Alig néhány évvel a tatárhorda dúlása előtt egy Bertalan nevű püspök Veszprémben megalapított egy kolostort, ahová olyan domonkos rendi szerzetesek és szerzetesnők költöztek, akik csak néhány éve jelentek meg Magyarországon. Sőt, maga a rend megalapítása sem volt még évszázadokban mérhető akkor, III. Honoriusz pápa 1216-ban szentesítette a főleg prédikálással és koldulással foglalkozó rendet.
Veszprémben tehát már a kezdetek korában jelen voltak a Benedek-hegy lábánál felépített kolostorban, amit ma mindenki csak „Margit-romokként” emleget. Pedig a hivatalos neve akkor még nem ez volt. Szent Katalin Domonkos Apácakolostornak hívták.
Mérete is jóval nagyobb volt, mint amit ma a romok mutatnak. A látható falak az egykori templom részei voltak, a szentélyt ölelték körbe és a kolostor udvarából maradt még meg pár kő. Pedig valaha akkora volt a templom a kolostorral együtt, hogy a korabeli veszprémiek „Szentkatalinszigetként” is emlegették a kolostor környékét. A 15. és 16. század fordulópontján aztán átépítették és megjelent a gótika is az épület küllemében – a csúcsívek nyomai még ma is felfedezhetőek – de aztán nem sokkal ezután végleg elpusztult addigi formájában.
A történészek 1552-re datálják azt, amikor a törökök lerombolták, utána pedig a köveit javarészt a városlakók hordták szét saját házaik építéséhez, így a déli része teljesen eltűnt, az északiból pedig a ma látható romok maradtak meg.
De hogyan lett a Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjaiból a közbeszédben a mai napig megmaradt Margit-romok?
Erre IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit adja meg a választ, aki hat éven át, 1246-tól 1252-ig élt itt a kolostorban. Később a Nyulak-szigetére költözött, ezt ma mindenki Margit-szigetként ismeri.
forrás: Veszprémi Érsekség
Kevés írott emlék maradt fent ezekből az évekből, de néhány így is megemlít egy apácát, aki Margit nevelője volt a kolostorban. Boldog Ilona életéről alig tudni valamit, annyi bizonyos, hogy anyanyelve magyar volt. Állítólag a szentéletű nő stigmatizált is volt, azaz testén megjelentek Krisztus sebei is, amit kereszthalálakor kapott. Illetve arról is szólnak feljegyzések, hogy Ilona több esetben, amikor imádkozott a levegőbe emelkedett, látomásaiban pedig többször megjelent előtte Jézus.
forrás: Veszprémi Érsekség
A Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának tagjai most ehhez a helyhez zarándokoltak el, ahol egykor elődeik éltek. A csoportot Udvardy György érsek is fogadta Veszprémben, aki a kolostorrom mellett körbevezette őket a felújítás alatt lévő várnegyeden is.
