A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében megvalósult helytörténeti kiállítás február 29-én debütált a nagyközönség előtt, mely a múzeum elmúlt 150 éves gyűjtőmunkáján és kutatásain alapszik, ám természetesen sokkal hosszabb időt foglal össze, látványosan, interaktívan és leginkább átérezhetően. Hiszen egészen más az, amikor látunk néhány törött edényt egy tárolóban annyi magyarázattal, hogy i. e. 4800-ből származó eszközök, melyeket egy férfi sírjában találtak, mint amikor kibontakozik előttünk egy történet egy családról, akik a ma Jutasi útként ismert területen éltek, villamos tűzhely helyett még valódi tűzön főztek, kőbaltát használtak és a legértékesebb tárgyuk egy tengeri kagylóból készült gyöngyékszer volt. Utóbbi esetében gyakorlatilag egyből mozgásba lendülnek a fogaskerekek és egy teljes film pörög le a szemünk előtt arról, hogy milyen lenne összefutni ezzel az újkőkori alakkal és egyáltalán mi megállnánk-e a helyünket, ha valami varázslat folytán az újkőkorba csöppennénk – míg előbbi esetén maximum a lábak lendülnek mozgásba, hogy elvigyenek bennünket egy izgalmasabb helyre.
Vagy amikor a ma már sokszor feleslegesnek gondolt masszív órákat látva megtudjuk, hogy azok a 18. században komoly presztízs értékkel bírtak, és nem a sietséget jelentették, hanem az előkelőséget, azt, hogy valaki rendelkezik az idővel, nem kell gürcölnie és állandó stresszben élnie. Vagy amikor ott állunk az esküvői ruha előtt, amely nekünk csak egy szép tárgy, másnak meg egy sorsfordító pillanat mementója, egy története vége, és egy másik kezdete.
Hiszen egy hely története az emberek története – olyan történetek sora, amelyekből van, ami bekerül a történelemkönyvekbe, és van, ami nem, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lennének kellőképpen fontosak. Azok. Nélkülük a lánc nem lenne teljes.
Gondoljunk csak az elmúlt évre! Veszprém 2023-ban a sikeres Európa Kulturális Fővárosa programmal történelmet írt, és ezzel beírta magát a történelemkönyvekbe. Ám ez nemcsak a szervezők sikere, hanem az itt élőké is, és mindenkié, aki akár más település lakójaként munkáját, szándékát, fantáziáját kölcsönadta a programokhoz – ahogy arra Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter is rávilágított köszöntőjében. A történet azonban nem ér itt véget. „Az EKF missziója az volt, hogy a világ és Európa megszeresse Veszprémet, ez a kiállítás pedig lehetővé teszi ezt. Nagyon nagy köszönettel tartozunk a kiállítás kurátorának és a múzeum összes munkatársának, hogy végre nem széttört cserepekkel teli poros tárolók között kell bolyonganunk, hanem egy olyan tárlatot kiállítást láthatunk, amely rendkívül látványos és innovatív módon eleveníti fel számunkra azokat az időket, amelyekre nem emlékezhetünk, és amely alapján mindenki kedvet kap, hogy veszprémi legyen” – fogalmazott a politikus.
A kulturális év sikerével és az örökségünk hasznosításával járó felelősségre hívta fel a figyelmet Porga Gyula polgármester is köszöntőjében, aki szerint a legnagyobb feladat most az, hogy mit kezdünk a győzelemmel, hogy tudunk-e gyarapodni az előttünk álló időszakban is. Bizakodásra ad okot a múzeum új kiállítása, amely egyfajta esszenciája is az Európa Kulturális Fővárosa programnak: itt van egy kívül-belül megújult épület megújult tartalommal, amely mégis a város múltjáról szól.
Péterváry-Szanyi Brigitta, a múzeum igazgatója elmondta, a várostörténeti kiállítás a város identitásának egyik legfontosabb megfogalmazása, a múzeumnak pedig a lelke, fő megnyilvánulása. A múzeum 121 éves története alatt az Emlékgép a hatodik állandó kiállításuk, amelybe rengeteg energiát fektettek: Tóth G. Péter vezető kurátor elképzelései alapján a tárlat a város ikonikus épületeihez, tereihez mint tájékozódási pontokhoz rendezve mutatja be azokat a régészek által talált, a történészek által feltárt, a város közösségei által alkotott vagy teremtett tárgyakat és történeteket, melyek a múzeumba kerülve újabb és újabb emlékrétegekkel, jelentésekkel is bővülhetnek, ezzel pedig kiindulópontként szolgálhat Veszprém további megismeréséhez.