Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Hogyan nőhetett az adóbevétel Veszprémben, ha az önkormányzat nem is emelt adót?

2024. február 15. 16:09
Veszprém bevételének több, mint negyedét a helyi adókból befolyt pénzek teszik ki 2024-ben, az önkormányzat mégsem emelte meg a helyi adókat és tudomásunk szerint nem is tervez ilyet. Valójában egy egyszerű matekpélda választ ad a miértre, ami mögött viszont már egy minden mindennel összefüggő rendszer képe jelenik meg.

Miből finanszírozza egy település azt, hogy például az utcákon össze legyen söpörve a széthordott szemét? Vagy miből fizeti be a közvilágítás villanyszámláját? Miből javítja a kátyúkat az utakon? Habár egy önkormányzat nem betéti társaság, nem kft. és nem is zrt., bevételei így is vannak, aminek egy nagyrészét a helyi adók adják. Ezek kiszámítása pedig nem is egy bonyolult képlet és nincs is nagy különbség a magyar települések közt a mértékükben, mégis egy rendkívül összetett folyamat eredménye az, hogy melyik faluban és városban mekkora összeggel tud kalkulálni a városvezetés egy-egy évben.

Ilyen helyi adó például az építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó, valamint az önkormányzati bevételek egyik legnagyobb szeletét kitevő iparűzési adó (IPA).

Veszprém esetében ez utóbbi a 2024-es évben 12 milliárd forint bevételt jelent majd a város 43,5 milliárdos költségvetésében, tehát több mint a negyedét adja, mégsem jelenthető ki, hogy extra magas adóterhekkel sújtaná a városvezetés a vállalkozásokat. Ezt egyébként meg sem tehetné, hiszen az iparűzési adó kiszámításáról törvény rendelkezik, amiben csak kis mozgástere van az önkormányzatoknak.

De nézzük meg dióhéjban, hogy hogyan jön ki a matek az IPA esetében!

Minden cégnél legkésőbb az adóbevallásnál kiderül, hogy mekkora volt az előző év nettó árbevétele. Ezt leegyszerűsítve a könyvelők úgy számolják ki, hogy a bevételekből levonják a törvény által meghatározott tételeket (ELÁBÉ, anyagköltség, alvállalkozói díj) aminek a végén kijön a summa. (Természetesen a valóságban sokkal bonyolultabb, hogy milyen költséget milyen arányban kell számolni, de az alapvető elve ez a kalkulációnak.)

Ez a szám lesz egy cégnek az adóalapja, amiből aztán újabb kalkulációval ki lehet számolni az adókat is. Az IPA esetében a törvény maximum 2%-os adót engedélyez. Ezzel egyébként a magyar települések legtöbbje így számol. Tehát egy konkrét példán keresztül megnézve, ha egy cégnek 100 millió forint az adóalapja, akkor 2 millió forint iparűzési adóval kell számolnia az adott évben.

Az IPA összege tehát nem állandó egy cég esetében sem, csupán a mértéke az. Évről évre befolyásolja a teljesítmény. Ebből pedig könnyen el lehet jutni ahhoz a következtetéshez, hogy ha egy önkormányzatnak magas az IPA-ból befolyt adója, az azt jelenti, hogy a cégek jó évet zártak, tehát egészséges a gazdasági környezet.

Kapcsolódó cikk
Költségvetés 2024 - az idei esztendő a veszprémiek éve lesz
„2024 a veszprémiek éve lesz” – hangzott el Porga Gyula polgármestertől hétfő este, amikor az ActiCity-ben bemutatta Veszprém idei költségvetésének sarokpontjait. A büdzsé 43,5 milliárd forintról szól, aminek egyharmada fejlesztésekre fog menni, valamint elindítanak több olyan programot és támogatási rendszert, amelyeket kifejezetten csak a veszprémiek vehetnek majd igénybe. Az idei költségvetés viszont nem csak 2024-ről szól, a polgármesternek ennél hosszabb távú tervei vannak.

Veszprém esetében az EKF-év után viszont olyan mértékű fellendülést hozott, ami miatt csupán ebből az évből kiindulva nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Van viszont egy másik összevetés, ami már sokkal többet elmond a helyi gazdaság helyzetéről, ugyancsak az IPA szemüvegén keresztül.

Ehhez minimum négy évet kell visszamenni az időbe, amikor a Covid-19 világjárvány és a bezárások miatt kötelezően ugrottak a gödörbe a vállalkozások. A kérdés pedig az volt, hogy innen milyen gyorsan másznak ki.

