A témában a The Guardian jelentetett meg egy izgalmas cikket nemrégiben, amelyben azt taglalják, hogyan lakta be az Z generáció az elmúlt években a közkönyvtárakat: e szerint a fiatalok jó ideje már nemcsak olvasásra vagy tanulásra használják az intézményeket, hanem ismerkedésre és baráti találkozók helyszíneként is.
Bizonyos szempontból ebben nincs újdonság: a könyvtárak soha nem csak a könyvekről szóltak. Ezek a helyek legalább annyira a közösségi élet színterei, ahol egyszerre lehet elvonulni egy csendes sarokba és a barátokkal játszani, zenét szerezni, vagy egyszerűen csevegni. Minderre óriási szükség van azok után, hogy a pandémia hosszú hónapokra és évekre tette lehetetlenné a hagyományos kapcsolódásokat, és egy olyan érában, amikor a magány egyre inkább általános problémává válik.
Fotó: Freepik
Valószínűleg ez az igény hívhatta létre a Reading Rhythms nevű olvasóbulikat is: az eredetileg New Yorkból, Brooklyn városrész Williamsburg negyedéből indult kezdeményezés lényege, hogy olvasó fiatalok 20 dolláros belépő ellenében együtt olvasnak és iszogatnak egy bárban, ha kedvük van, megosztják szomszédjaikkal a könyvélményüket, miközben a háttérben egy DJ vagy zongorista zenél. Úgy tűnik, még egy olyan alapvetően magányos tevékenység esetében is, mint az olvasás, az embereknek igényük van arra, hogy valamilyen szinten kapcsolódjanak. Az persze más kérdés, hogy erre van egyszerűbb és olcsóbb módszer is a fentinél: a hagyományos könyvtár. Igaz, oda nem mehet koktéllal az ember és DJ sincs. Viszont az éves tagdíjat leszámítva tulajdonképpen ingyenes, a kávézókkal ellentétben itt nem kell fogyasztanod, általában kevésbé zsúfolt, és egyike az utolsó helyeknek, ahova tényleg bárki bemehet és önmaga lehet ítélkezés nélkül – ami megint csak hozzájárul ahhoz, hogy az American Librarian Association (ALA – Amerikai Könyvtári Szövetség) friss kutatása szerint az anyagiakban kevésbé dúskáló Z és Y generáció sokkal nagyobb arányban használja az intézményeket, mint az idősebb korosztály.
Ráadásul a könyvtár a TikTok videók háttereként is remek szolgálatot tesz: a közösségi médiában jó ideje hódít az ún. „dark academia” esztétikai irányzat, amely elsősorban az egyetemi életet, a művészetet, a klasszikus irodalmat, a múzeumokat és a könyvtárakat, a gótikát romantizálja, és amelyet több Z és Y generációs is komplett életstílussá fejlesztett – annak megfelelő öltözetben és helyszíneken mutatkoznak, illetve készítenek magukról képeket és videókat. Emellett a könyvtár a BookTok videókhoz is jó alapanyagot szolgáltat: noha sokan olvasnak digitálisan, az e-book olvasó nem mutat olyan jól a különböző könyveket bemutató és népszerűsítő videókban, mint egy valódi, kézzelfogható, szép borítójú példány. Minden egyes darabot megvásárolni azonban nem olcsó mulatság, míg a könyvtárban már évi pár ezer forintért hozzájuthatunk a kötetekért.
Dark academia hangulat / Fotó: Gimmarco Boscaro on Unsplash
Na de mi a helyzet itthon?
Meglepően hasonló. Bár jó ideig csak vészjósló híreket lehetett hallani a magyarok olvasási szokásairól és leginkább nehézségeiről, az utóbbi években pozitív hírek is érkeztek jócskán. Gondoljunk csak a POKET, a Nincs időm olvasni kihívás vagy Ott Anna sikerére, az Index tavaly nyári cikkében pedig arról számolt be, hogy a BookTok a könyvpiac fellendülését is elhozta, illetve a papírkönyvek egyfajta menekülést jelentenek a Z generáció számára a technológitól túltelített világ elől.
Kíváncsi voltam tehát én is, specifikusan Veszprémre mi igaz, megfigyelhető-e itt is az a fajta népszerűség a tinédzserek körében a könyvtár iránt, mint külföldön. Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár munkatársainak beszámolója szerint kisebb mértékben ugyan, de igen.
