Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján

2024. február 16. 21:02
Pannónia provincia virágkorában pezsgő élet zajlott megyénkben: a Balaton-felvidéken villagazdaságok sorakoztak és a Bakonyalján is számos, erre az időszakra datálható kőépületet maradványait találták meg a régészek. Péterváry-Szanyi Brigitta a Pápai járásban zajlott kutatásokon keresztül mutatta be a térség római emlékeit a Múzeumi Szabadegyetem februári előadásában kedden, a Laczkó Dezső Múzeumban.

A Balaton-felvidéki római kori villagazdaságok legékesebb példája Baláca, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelyet tart fenn, és ahol közvetlen tapasztalatot szerezhetünk arról, milyen lehetett fénykorában egy ilyen birtokközpont, és hogyan zajlott itt az élet.  A Balaton-felvidéken elsősorban észak-itáliai veteránok szerezhettek birtokot maguknak, és a Balaton közelségével, a lankás tájjal megidézhették hazájuk hangulatát. 

Hogy megyénk területe mennyire népszerű volt, azt a lelőhelyek nagy száma és a birtokok sűrűsége is mutatja. Veszprém vármegyében összesen 173 római kori kőépületet ismerünk, ebből 71 a Pápai járásban található. Itt, a Bakonyalján a kisméretű birtokok központjai átlagosan két kilométerre helyezkedtek el egymástól. 

Péterváry-Szanyi Brigitta (Fotó: Domján Attila / vehir archív)Péterváry-Szanyi Brigitta (Fotó: Domján Attila / vehir archív)

Péterváry-Szanyi Brigitta keddi előadásában négy lelőhely feltárásáról, és az ottani tapasztalatokról számolt be; ezek Béb, Magyargencs, Csót és Bakonyszücs közigazgatási területén találhatók. A helyszíneket első körben légi felvételekkel mérték fel: a földben található kőfalmaradványok miatt a növényzet nem tud úgy megerősödni, így madártávlatból szépen kirajzolódik az egykori épületek alaprajza, ami nagy segítséget jelent a kutatások tervezésekor. Ezt követően magnetométerrel és talajradarral végeztek vizsgálatokat, anélkül, hogy a talajt megbontották volna. A talajradart kifejezetten a kőépületek kutatására vetették be, míg a magnetométerrel feltételezett gödröket, árkokat is kerestek. 

A helyszíneket előbb szisztematikusan, sávokban bejárták, begyűjtötték a felszínen található maradványokat (ezek nagyrészt figulák, személyes díszek, fülbevalók, gyűrűk, tegula-töredékek). Különösen Bében és Csóton volt nagy a leletsűrűség: előbbi helyszínen 278, utóbbin 295 római kori lelet került elő. Pénzlelet Bében és Magyargencsen került elő nagyobb számban, jellemzően a 4. századból.

Római veteránok élhettek a birtokokon? (Illusztráció: Szalai Csaba / vehir archív)Római veteránok élhettek a birtokokon? (Illusztráció: Szalai Csaba / vehir archív)

Végül következhetett a feltárás: helyszínenként nagyjából 25 négyzetméternyi területet áshattak fel a régészek. Magyargencsen egy nagyobb épületet és egy melléképületet találtak. A bébi lelőhelyen intenzív földművelés folyt az elmúlt évszázadban, 60-70 centiméter mélyen – helyenként mélyebben is –szántották a területet, emiatt a falak nem maradtak meg. Az egykori épület közelében korábbról származó, halomsíros temető nyomait is felfedezték. Csóton egy kisméretű épület falainak alapozására bukkantak rá, a beomlott tetőréteg alatt meglelt sárga sóderréteg egy a ház körül kialakított járdára utal. Bakonyszücsön egy falfestmény maradványaira is rátaláltak.

Noha a Balaton-felvidéki villákkal összemérve a Pápa környékén megtalált épületek kicsinek számítanak – és például padlófűtés nyomait sem fedezték fel a régészek, holott ez bevált fűtési mód volt a római villákban – ezek a lakóépületek csak saját koruk luxusingatlanjaihoz mérten nevezhetők kicsinek:

jellemzően 5-9 helyiséget foglaltak magukba és 225-525 m2 alapterületűek voltak, ami egy mai átlagos lakóház két-háromszorosa. 

Mindezeket végigtekintve a régészek egyelőre nem sokkal jutottak közelebb ahhoz, hogy képet alkothassanak a megyénkben élt római lakosságról. Ugyan kerültek elő hadsereghez kapcsolható tárgyi leletek, de nem sikerült egyértelmű bizonyítékot találni arra, hogy ezek a birtokok megtelepedett veteránok tulajdonában lettek volna. A leletanyag alapján a 3-4. századokban használták aktívan a megtalált épületeket, nem tudni azonban, mi lett az itt élők sorsa, miután Pannónia provinciát elvesztette a birodalom. A sűrű birtokhálózat azonban magában hordozza a lehetőséget, hogy további kutatásokkal ezekre a kérdésekről is pontosabb képet alkothassanak a szakemberek. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
A Szentatya elismerte Bódi Mária Magdolna vértanúságát, így a boldogok sorába emeli őt A Szentatya elismerte Bódi Mária Magdolna vértanúságát, így a boldogok sorába emeli őt Ferenc pápa 2024. május 23-án a Bódi Mária Magdolna vértanúságáról szóló dekrétumot aláírásával elismerte. ma 11:23 A művészet hazugság, amely segít felismerni az igazságot A művészet hazugság, amely segít felismerni az igazságot Kedd délután Tündérkezek címmel nyílt kiállítása a Laczkó Dezső Pedagógus Nyugdíjas Klubnak az Agórában, az klub fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából. A tárlatot Herth Viktória művészettörténész nyitotta meg. tegnap 17:37 Álmodjunk nagyot! Álmodjunk nagyot! Ambiciózusnak lenni valójában jó. Persze hit, szorgalom, kitartás és alázat is kell ahhoz, hogy célt érjünk, és a támogatás sem utolsó, de ha ezek megvannak, csodás dolgokat lehet elérni. Bizonyította ezt a Victoria Art & Sport Egyesület, illetve a Csermák Antal Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek szombati balett gálája is. 2024. május 20. 15:32 Bátor döntések sorozata után most bestseller írónő Karády Anna Bátor döntések sorozata után most bestseller írónő Karády Anna Karády Anna írónő volt a Vehír közéleti sorozatának legutóbbi vendége, így néhány szerencsés olvasónk, akiket a jelentkezés során kisorsoltunk, egy kötetlen beszélgetésen vehetett részt, ahol maguk is feltehették kérdéseiket, sőt, a végén dedikált is az írónő. 2024. május 20. 16:16

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.