Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. március 19. József
Veszprém
8°C
2026. március 19. József
Veszprém
8°C

Ismét apácák sétáltak egykori otthonuk falai között

2024. április 13. 12:12 // Forrás: Nyitókép: Veszprémi Érsekség
Ugyanott sétáltak és imádkoztak az apácák, ahol elődeik közel nyolcszáz éve tették ugyanezt. Hétvégén ugyanis olyan domonkos rendi nővérek érkeztek Veszprémbe, akik először nem sokkal a tatárjárás után telepedtek le a Benedek-hegy alatt, itteni történetüknek pedig egy szentéletű apáca és egy magyar hercegnő is a része.

Alig néhány évvel a tatárhorda dúlása előtt egy Bertalan nevű püspök Veszprémben megalapított egy kolostort, ahová olyan domonkos rendi szerzetesek és szerzetesnők költöztek, akik csak néhány éve jelentek meg Magyarországon. Sőt, maga a rend megalapítása sem volt még évszázadokban mérhető akkor, III. Honoriusz pápa 1216-ban szentesítette a főleg prédikálással és koldulással foglalkozó rendet.

Veszprémben tehát már a kezdetek korában jelen voltak a Benedek-hegy lábánál felépített kolostorban, amit ma mindenki csak „Margit-romokként” emleget. Pedig a hivatalos neve akkor még nem ez volt. Szent Katalin Domonkos Apácakolostornak hívták.

Mérete is jóval nagyobb volt, mint amit ma a romok mutatnak. A látható falak az egykori templom részei voltak, a szentélyt ölelték körbe és a kolostor udvarából maradt még meg pár kő. Pedig valaha akkora volt a templom a kolostorral együtt, hogy a korabeli veszprémiek „Szentkatalinszigetként” is emlegették a kolostor környékét. A 15. és 16. század fordulópontján aztán átépítették és megjelent a gótika is az épület küllemében – a csúcsívek nyomai még ma is felfedezhetőek – de aztán nem sokkal ezután végleg elpusztult addigi formájában.

A történészek 1552-re datálják azt, amikor a törökök lerombolták, utána pedig a köveit javarészt a városlakók hordták szét saját házaik építéséhez, így a déli része teljesen eltűnt, az északiból pedig a ma látható romok maradtak meg.

De hogyan lett a Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjaiból a közbeszédben a mai napig megmaradt Margit-romok?

Erre IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit adja meg a választ, aki hat éven át, 1246-tól 1252-ig élt itt a kolostorban. Később a Nyulak-szigetére költözött, ezt ma mindenki Margit-szigetként ismeri.

forrás: Veszprémi Érsekségforrás: Veszprémi Érsekség

Kevés írott emlék maradt fent ezekből az évekből, de néhány így is megemlít egy apácát, aki Margit nevelője volt a kolostorban. Boldog Ilona életéről alig tudni valamit, annyi bizonyos, hogy anyanyelve magyar volt. Állítólag a szentéletű nő stigmatizált is volt, azaz testén megjelentek Krisztus sebei is, amit kereszthalálakor kapott. Illetve arról is szólnak feljegyzések, hogy Ilona több esetben, amikor imádkozott a levegőbe emelkedett, látomásaiban pedig többször megjelent előtte Jézus.

forrás: Veszprémi Érsekségforrás: Veszprémi Érsekség

A Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának tagjai most ehhez a helyhez zarándokoltak el, ahol egykor elődeik éltek. A csoportot Udvardy György érsek is fogadta Veszprémben, aki a kolostorrom mellett körbevezette őket a felújítás alatt lévő várnegyeden is.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Egy jegy, egy esély – színházi összefogás Simi gyógyulásáért kultúra Egy jegy, egy esély – színházi összefogás Simi gyógyulásáért Simi egy ritka genetikai rendellenességgel született, tízéves, életvidám kisfiú, aki – minden nehézség ellenére – tele van álmokkal. Szeret sütni-főzni, horgászni, barátaival időt tölteni, és legnagyobb vágya, hogy egyszer önállóan járhasson, szabad életet élhessen. tegnap 16:21 Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik kultúra Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik A Flódni című improvizációs színházi est receptje – ahogy egyik alkotója, Stahl Judit fogalmaz – meglepően egyszerűnek tűnik: össze kell keverni a színházi rögtönzést Budapest és más magyar városok elfeledett kultúrtörténeti és gasztronómiai sztorijaival, majd az egészet olyan színészekre bízni, akik a legváratlanabb helyzetekből is képesek jelenetet teremteni. A produkció alapötlete és dramaturgiai váza Judit és lánya, Stahl-Bohus Hanna közös munkájából született meg, őket kérdeztük a veszprémi előadásról, ami március 20-án lesz a Hangvillában. 2026. március 17. 15:53 Az Egyik csata a másik után az Oscar nagy nyertese kultúra Az Egyik csata a másik után az Oscar nagy nyertese Átadták az Amerikai Filmakadémia díjait Los Angelesben, magyar idő szerint hétfő hajnalban. Paul Thomas Anderson filmje, az Egyik csata a másik után tarolt: hat szobrocskát nyert. 2026. március 16. 8:34

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.