Mint elmondták, a könyvtár jelenlegi 8397 beiratkozott tagja közül 888 fő tartozik a 14-17 éves korosztályba, tehát az olvasók picivel több mint 10%-át teszik ki, míg a 18-29 évesek közül 1180-an beiratkozottak.
Fotó: Freepik
Előbbi korosztály az Olvasóterembe is nagyobb arányban kezdett el járni az utóbbi években: „mindennapi tapasztalat, hogy iskolaidő végén jelentkezik egy jól érzékelhető hullám: kamaszok, középiskolások jönnek; zsivaj és mozgás van, de a viselkedési problémák nem jellemzők. Keresnek, kérnek könyvet is, de nem mindenki. A hátsó rész babzsákjain szeretnek letelepedni, beszélgetni. Telefont, és valószínűsíthetően a könyvtári wifit mindig használnak, de sokszor a házi feladatot és/vagy iskolai előadást/beadandót is megbeszélik, együtt tanulnak. Volt olyan csapat, akik csak feküdtek a babzsákokon és "szelfiket" készítettek magukról.”
A kollégák szerint a fiatalok otthonosan érzik magukat a könyvtárban; szívesen vonulnak el a nyelvi részleg nagy asztalaihoz, valamint a képregényeknél is sokan olvasnak, beszélgetnek, sőt, olyan is előfordult, hogy egy lány egy méretes hímzőrámán érkezett és azon dolgozott, egy másik csapat pedig horgolt. A 18-29 évesek általában egyedül jönnek, sokszor egész napra és mindig saját laptopot használnak. Tanulnak vagy a munkájukkal kapcsolatos feladataikat intézik. Ritkán kérnek segítséget de előfordul, hogy a napi munkájukat vagy iskolai feladataikat szeretnék kinyomtatni.
Fotó: Shayna Douglas on Unsplash
Érdekes az is, mit olvasnak, kölcsönöznek a fiatalok. „Nagy népszerűségnek örvendenek a Könyvmolyképző Kiadó Vörös pöttyös könyvei, az elmúlt hetekben pedig többen is kerestek a korosztályukra nem jellemző, fajsúlyos műveket például Nietzsche-t, Jungot. A könyvválasztásnál tipikus, hogy céltudatosan kérnek címeket – barátok, ismerősök ajánlásait; a közösségi médiában felkapott szerzőket. A könyvtáros ajánlását nem igénylik; egyértelmű a kortárscsoport meghatározó hatása. Viszont szívesen veszik a segítséget a katalógus használatánál, szolgáltatások ismertetésénél” – árulta el nekünk egy kolléga. Vannak egyébként olyanok is, akik egészen egyedi ízlésvilágukkal hívják fel a figyelmet: egy 17 éves lány például mindig magyar filmeket keres egészen a 30-as, 40-es évektől kezdődően, illetve hangoskönyvet is kölcsönöz (krimiket: Agatha Christie, Sherlock Holmes, Miss Marple, stb…); egy 18 éves fiú pedig csak zenei CD-ket a klasszikus rockzene és a keményebb zene (heavy metal) műfajából (Rolling Stones, Metallica, Red Hot Chili Peppers, Iron Maiden, stb.); míg egy 19 éves fiú kifejezetten a DVD-ket keresi, sokszor konkrét címeket, szerzőket, kultfilmeket, díjnyertes alkotásokat, művészfilmeket – ami azt mutatja, a Z generáció bizony nemcsak a könyvtár esetében rajong a régebbi korok vívmányaiért.
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár egyébként elkötelezetten tesz is azért, hogy minél több fiatalt vonzzanak be, és a könyvtár valódi közösségi térként szolgáljon, a város nappalijává válhasson. Tavaly nyitották meg a ZUG-ot, ahol az elmúlt fél évben 1581 látogató fordult meg, aki nem a gyerek kategóriába sorolható, ennek mintegy hatoda esik a célcsoportba. „A fiatalok gyakran a babzsákokon üldögélnek és játszanak. Gyakran tanulnak is nálunk, akár egyénileg, akár projektmunkán dolgozva. Kedvelt általuk az asztali foci. A helyi diákönkormányzat időnként nálunk tartja az összejöveteleit, de a karácsonyi bulit os nálunk szervezték meg, sőt a Fiatalok Napján is helyet adtunk két rendezvényüknek. Mindent összefoglalva, a ZUG-ot még mindig viszonylag kevés fiatal ismeri, de így is ritkán van üres járat. Aki használja, az általában rendszeresen visszatérő vendég” – mondta el Baranyai Tamás igazgató.