Szerkesztőségünk birtokába jutott egy statisztika, ami a 2019-2022 közti időszak helyi adókból befolyt összegét állította sorba a megyei jogú városok között, Veszprém pedig toronymagasan az élen végzett.

Tehát Veszprém volt a magyar nagyvárosok között az, ahol akkor még EKF nélkül a leggyorsabban tudtak talpra állni a cégek és bevételt termelni a hirtelen jött recesszió után.

Hogy hogyan érhette el a város ezt az eredményt, arról számos közgazdasági és szociológiai kutatás szólhatna. Az viszont ezek nélkül is kijelenthető, hogy a térség kedvez a vállalkozásoknak.

Nem csupán azért, mert a tradicionális autóipari beszállítócégek jelen vannak Veszprémben, bár kétségkívül az utóbbi harminc év egyik legszerencsésebb momentuma volt, hogy a rendszerváltás után éppen Veszprémben telepedtek le ezek a vállalkozások. Ehhez segítséget nyújtott a helyi rendeletben biztosított beruházási adókedvezmény is, amely ebben az időben az önkormányzat hatáskörébe utalta a különböző mentességek, kedvezmények odaítélést. Ezt később a helyi adókról rendelkező törvényben szabályozták. A város vonzerejét mutatja, hogy a korábban betelepülő nagyvállalkozások nemcsak, hogy maradtak a településen, de tovább fejlődtek, bővültek. Emellett új cégek is Veszprémet találták megfelelő helynek új telephelyek létrehozására.

Ezek a cégek a mostani tevékenységükben szinte kivétel nélkül elmozdultak a kutatás és fejlesztés irányába. És mi kell ahhoz, hogy erre a K+F tevékenységre alapozzon egy vállalat? Az, hogy megfelelő tudásbázis legyen helyben, amiben pedig a felsőoktatási intézménynek, jelen esetben a Pannon Egyetemnek van kiemelt szerepe. És mi kell ahhoz, hogy a Pannon Egyetem minőségi oktatással és jól képzett munkaerővel tudja kiszolgálni a cégeket? Olyan városmarketing és városfejlesztés, ami vonzóvá teszi a várost a fiataloknak, többek közt azzal, hogy az iparűzési adóját jól használja fel.

Ez pedig csak egy példa a sok közül, hogy az önkormányzati stratégiák hogyan kapcsolódnak össze a város különböző szereplőivel, így pedig egységesen hogyan tudják jó, vagy rossz irányba terelni a fejlődést.

A számok pedig nem hazudnak Veszprémben sem.

Hajas Bálint
további cikkek
Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint - mondta a nemzetgazdasági miniszter a tárca szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. 2024. május 15. 10:30 Tudatos döntések és véletlenek összjátéka – a veszprémi Balluff-történet Balluff Tudatos döntések és véletlenek összjátéka – a veszprémi Balluff-történet Harmincöt évvel ezelőtt egy német cég hozott egy döntést: a vasfüggöny leomlása után Magyarországon, azon belül is Veszprémben létesít telephelyet és megalapít egy céget. Ma ez a cég a város egyik legnagyobb foglalkoztatója. Túlélte a gazdasági válságokat, a világjárványt, miközben együtt fejlődött a Veszprémmel. Wimmer Zoltán ott volt azok közt, akikkel elindult a vállalat, ma pedig már fejlesztési vezetőként felügyeli a munkát. Bemutatjuk az ő és az idén jubileumát ünneplő veszprémi Balluff-Elektronika Kft. történetét. 2024. május 13. 22:25 A fiatalok is szívesen adnak borravalót, de már nem készpénzben A fiatalok is szívesen adnak borravalót, de már nem készpénzben Továbbra is népszerű a borravaló intézménye Magyarországon, bár a fiatalabbak már jobban meggondolják, mennyivel adjanak többet a szolgáltatásokért - ismerteti felmérése alapján a Hellopay fizetési rendszereket üzemeltető társaság az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében. 2024. május 8. 13:49 'Fesztiváloztak' a vállalkozások Veszprémben gazdaság 'Fesztiváloztak' a vállalkozások Veszprémben Az ESG került a középpontba a II. VOSZFESZT rendezvényen, amelyet Veszprémben tartottak április 25-én. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Pannon Egyetem közös fórumán többek között arra biztatták a vállalkozásokat, hogy az ESG-vel kapcsolatos jelentéseket a szervezeti hatékonyság növelése érdekében is érdemes elkészíteni. 2024. április 30. 9:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.