Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Új álskorpió-fajt fedeztek fel Ajka mellett

2024. február 11. 13:40 // Forrás: mti
A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő. A kutatók szerint a fosszília arra utal, hogy ezek a piciny ízeltlábúak a párás, szubtrópusi éghajlati viszonyok között az egész eurázsiai szárazföldön elterjedtek lehettek.

Az ősi álskorpiót Novák János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék; Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tár, valamint Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársának közreműködésével egy kutatócsoport nemrégiben fedezte fel a késő kréta korú (86,3-83,6 millió éves) ajkai borostyánkövek egyikében. A fossziláról a Cretaceous Research nevű szakmai folyóiratban adtak tudományos leírást a kutatók - tájékoztatta az ELTE az MTI-t szerdán.

Közleményük szerint az álskorpiók a pókszabásúak osztályába tartoznak, nagyon hasonlítanak a skorpiókra, de sokkal kisebbek azoknál, és nincs méregtövisük. Ragadozók, kicsiny ízeltlábúakkal táplálkoznak. Bár a legidősebb szárazföldi apró ízeltlábú állatok közé tartoznak, 25 ma élő családjuk közül mindössze 14-et ismernek a fosszíliákból, amelyek többsége az eocén korból származó európai borostyánokban maradt fenn.

Az álskorpió-zárványt tartalmazó ajkait-darab FORRÁS: NOVÁK JÁNOSAz álskorpió-zárványt tartalmazó ajkait-darab FORRÁS: NOVÁK JÁNOS

A borostyánkő az egykor élt növények megkövesedett gyantája, amelyben sok esetben őrződnek meg kisebb-nagyobb állati és növényi részek, ezek az úgynevezett zárványok. Az ajkait néven ismert borostyántípus az egykori ajkai kőszénbányászat egyik "mellékterméke" volt, és a helyi szénbányászat 2004-es megszűnése óta különleges ritkaságnak számít. Az ízeltlábú-zárványokat tartalmazó darabokat évek óta publikálják, eddig előkerültek pókok, bogarak, darazsak, kétszárnyúak és csótányok zárványai is. Az ajkai kőszén más ősmaradványokban is rendkívül gazdag, ismert innen hatalmas mennyiségű puhatestű-fosszília, de gerincesek, köztük dinoszauruszok maradványai is.

A most leírt álskorpió-zárvány a tudományra nézve új fajt képvisel, amelyet Ajkagarypinus stephani névre kereszteltek a kutatók. A névadás a lelőhelyre és Szabó István amatőr ősmaradványgyűjtőre utal, aki a zárványtartalmú ajkaitdarabot felajánlotta a tudomány számára.

"A zárvány sajnos nem teljes, az állat utóteste szinte teljesen hiányzik. A rendelkezésre álló morfológiai bélyegek ennek ellenére elegendőek voltak ahhoz, hogy az ajkai álskorpiót tudományra új fajként és új genuszként írjuk le" - idézték a közleményben Novák Jánost, a kutatás vezetőjét.

Az álskorpió-zárványt tartalmazó ajkaitdarab FORRÁS: NOVÁK JÁNOSAz álskorpió-zárványt tartalmazó ajkaitdarab FORRÁS: NOVÁK JÁNOS

Az Ajkagarypinus stephani a Garypinidae álskorpiócsalád tagja, amelynek ma élő tagjai főleg a világ trópusi és szubtrópusi területein élnek, jellemzően nedves avarban, fakéreg vagy kövek alatt fordulnak elő. Az ajkai ős-álskorpió a Garypinidae család eddig ismert második legidősebb képviselője.

Mint írták, az új faj ajkai kőszénmocsárban való jelenléte izgalmas adalék az itteni ősi ízeltlábú-fauna kompozícióját illetően. A mai álskorpiók egyes képviselőire jellemző a nagyobb állatokba kapaszkodás révén való terjedés (forézis), így elképzelhető, hogy az egykor egy szigetvilág részeként létezett ajkai kőszénmocsárba is hasonlóan juthattak el ezek a kis pókszabásúak.

Az ajkaitba zárt ősi álskorpió a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményébe került. A kutatómunkát tovább folytatják újabb ajkaitzárványok vizsgálatával. A kutatást a Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport (ELTE), a Német Elektronszinkrotron (DESY, Hamburg) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta.

vehir.hu
további cikkek
Az eltűnt falu története Veszprém mellett, aminek lakói egykor királyi kiváltságokkal is bírtak történelem Az eltűnt falu története Veszprém mellett, aminek lakói egykor királyi kiváltságokkal is bírtak Tavasszal és nyáron, amikor a fák zöld lombjai életük teljében vannak, akkor is nehéz észrevenni a középkori templom romjait, ha ott állunk tőle pár méterre. De télen is csupán a kopár faágak között egy sötét sziluett az, ami árulkodik, hogy itt valamikor pezsgőbb élet volt, mint amit manapság a rókalyukak és nyúlüregek lakói teremtenek. Csepely falut Veszprém mellett ma már nem jelzik a térképek, pedig a középkorban a lakói királyi kiváltságokkal is rendelkeztek. 2025. február 2. 13:31 Együttműködés a roncskutatók és a múzeum között Laczkó Dezső Múzeum Együttműködés a roncskutatók és a múzeum között Együttműködési megállapodást kötött a Laczkó Dezső Múzeum és a Magyar Roncskutató Egyesület, akik korábban már közösen tártak fel két második világháborús vadászgépet is Ajkánál, illetve a Balatonban. 2024. december 20. 15:17 Másodszor rendeztek várostörténeti konferenciát a Laczkó Dezső Múzeumban kultúra Másodszor rendeztek várostörténeti konferenciát a Laczkó Dezső Múzeumban A konferenciát a várostörténeti monográfia összeállításához kapcsolódóan, a munkaközi eredmények bemutatására szervezte a múzeum pénteken. 2024. november 23. 12:51 Jubileumi konferenciával ünnepelték a neves régészt, Palágyi Sylviát 80. születésnapján Laczkó Dezső Múzeum Jubileumi konferenciával ünnepelték a neves régészt, Palágyi Sylviát 80. születésnapján Nyolcvan éves lett Palágyi Sylvia, a hazai régészet egyik legelismertebb szaktekintélye, akinek a nevéhez többek közt a balácai római villagazdaság feltárása is köthető. A születésnap alkalmából egykori munkahelye, a Laczkó Dezső Múzeum jubileumi konferenciát szervezett. 2024. november 1. 8:46

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.