Viktor Mihajlov fizikus, egykori orosz atomenergetikai miniszter értetlenül figyeli a BP olajtársaság sikertelen próbálkozásait, szerinte ugyanis egy 10 kilotonnás atomtöltet (1 kilotonna egyenlő 1000 tonna trotil robbanóerejével) már rég megoldotta volna a napi 60 ezer hordónyi nyersolajat tengerbe juttató kút problémáját. Az olajszivárgás atomtöltettel való lezárására már korábban is érkeztek javaslatot, azonban a BP elvetette azokat.
- A robbantás nem lenne ártalmas, és csak 10 millió dollárba (2,2 milliárd forintba) kerülne azzal a 2,35 milliárd dollárral (535 milliárd forinttal) szemben, amelyet az olajtársaságnak mindezidáig kárelhárításra és kártérítésekre kellett kifizetnie- mondta Mihajlov.
A tömegpusztító-fegyver békés célú használatának ötlete egyébként nem csak az egykori szovjet tudósok fejében fogalmazódott meg. Milo Nordyke - aki az 1960-as, 70-es években tagja volt az atomenergia békés célú használatát kutató amerikai agytrösztnek - elmondta, hogy az atomtöltet bevetése logikus végső megoldás lehetne a kormány és a BP számára.
A Szovjetunióban annak idején ötször vetettek be nukleáris fegyvert szivárgó gázkutak elzárására, ezek három vagy négy esetben sikeresek voltak. Nordyke szerint a Mexikói-öbölben bevethető két hirosimai bomba erejével megegyező töltet 80-90 százalékos eséllyel zárhatná le a szivárgó kutat. A radioaktív szennyezőanyagok tengerbe jutása miatti aggódás alaptalan, ugyanis a töltetet egy 20 centiméter átmérőjű furatba juttatnák be, a detonációval keletkező szennyezést a robbantási pont feletti több száz méter vastag kőzetanyag tartaná fogva.
