Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Ismét apácák sétáltak egykori otthonuk falai között

2024. április 13. 12:12 // Forrás: Nyitókép: Veszprémi Érsekség
Ugyanott sétáltak és imádkoztak az apácák, ahol elődeik közel nyolcszáz éve tették ugyanezt. Hétvégén ugyanis olyan domonkos rendi nővérek érkeztek Veszprémbe, akik először nem sokkal a tatárjárás után telepedtek le a Benedek-hegy alatt, itteni történetüknek pedig egy szentéletű apáca és egy magyar hercegnő is a része. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Alig néhány évvel a tatárhorda dúlása előtt egy Bertalan nevű püspök Veszprémben megalapított egy kolostort, ahová olyan domonkos rendi szerzetesek és szerzetesnők költöztek, akik csak néhány éve jelentek meg Magyarországon. Sőt, maga a rend megalapítása sem volt még évszázadokban mérhető akkor, III. Honoriusz pápa 1216-ban szentesítette a főleg prédikálással és koldulással foglalkozó rendet.

Veszprémben tehát már a kezdetek korában jelen voltak a Benedek-hegy lábánál felépített kolostorban, amit ma mindenki csak „Margit-romokként” emleget. Pedig a hivatalos neve akkor még nem ez volt. Szent Katalin Domonkos Apácakolostornak hívták.

Mérete is jóval nagyobb volt, mint amit ma a romok mutatnak. A látható falak az egykori templom részei voltak, a szentélyt ölelték körbe és a kolostor udvarából maradt még meg pár kő. Pedig valaha akkora volt a templom a kolostorral együtt, hogy a korabeli veszprémiek „Szentkatalinszigetként” is emlegették a kolostor környékét. A 15. és 16. század fordulópontján aztán átépítették és megjelent a gótika is az épület küllemében – a csúcsívek nyomai még ma is felfedezhetőek – de aztán nem sokkal ezután végleg elpusztult addigi formájában.

A történészek 1552-re datálják azt, amikor a törökök lerombolták, utána pedig a köveit javarészt a városlakók hordták szét saját házaik építéséhez, így a déli része teljesen eltűnt, az északiból pedig a ma látható romok maradtak meg.

De hogyan lett a Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjaiból a közbeszédben a mai napig megmaradt Margit-romok?

Erre IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit adja meg a választ, aki hat éven át, 1246-tól 1252-ig élt itt a kolostorban. Később a Nyulak-szigetére költözött, ezt ma mindenki Margit-szigetként ismeri.

forrás: Veszprémi Érsekségforrás: Veszprémi Érsekség

Kevés írott emlék maradt fent ezekből az évekből, de néhány így is megemlít egy apácát, aki Margit nevelője volt a kolostorban. Boldog Ilona életéről alig tudni valamit, annyi bizonyos, hogy anyanyelve magyar volt. Állítólag a szentéletű nő stigmatizált is volt, azaz testén megjelentek Krisztus sebei is, amit kereszthalálakor kapott. Illetve arról is szólnak feljegyzések, hogy Ilona több esetben, amikor imádkozott a levegőbe emelkedett, látomásaiban pedig többször megjelent előtte Jézus.

forrás: Veszprémi Érsekségforrás: Veszprémi Érsekség

A Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának tagjai most ehhez a helyhez zarándokoltak el, ahol egykor elődeik éltek. A csoportot Udvardy György érsek is fogadta Veszprémben, aki a kolostorrom mellett körbevezette őket a felújítás alatt lévő várnegyeden is.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Hétvégén megelevenedik a reformkor Balatonfüreden Hétvégén megelevenedik a reformkor Balatonfüreden Szeptember 18. és 20. között huszonegyedik alkalommal rendezik meg a Romantikus Reformkor fesztivált. A város utcáin korhű ruhák, díszes hintók, huszárok és zenészek idézik meg a 19. század hangulatát, miközben koncertek, táncbemutatók, vásár és gasztronómiai programok várják a látogatókat. tegnap 11:45 Paragrafusok helyett poénok: Veszprémbe érkezik az Oscar közjegyzők előadásában kultúra Paragrafusok helyett poénok: Veszprémbe érkezik az Oscar közjegyzők előadásában A közjegyzői hivatásról az emberek többségének a szigorú szabályok, a végtelen precizitás és a megingathatatlan komolyság jut eszébe. De mi történik, ha mindez a színház világával találkozik, méghozzá egy vérbeli francia bohózat keretein belül? A Veszprém Agórába érkezik a Közjegyzők Színjátszó Köre, a KÖSZIKE, hogy Claude Magnier fergeteges darabjával, az Oscarral bizonyítsák: a jogászi hivatás és a színpad varázsa nagyon is megfér egymás mellett. Az előadás apropóján a társulat rendezőjével, Tóth Leventével beszélgettünk. tegnap 9:18 A Csendes barát a hivatalos magyar nevezés az Oscar-díjra kultúra A Csendes barát a hivatalos magyar nevezés az Oscar-díjra Enyedi Ildikó Csendes barát című alkotása képviseli Magyarországot a nemzetközi film kategóriában a 99. Oscar-versenyben. 2026. szeptember 14. 17:12

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.