Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. május 18. Erik
Veszprém
15°C
2024. május 18. Erik
Veszprém
15°C

Csörgőlabda mérkőzést játszottak a magyar parasport napján

2024. február 23. 15:59 // Forrás: hparalimpia.hu
Csütörtök este a Testnevelési és Sport Intézet Tornacsarnokában rendezték meg a mérkőzést, ahol bárki kipróbálhatta, milyen lehet látássérültként űzni ezt a sportot. A meccsen a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjának csapata is részt vett, míg a vendéglátó a Veszprémi Egyetemi Sport Club volt. A szabályokat Bodányi Levente, a magyar válogatott szövetségi kapitánya ismertette.

A csörgőlabda mérkőzés múltja: A csörgőlabdát a II. világháborúban találták ki Németországban, és a hadirokkantak rehabilitációjában alkalmazták. Először Európában terjedt el, Németország után az északi régióban, például Dániában 1964-ben játszottak először csörgőlabda-mérkőzést. Tömegesen a hetvenes években kedvelték meg, és vált fokozatosan versenysporttá. Kezdetben országonként változó laza szabályok szerint játszották.

A csörgőlabda, mint versenyprogram: A Torontóban 1976-ban megrendezett paralimpián bemutató mérkőzésként került a versenyprogramba. Az első európai játékokat 1977-ben Lengyelországban, majd az első világbajnokságot a rá következő évben Ausztriában rendezték meg. Ezek a tények is jelzik a sportág terjedését, amely szükségszerűvé tette a szabályok rögzítését, egységesítését.

Szabályok: A pályán csapatonként egyszerre három játékos lehet. A cél, hogy az ellenfél kapujába kézzel gurítsák a csörgőlabdát. Mivel a labdában lévő csörgők irányítják a játékosokat, így tájékozódhatnak a labda helyzetéről, ezért a játék ideje alatt a verseny helyszínén néma csend van, hogy a játékosok koncentrálni és azonnal reagálni tudjanak a labdára.

A gólok után kitörhet a tapsvihar, de a játék közben ismét csendre intik a közönséget. Így történt ez a veszprémi csarnokban is, ahol belemelegedve a mérkőzésbe egyre jobban ráéreztek a csapatok. A meccset kétszer 10 perces játékidő alatt gólra játsszák. Minden versenyző fekete szemüveget visel, hogy egyenlő eséllyel versenyezzenek a különböző látássérültségi fokú sportolók. Ez a szóban forgó rendezvénynél nem minden esetben teljesülhetett, valakin szemfedő, valakinek a szemén pedig ragtapasz volt.

A pálya mérete 9 m x 18 m (taraflex borítás). A kapu szélessége 9 méter, ezen a szakaszon helyezkednek el a versenyzők guggoló vagy térdelő pozícióban úgy, hogy amikor az ellenfél a kapu felé gurítja a labdát, a védők lehetőleg úgy vetődjenek oldalra, hogy lefedjék a kilenc méteres szakaszt, és a labda ne kerüljön a hálóba. Egy meccs alatt nagyjából 80 db gurítást végeznek. Egy-egy jól sikerült lövés 70-75 km/h sebességgel halad és kb. 12 méter múlva eléri a fekvő védő játékost. Miután kivédték a gurítást, azonnal visszagurítják a labdát az ellenfélhez, akik ugyanúgy védekeznek. A pályán ragasztószalagok alatt elhelyezett drótok jelzik a pálya szakaszait.

A veszprémi mérkőzésen megtapasztalhatták a játékosok, hogy milyen érzés lehet a gyengénlátóknak űzni ezt a sportot. Külön nehézségnek tűnhet, hogy a csörgőlabda minél hosszabban gurul, annál inkább elhalkul a végére.

Szabó Eszter
Szalai Csaba

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.