A város építésében kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek járó Pro Urbe érdemérmeket március 15. előestéjén adták át a Városháza Kossuth-termében, ahol Porga Gyula polgármester ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott: ahogy egy nemzet emlékezetébe vési azokat a hősöket, akikre 1848 kapcsán emlékezünk, ugyanúgy nekünk, kisebb közösségünknek is az a tisztünk, hogy azokat az életműveket, amelyek valamilyen módon hozzájárulnak a város jövőképéhez, elismerjük.
„Tudjuk, minden nagy tett mögött személyiségek állnak, és Veszprém más város lenne, ha nem olyan nagy személyiségek formálták volna a szellemiségét, mint Gizella királyné, Volkra Ottó vagy Padányi püspök úr, vagy olyan jelentős polgármesterek, mint Szeglethy György, illetve Komjáthy László. A történelmet azonban nemcsak ők írták, hanem ma is írjuk mindennapi tevékenységünkkel: leginkább azok, akik itt élnek közöttünk, és a nagy elődökhöz méltó teljesítményt hoztak létre életművükben vagy egy olyan tettükkel, ami hosszú időre meghatározza ennek a városnak a jövőjét.”
A díjazottak ilyenek: várost, közösséget és jövőt építenek. Bár mind a hárman az élet más területéről érkeztek, azonos bennük, hogy úttörő tevékenységet végeznek. Nem egy előre megírt forgatókönyv szerint dolgoztak, nem voltak kész válaszok a szembejövő problémákra, hanem saját maguk kövezték ki az utat. És mindhárman európai minőségben, európai célkitűzéssel álltak neki a munkának. „Nem elégedtek meg a középszerrel, mert tudták, hogy nem elég Magyarországon a legjobbnak lenni, hanem olyan minőséget kell létrehozni, amire Európában is felfigyelnek. Hiszen nekünk veszprémiként ebben az európai kultúrában a helyünk és itt kell nagyot alkotnunk. A ma három kitüntetett életpálya ezt a törekvésünket erősíti, az ő példájuk is üzeni: csak akkor leszünk sikeresek, ha képesek vagyunk bátran járatlan utakon elindulni és európai minőséget megcélozni.”
A díjazottak életpályája, megvalósult elképzelései valóban inspirálóak; laudációjuk az alábbiakban olvasható.
Markovits Alíz a versenyszférában pénzügyi és külkereskedelmi területen dolgozott, majd számos hazai és nemzetközi projekt menedzsment- és szakértői feladatait látta el. A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének fejlesztési vezetőjeként tapasztalatot szerzett a regionális fejlesztési projektek tervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében. Kiemelt feladata volt a Miszlivetz Ferenc által kidolgozott KRAFT koncepció gyakorlatba való átültetése a „Kreatív Város – Fenntartható Vidék Kőszeg város példáján.”
A Veszprém–Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatójának választották meg 2020 februárjában, majd a program előkészítésén és megvalósításán dolgozott, hogy Veszprém és a térség méltón viselje az Európa Kulturális Fővárosa címet. Vezérigazgatói feladatai között szerepelt az Európa Kulturális Fővárosa program kulturális, művészeti projektjei előkészítésének és sikeres megvalósításának irányítása, a programok folyamatos fejlesztésének elősegítése, illetve a projektfejlesztés folyamatának menedzselése. Folyamatosan azon fáradozott, hogy a helyiekkel együtt újabb értékeket teremtsen, a térség páratlan kulturális lehetőségeit és sokszínűségét minél szélesebb körben népszerűsítse.
A hosszú évek kitartó munkája meghozta gyümölcsét: 2023 sikeres és emlékezetes évként vonul be mind Veszprém, mind a térség történelmébe. Az elmúlt esztendőben több mint 3500 esemény valósult meg 116 település összefogásával. Új fesztiválok debütáltak, mint például a Holtszezon Irodalmi Fesztivál, otthonra talált a Magyar Mozgókép Fesztivál, illetve a Hosszúasztal Piknik is. A város hagyományos fesztiváljai pedig még magasabb színvonalon és még színesebb kínálattal várták az érdeklődőket. A megvalósult beruházásoknak köszönhetően számos rozsdafolt eltűnt a városban, az elhanyagolt, leromlott állapotú épületek nemcsak megújultak, de új funkciót is kaptak és teret adnak olyan kulturális csoportoknak, melyek eddig helyszínt kerestek működésükhöz. Így például az egykori gyermekkórházból ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ lett. Megújult a Ruttner-ház, melyben hiánypótló diákhostel nyílt.
Létrejött a FOTON Audiovizuális Centrum, mely számos művészeti csoport és filmkedvelő számára ad otthont, és létrejött a Hangár Könnyűzenei Központ a helyi zenekarok próbatermeinek biztosításával. Az épületek mellett az utcakép és az üresen álló területek is szépültek, melyek közül a Gyárkert Kultúrpark igazi sikertörténet, hiszen a belváros közepén álló egykori bútorgyári területet az önkormányzat megszerezte, majd felújította, hogy ideiglenes koncerthelyszínként több mint 60 hazai és nemzetközi fellépő szórakoztassa a közönséget, majd igazi téli mesevilággá változott a helyszín.
A város történetének legnagyobb fejlesztési projektjét vezette és fogta össze Markovits Alíz. A rengeteg szálon futó események alatt sem feledkezett meg a közösségépítés, az innováció, a kreativitás és a fenntarthatóság fontosságáról. A sokszínű kulturális programoknak és a sikeres infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően Veszprém felkerült Európa nemzetközi kulturális térképére is. Az EKF fejlesztései tökéletesen beleilleszkedtek a város stratégiájába is, melynek köszönhetően Veszprém tovább fejlődhet és még élhetőbb lehet.
