Varga Erzsébet festőművésznő örömmel várta érkezésem és gyermeki izgalommal húzott magával a Kertek az erdőben című kiállítása felé. Nem egy magamutogató művész, hiszen neki a festményei fontosak. „Könnyebben tudok a képekről beszélni, ha köztük vagyok” mondta, miközben körbevezetett a tárlaton.
- Édesapám nagyon kicsi gyermekként fogta a kezem, és rajzoltunk - tekint vissza békés gyermekkorára. Ez az élmény meghatározó volt számára, bár hamar önálló lett. Megfestette a környezetét, a fákat, bokrokat és mindent, ami a Bakonyban körülvette. Tési fiatalságát többször megörökíttette már. Bár festészetet nem tanult soha, az évek során igyekezett minden tudást magába szívni, festőkkel, festészettel, művészettel ismerkedni.
- Amikor a képeimről és az élményeimről beszélek, akkor lehet engem megismerni. Az élményeimet festem, ezeket valahol megéltem, ezek az én kis lelki képeim – magyarázza a szoros kapcsolatot művész és az alkotás között. Versekkel is hangsúlyozza mondanivalóját. Szerényen tagadja, hogy költő lenne, alkotásait a kiállítás szóképeinek tartja.
Erzsébet alacsony termete és törékenysége csupán álca, hihetetlen nagy erő sugárzik belőle. Egy vörös, bársonyborítású könyvet rak elém. A vendégkönyv visszajelzést ad, mennyire fontos az embereknek mindaz, amit csinál. Vannak benne irka-firkák és művészi alkotások is, melyek a festmények ihletésével születtek.
A természet, a vallás, a gyermeki élet, a színek játéka - mindez fontos eleme Erzsébet képeinek. Engem is megbabonázott, ahogy a természet kiismerhetetlenségéről és szépségeiről beszélt:
„A természet mindent tud, de én semmit nem tudok róla, mégis egyek vagyunk. Az emberek megpróbálják ellesni tőle a tökéletesség piciny titkát. Én is ezt akarom a vásznon visszaadni. A világban csodálatos rend van, ez Istennek köszönhető, ő a világ ura, és ez minden vallásban közös.”
A bakonyi művésznek Veszprém is sok titkot rejt: Ünnep, amikor a vár fölött lemegy a nap. Életem végéig tudnám festeni itteni élményeimet, de még nincsenek ilyen képeim. Nem jut elég időm festeni – zuhan vissza egy pillanatra a realitás talajára. A varázs gyorsan visszatér a szemébe, hiszen most a képek a fontosak. A nő feladata a szeretetteremtés, mondja Erzsébet, aki képeivel tolmácsolja az érzelmeit.
A Kertek az erdőben című kiállítás augusztus 4-ig megtekinthető a Városi Művelődési Központban.
