Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Ecce homo - ilyen volt a virágvasárnapi passió Veszprémben

2024. március 25. 16:00
Egy passiójátékon a néző sohasem tud úgy részt venni, mintha egy egyszerű színházlátogató lenne, aki csupán a színészi játékra alapozva engedi, hogy magával ragadja a történet. Ilyenkor az ember valóban be akar futni a játéktérre, félrelökni a római katonákat, szétvágni a farizeusok közt és megmenteni Jézust. De aztán mégsem teszi, ahogy kétezer évvel ezelőtt Júdeában sem tette senki. Csak sodródik a tömeggel, miközben kezdi megérteni az ünnep igazi üzenetét. Ahogy az Veszprémben is történt virágvasárnap délután.

A tavalyi év után idén is megszervezték a Veszprémi Érsekség gondozásában a húsvéti misztériumjátékot, vagy elterjedtebb nevén a passiót Veszprémben. Virágvasárnap a Benedek-hegy lábánál a Margit-romoknál gyülekezett a tömeg, pont, ahogyan kétezer évvel ezelőtt a Szent-földön is a Biblia szerint, amikor Jézust Pilátus elé vitték. Ahogy az Újszövetségben is leírják, Krisztus, illetve az őt alakító színész szamárháton érkezett meg a tömegen keresztül a Miklós utca felől. Apropó tömeg, az előadásra több százan voltak kíváncsiak, az emberek között pedig ott vegyültek azok az önkéntesek, akik statisztakánt korhű ruhákba öltözve elevenítették meg az akkori közeget, közel százötvenen.

Aki kicsit is ismeri Jézus szenvedéstörténetének menetét, hogy mi, mi után következik a Bibliában leírtak szerint, annak nem lehetett ismeretlen, amikor a főpapokkal vitázik Jézus – „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az övé!” – vagy éppen Júdás harminc ezüstre váltott becsülete, majd az utolsó vacsora, utána pedig a csókkal való elárulása Jézusnak.

Ezeket a szereplők a Margit-romok kőfalainak autentikus környezetében elevenítették meg, amikor hirtelen a sétányon megjelent néhány római katonának öltözött szereplő, hogy Jézust elvigyék a Gizella Hotel előtti parkoló területére, ahol már Pilátus várta, a statiszták pedig egyre hangosabban követelték Barabás szabadon engedését Krisztussal szemben.

A veszprémi passió különlegessége nem csak abban állt, hogy bár javarészt önkéntesekből állt össze a színészgárda, mégis meglepően magas színvonalon hozták a karaktereiknek a sajátosságait, hanem azzal, hogy a közönség időben és térben is együtt mozgott az előadással, még bensőségesebbé tette azt. Mindezt megspékelve néhány olyan rendezői fogással, amik nem voltak sem túl sokak, sem túl kevesek. Például, amikor Jézus emberi mivoltában megküzd a belső hangokkal, amiket hangszórókból mindenki jól hallott és kiül rajta a félelem a rá váró szenvedés miatt – „A lélek már felkészült, de a test még gyenge.” – vagy amikor Péter a kakasszó előtt háromszor tagadja meg mesterét és a harmadik után valóban fülsüketítő hangon megszólalt a kakas, ahogy azt a Bibliában is írták.

A Golgota ebben az esetben a Benedek-hegy volt, ahol a tömeg ugyanúgy kísérte a halálra ítélteket. Egy különleges pillanat volt, amikor Cirénei Simon szerepében – ő volt a Biblia szerint az az ember, aki segített vinni Jézusnak a keresztet – Udvardy György érsek lépett be a színdarabba és egy szakaszon ő vitte a keresztet, hogy aztán a hegyen beteljesedjen, amit megírtak.

Udvardy György portálunknak elmondta, az egyház nem csupán a templomon belül határozza meg a keresztények életét, ennek pedig egy jó példája a húsvéti misztériumjáték. Azt jelképezi, hogy Isten ott van mindenhol, azokon az utcákon, tereken és parkokban is, ahol naponta járunk. „Nincs a világon Isten háta mögötti hely!” – mondta az érsek.

Az pedig már mindenkinek hitbéli meggyőződése, hogy vajon vasárnap délután miért pont abban a két órában nem esett sem eső, sem jég, amikor a passiójáték zajlott a városban.

A eseményről készült galériát az alábbi képre kattintva tekinthetik meg. (Fotók: Vámosi Patrik)

Galéria
Korhű jelmezekben idézték meg Jézus kereszthalálát
Hajas Bálint
további cikkek
Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. tegnap 15:21 Perverz magyar népmesék? Perverz magyar népmesék? Mindig is arra vágytam, hogy felnőtt fejjel megmutathassam a kislányomnak a kedvenc meséimet, és közösen átéljük újra azt a varázslatos világot. Nem úgy képzeltem azonban, hogy zavartan nézek, hol a gyerekre, hol a tévére, hogy vajon ő is látta-e, amit én láttam. 2024. június 17. 16:01 Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. 2024. június 16. 15:05 „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatták be az ötvenöt éve alakult Kaláka együttesről szóló másfél órás dokumentumfilmet, noha az is kiderül belőle, nem szeretik, ha a Kaláka szócska után még az ’együttes’ is odakerül, hiszen a Kaláka önmagában is a közös munkára, a szórakozva dolgozásra utal. 2024. június 15. 21:45

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.