubileumi konferenciával ünnepelték a neves régészt, Palágyi Sylviát 80. születésnapján Laczkó Dezső Múzeum Jubileumi konferenciával ünnepelték a neves régészt, Palágyi Sylviát 80. születésnapján Nyolcvan éves lett Palágyi Sylvia, a hazai régészet egyik legelismertebb szaktekintélye, akinek a nevéhez többek közt a balácai római villagazdaság feltárása is köthető. A születésnap alkalmából egykori munkahelye, a Laczkó Dezső Múzeum jubileumi konferenciát szervezett. 2024. november 1. 8:46 Ilyen, amikor belenézhetünk honfoglaló őseink szemébe történelem Ilyen, amikor belenézhetünk honfoglaló őseink szemébe A magyarság, de egész Kárpát-medence népeinek őstörténete szempontjából is különleges tárlat érkezett Veszprémbe, amelynek a Dubniczay-palota kiállítóterei adnak otthont a következő két hétben. Az ezeréves sírokból feltárt csontvázakból a modern tudomány segítségével sikerült rekonstruálni azoknak a hunoknak, avaroknak, besenyőknek és persze a honfoglaló magyaroknak az arcát, akik egy évezreddel korábban ezen a vidéken éltek. A vasárnapi megnyitón viszont még ennél is több kiderült őseinkről, köszönhetően a genetikai kutatásoknak. 2024. október 28. 16:17 A Nemzeti Múzeumban látható a Somlón megtalált háromezer éves nyakék kultúra A Nemzeti Múzeumban látható a Somlón megtalált háromezer éves nyakék Október 5-től látható a bronzkor csodája a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Magyar Nemzeti Múzeum falai között, amelyre a Somló-hegyen bukkantak rá idén nyáron a múzeum régészei.  2024. október 18. 10:40 Fegyverraktárat találhattak Bándon Fegyverraktárat találhattak Bándon Bánd-Essegvár 2024. évi feltárásának negyedik napján különleges leletegyüttes látott napvilágot – közölte a Laczkó Dezső Múzeum.  2024. augusztus 19. 10:57

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.