Lamos Péter Veszprémben nevelkedett, 2007-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának urbanisztika szakirányú képzésén. Néhány, Budapesten a Középülettervező Zrt.-ben eltöltött év után tért vissza és alapított családot városunkban.
Lamos Péter Veszprémben nevelkedett, középiskolai éveit a Lovassy László Gimnáziumban töltötte, majd 2007-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának urbanisztika szakirányú képzésén. Néhány, Budapesten a Középülettervező Zrt.-ben eltöltött év után tért vissza és alapított családot városunkban.
Egyetemi évei alatt formálódott érdeklődése, urbanisztika iránti elhivatottsága a Városfejlesztési Iroda felé terelték, ahol már átfogóan foglalkozott a város rövid és hosszútávú fejlesztési projektjeivel. Jó viszonyát a helyi tervezői és kivitelezői, lebonyolítói réteggel ebben az időszakban alakította ki. 2020-ban elvállalta az EKF infrastruktúra fejlesztésért felelős önkormányzati tulajdonú Veszprém 2030 Kft. ügyvezetését.
Mérnökökből, pénzügyi szakemberekből álló csapatával dacolva a COVID és az energiaválság okozta nehézségekkel, biztosított infrastrukturális hátteret a veszprémi kulturális programsorozatnak. Az építkezések többsége barnamezős beruházásként valósult meg, így biztosítva több romos épület, elhagyatott terület megújulását, visszaintegrálását hosszútávon, a város és a lakosság életébe fenntartható módon. Számos felújítás közül igazi sikertörténet az egykori gyerekkórházból létrejött ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ, az Erzsébet-liget megújulása, a Foton Audiovizuális Centrum megépítése, a Ruttner-ház átépítése, vagy az egykori bútorgyár területén kialakított Gyárkert.
Az EKF program egyik legfontosabb küldetése a közösségépítés, a lakosság bevonása, mely szellemiséget sikerült átültetni az infrastrukturális fejlesztésekre is, számos lakossági fórum, türelmes és nyitott beszélgetés, együtt gondolkozás keretében, így az itt élők is első perctől magukénak érzik a megújult városunkat. Munkája során kollégái, partnerei, felettesei mindig számíthatnak szakmaiságára, higgadtságára, kompromisszumkészségére, megoldásközpontú szemléletére és munkabírására.
Lakatos Lajos 1968-ban költözött városunkba és fiatal katonatisztként lépett szolgálati állományba a diplomás közlekedésmérnök. Végzettségéből is adódóan fiatalon érdeklődni kezdett a technikai – elsősorban autós – sportok iránt. A ’80-as évek elején szűk baráti körből létrehozták a „Traubi” Autósport Szakosztályt, ezen egyesület kezdte szervezni a Veszprém városi és – megyei szlalom –, majd amatőr autós túraversenyeket, melyekből a későbbi országos rallye bajnoki futamok kinőttek.
40 esztendővel ezelőtt, 1984-ben kérte fel a Magyar Autós és Motorsport Szövetség megnevezésű országos csúcsszerv a Lakatos Lajos vezetésével működő veszprémi csapatot arra, hogy rendezzen az országos bajnokság kötelékében futamot. Az 1984-ben megtartott autós bajnoki rendezvény volt az I. Veszprém Rallye. Veszprém város ezen időponttól kezdődően tekinthető a magyar autósport szinte egyedülálló fellegvárának, ahol az elmúlt 40 év minden esztendejében bajnoki futamot tartott a Lakatos Lajos nevével fémjelzett rendezőgárda.
A rendezvény a magyar bajnoki futam jellegén túl többször volt az osztrák, szlovák bajnokság közös rendezvénye is, de a Közép-Európai Zónakupa is kedvelt versenyének tekintette.
A Veszprém Rallye – melynek a város igazi és értő gazdája – 2024-ben kerek 40 éves fejlődésének csúcsára ért: az FIA Rallye Európa-bajnokság évadnyitó futamává lépett elő Rally Hungary néven.
1987-ben Lakatos Lajos létrehozta az MHSZ NIKE Autósport Szakosztályt, mely a verseny rendezésen túl fiatal tehetségek támogatásával igyekezett lehetőséget teremteni a tehetséggondozásra. Ezt a munkát a Laroco Motorsport Egyesület vette át.
1997-től kezdődően valamennyi esztendőben szervezője a Mikulás Rallye rendezvényeknek, amely esemény a magyar rallye-sport legnagyobb és legnépszerűbb év végi ünnepe, mára a hivatalos első osztályú bajnokság zárófutama.
Ezek a legmagasabb szinten megrendezett, mind sportszakmai, mind látogatói szemmel legmagasabb elismerést kiváltó események az évtizedek alatt több százezer látogatót vonzottak a városba, segítették hozzá Veszprémet történelmének, hagyományainak, vendéglátó-kultúrájának és vendégszeretetének megismeréséhez.
Lakatos Lajos nem csak az autósportban tölt be jelentős szerepet. Hivatásos katonaként aktívan segítette a Honvéd SE tevékenységét, technikai igazgatója volt az 1996-ban megrendezett Egyetemi-főiskolai Tájfutó Világbajnokságnak.
Lakatos Lajos jelenleg is a veszprémi autósport társadalmi életének motorja, példamutató szerénységgel, elkötelezettséggel jár elöl a város elismertségét is kiváltó közösségi szerepvállalásban. Élén áll annak a csapatnak, mely a fentieken túl olyan rendezvények megvalósításában vállalt oroszlánrészt, mint a Peking-Párizs Rally, Expo Rally, tájfutó bajnokságok.
