Ha azt mondjuk, hogy 2020-ban új időszámítás kezdődött a hazai szakképzésben, akkor semmi túlzás nincs az állításban. Ide datálható az, amikor országosan egyszerre alakították át a szakképzés oktatási módszertanát, elkezdődött egy átfogó infrastruktúra-fejlesztés az iskolákban, ezeken kívül pedig a szakképzési centrumok monopolhelyzetbe kerültek a felnőttképzés terén is, valamint elkezdődött a pedagógusok lépcsőzetes béremelése.
Erről a négy pillérről részletesen is beszélt Pap Máté és Kavalecz Gábor, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárja és főigazgatója kedden egy sajtóbeszélgetésen a Papírkutyában, ahol az összes újítást és az elmúlt négy év eredményeit veszprémi szemüvegen keresztül értékelték.
„A szakképzésben projektszemléletű oktatás jött létre.” Pap Máté ezzel arra utalt, hogy egy gyakorlatiasságra fókuszáló képzést vezettek be a szakképzésbe, ahol az első évek elméleti tudásának megszerzése után a diákoknak már kézzelfogható feladatok teljesítésével sajátítják el a képességeket, sőt a vizsgafeladat is egy konkrét projektnek a megvalósítása, legyen szó asztalos képzéséről, vagy CNC-kezelőről. Ez a szemlélet pedig hozzájárul ahhoz, hogy amikor a diákok pályakezdőként elhelyezkednek a cégeknél, ott már ne kelljen jelentős időt és energiát fektetni a betanításukba. Tehát egy win-win helyzet álljon elő, ahol a diákok és a cégek is egyaránt nyertesek, és persze a helyi gazdaság is, ami így sokkal dinamikusabban tud pörögni.
Ez utóbbira később még visszatérünk, de előtte a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárja bemutatta a második fontos pillért is, az infrastruktúrák fejlesztését, amire úgy hivatkozott, mint az egyik legnehezebb feladat, hiszen nagyon mélyről kellett indulni. Veszprémben és a környéken viszont sikerült elérni, hogy négy év alatt hatmilliárd forintos vagyonnövekedést érjen el a centrum, már ami az infrastrukturális javakat – épületeket és eszközöket – illeti. Ebben komoly szerepe volt a Szakipark létrehozásának, ami országosan is egyfajta kuriózum, de erről részletesen szintén kicsit később majd.
Azzal, hogy a korábbi OKJ-s képzéseket beszervezték a szakképzési centrumok alá, immáron rugalmasabban tudják a képzést az adott régió vállalkozásaira szabni, hogy elsődlegesen olyan szakembereket képezzenek, amilyenekre helyben a legnagyobb szükség van. Hogy ez mennyire volt jó döntés stratégiailag arra a veszprémi statisztikák adnak választ:
négy év alatt 600-ról 4300-ra nőtt a felnőttképzésben résztvevők száma, ez több, mint hétszeres növekedés.
A szakképzésben történt fejlesztések viszont önmagukban nem lennének elegendőek a képzés színvonalának, és ezzel együtt a helyi gazdaság fejlődéséhez. Szükség van az oktatói gárda felkészültségére és megbecsültségére. Ezen utolsó, ám annál fontosabb pillér erősítésért 2020-tól elindult egy nagymértékű bérfejlesztés is a szakképzésben, amiről már Kavalecz Gábor beszélt.
Jelenleg a minimum oktatói bér bruttó 581.680 forint, ezt az a pedagógus is megkapja, aki most lép be a szakképzési centrum kötelékébe. Az átlagos bruttó bér viszont ennél magasabb, bruttó 655.000 forint, ehhez pedig még hozzájönnek a pótlékok és a túlórák. Az idei 32,2%-os béremeléssel elérték azt, hogy négy év alatt megduplázódott az oktatók fizetése.
A Veszprémi Szakképzési Centrum főigazgatója beszélt arról is, hogy létrehoztak egy oktatói teljesítményértékelést is, amit az iskolák igazgatói végeznek el háromévente, és ami tíz területen értékeli az oktatók munkáját, ebből pedig meghatározzák a keresetének mértékét.
Kavalecz Gábor hozzátette, hogy a centrum támogatja a kötelékébe tartozó pedagógusok továbbképzését is, törvényileg egyébként négy év alatt hatvan órát kellene elvégezniük, de ennél Veszprémben átlagosan többön vesznek részt.
Az elmondottak hitelességének alátámasztására két pedagógus is jelen volt a sajtóbeszélgetésen: Morzál-Bőczi Krisztina, a Veszprémi SZC Táncsics Mihály Technikum kozmetikus szakoktatója és Várnai László, a Veszprémi SZC Jendrassik-Venesz Technikum és az SZC Ipari Technikum kémia-fizika szakos mesteroktatója.
Előbbi elárulta, hogy ő maga is a Táncsicsban végzett, utána oktatóként tért vissza, és az iskolának köszönheti a mesterképzését is. A mostani diákságról elmondta, hogy aktívak, lelkesek, és tisztelik mint pedagógust. Várnai László már hosszú évek óta a pályán van, szerinte szakképzett emberekre a műszaki területeken, a vendéglátásban, vagy a logisztikában mindig is szükség lesz, ez pedig megalapozza a szakképzés jövőjét is.
A Vehir.hu kérdésére Kavalecz Gábor elmondta, hogy jelenleg a szakoktatói lefedettség 98%-os, tehát tanárhiányról a szakképzésben Veszprémben nincs szó.
Szintén portálunk érdeklődött a további infrastrukturális fejlesztésekről, miután a Szakipark az országban egyedülálló módon a kormány által finanszírozott Modern Városok Programból valósulhatott meg. Pap Máté ezzel kapcsolatban elárulta, hogy tizennyolc szakképzési centrum az országban – köztük a veszprémi is – sikeresen szerepelt az újabb állami szakképzésfejlesztési programban és ennek köszönhetően két év alatt négymilliárd forint fog érkezni Veszprémbe, amiből egy régiós szintű tanműhelyt szeretnének építeni.
