Miből finanszírozza egy település azt, hogy például az utcákon össze legyen söpörve a széthordott szemét? Vagy miből fizeti be a közvilágítás villanyszámláját? Miből javítja a kátyúkat az utakon? Habár egy önkormányzat nem betéti társaság, nem kft. és nem is zrt., bevételei így is vannak, aminek egy nagyrészét a helyi adók adják. Ezek kiszámítása pedig nem is egy bonyolult képlet és nincs is nagy különbség a magyar települések közt a mértékükben, mégis egy rendkívül összetett folyamat eredménye az, hogy melyik faluban és városban mekkora összeggel tud kalkulálni a városvezetés egy-egy évben.
Ilyen helyi adó például az építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó, valamint az önkormányzati bevételek egyik legnagyobb szeletét kitevő iparűzési adó (IPA).
Veszprém esetében ez utóbbi a 2024-es évben 12 milliárd forint bevételt jelent majd a város 43,5 milliárdos költségvetésében, tehát több mint a negyedét adja, mégsem jelenthető ki, hogy extra magas adóterhekkel sújtaná a városvezetés a vállalkozásokat. Ezt egyébként meg sem tehetné, hiszen az iparűzési adó kiszámításáról törvény rendelkezik, amiben csak kis mozgástere van az önkormányzatoknak.
De nézzük meg dióhéjban, hogy hogyan jön ki a matek az IPA esetében!
Minden cégnél legkésőbb az adóbevallásnál kiderül, hogy mekkora volt az előző év nettó árbevétele. Ezt leegyszerűsítve a könyvelők úgy számolják ki, hogy a bevételekből levonják a törvény által meghatározott tételeket (ELÁBÉ, anyagköltség, alvállalkozói díj) aminek a végén kijön a summa. (Természetesen a valóságban sokkal bonyolultabb, hogy milyen költséget milyen arányban kell számolni, de az alapvető elve ez a kalkulációnak.)
Ez a szám lesz egy cégnek az adóalapja, amiből aztán újabb kalkulációval ki lehet számolni az adókat is. Az IPA esetében a törvény maximum 2%-os adót engedélyez. Ezzel egyébként a magyar települések legtöbbje így számol. Tehát egy konkrét példán keresztül megnézve, ha egy cégnek 100 millió forint az adóalapja, akkor 2 millió forint iparűzési adóval kell számolnia az adott évben.
Az IPA összege tehát nem állandó egy cég esetében sem, csupán a mértéke az. Évről évre befolyásolja a teljesítmény. Ebből pedig könnyen el lehet jutni ahhoz a következtetéshez, hogy ha egy önkormányzatnak magas az IPA-ból befolyt adója, az azt jelenti, hogy a cégek jó évet zártak, tehát egészséges a gazdasági környezet.
Veszprém esetében az EKF-év után viszont olyan mértékű fellendülést hozott, ami miatt csupán ebből az évből kiindulva nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Van viszont egy másik összevetés, ami már sokkal többet elmond a helyi gazdaság helyzetéről, ugyancsak az IPA szemüvegén keresztül.
Ehhez minimum négy évet kell visszamenni az időbe, amikor a Covid-19 világjárvány és a bezárások miatt kötelezően ugrottak a gödörbe a vállalkozások. A kérdés pedig az volt, hogy innen milyen gyorsan másznak ki.
Szerkesztőségünk birtokába jutott egy statisztika, ami a 2019-2022 közti időszak helyi adókból befolyt összegét állította sorba a megyei jogú városok között, Veszprém pedig toronymagasan az élen végzett.
Tehát Veszprém volt a magyar nagyvárosok között az, ahol akkor még EKF nélkül a leggyorsabban tudtak talpra állni a cégek és bevételt termelni a hirtelen jött recesszió után.
Hogy hogyan érhette el a város ezt az eredményt, arról számos közgazdasági és szociológiai kutatás szólhatna. Az viszont ezek nélkül is kijelenthető, hogy a térség kedvez a vállalkozásoknak.
Nem csupán azért, mert a tradicionális autóipari beszállítócégek jelen vannak Veszprémben, bár kétségkívül az utóbbi harminc év egyik legszerencsésebb momentuma volt, hogy a rendszerváltás után éppen Veszprémben telepedtek le ezek a vállalkozások. Ehhez segítséget nyújtott a helyi rendeletben biztosított beruházási adókedvezmény is, amely ebben az időben az önkormányzat hatáskörébe utalta a különböző mentességek, kedvezmények odaítélést. Ezt később a helyi adókról rendelkező törvényben szabályozták. A város vonzerejét mutatja, hogy a korábban betelepülő nagyvállalkozások nemcsak, hogy maradtak a településen, de tovább fejlődtek, bővültek. Emellett új cégek is Veszprémet találták megfelelő helynek új telephelyek létrehozására.
Ezek a cégek a mostani tevékenységükben szinte kivétel nélkül elmozdultak a kutatás és fejlesztés irányába. És mi kell ahhoz, hogy erre a K+F tevékenységre alapozzon egy vállalat? Az, hogy megfelelő tudásbázis legyen helyben, amiben pedig a felsőoktatási intézménynek, jelen esetben a Pannon Egyetemnek van kiemelt szerepe. És mi kell ahhoz, hogy a Pannon Egyetem minőségi oktatással és jól képzett munkaerővel tudja kiszolgálni a cégeket? Olyan városmarketing és városfejlesztés, ami vonzóvá teszi a várost a fiataloknak, többek közt azzal, hogy az iparűzési adóját jól használja fel.
Ez pedig csak egy példa a sok közül, hogy az önkormányzati stratégiák hogyan kapcsolódnak össze a város különböző szereplőivel, így pedig egységesen hogyan tudják jó, vagy rossz irányba terelni a fejlődést.
A számok pedig nem hazudnak Veszprémben sem.
