Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Ismét apácák sétáltak egykori otthonuk falai között

2024. április 13. 12:12 // Forrás: Nyitókép: Veszprémi Érsekség
Ugyanott sétáltak és imádkoztak az apácák, ahol elődeik közel nyolcszáz éve tették ugyanezt. Hétvégén ugyanis olyan domonkos rendi nővérek érkeztek Veszprémbe, akik először nem sokkal a tatárjárás után telepedtek le a Benedek-hegy alatt, itteni történetüknek pedig egy szentéletű apáca és egy magyar hercegnő is a része. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Alig néhány évvel a tatárhorda dúlása előtt egy Bertalan nevű püspök Veszprémben megalapított egy kolostort, ahová olyan domonkos rendi szerzetesek és szerzetesnők költöztek, akik csak néhány éve jelentek meg Magyarországon. Sőt, maga a rend megalapítása sem volt még évszázadokban mérhető akkor, III. Honoriusz pápa 1216-ban szentesítette a főleg prédikálással és koldulással foglalkozó rendet.

Veszprémben tehát már a kezdetek korában jelen voltak a Benedek-hegy lábánál felépített kolostorban, amit ma mindenki csak „Margit-romokként” emleget. Pedig a hivatalos neve akkor még nem ez volt. Szent Katalin Domonkos Apácakolostornak hívták.

Mérete is jóval nagyobb volt, mint amit ma a romok mutatnak. A látható falak az egykori templom részei voltak, a szentélyt ölelték körbe és a kolostor udvarából maradt még meg pár kő. Pedig valaha akkora volt a templom a kolostorral együtt, hogy a korabeli veszprémiek „Szentkatalinszigetként” is emlegették a kolostor környékét. A 15. és 16. század fordulópontján aztán átépítették és megjelent a gótika is az épület küllemében – a csúcsívek nyomai még ma is felfedezhetőek – de aztán nem sokkal ezután végleg elpusztult addigi formájában.

A történészek 1552-re datálják azt, amikor a törökök lerombolták, utána pedig a köveit javarészt a városlakók hordták szét saját házaik építéséhez, így a déli része teljesen eltűnt, az északiból pedig a ma látható romok maradtak meg.

De hogyan lett a Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjaiból a közbeszédben a mai napig megmaradt Margit-romok?

Erre IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit adja meg a választ, aki hat éven át, 1246-tól 1252-ig élt itt a kolostorban. Később a Nyulak-szigetére költözött, ezt ma mindenki Margit-szigetként ismeri.

forrás: Veszprémi Érsekségforrás: Veszprémi Érsekség

Kevés írott emlék maradt fent ezekből az évekből, de néhány így is megemlít egy apácát, aki Margit nevelője volt a kolostorban. Boldog Ilona életéről alig tudni valamit, annyi bizonyos, hogy anyanyelve magyar volt. Állítólag a szentéletű nő stigmatizált is volt, azaz testén megjelentek Krisztus sebei is, amit kereszthalálakor kapott. Illetve arról is szólnak feljegyzések, hogy Ilona több esetben, amikor imádkozott a levegőbe emelkedett, látomásaiban pedig többször megjelent előtte Jézus.

forrás: Veszprémi Érsekségforrás: Veszprémi Érsekség

A Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának tagjai most ehhez a helyhez zarándokoltak el, ahol egykor elődeik éltek. A csoportot Udvardy György érsek is fogadta Veszprémben, aki a kolostorrom mellett körbevezette őket a felújítás alatt lévő várnegyeden is.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Létezik még underground rap Magyarországon? A Brigád veszprémi koncertje után azt mondom, igen kultúra Létezik még underground rap Magyarországon? A Brigád veszprémi koncertje után azt mondom, igen „A Brigád a múltból köpi az új kottát” – hangzik el a Killakikitt és az NKS közös, 1328 című albumának egyik számában. Péntek este pedig Veszprémben is megmutatták, hogy tíz év után sem felejtettek el rappelni. A Brigád jubileumi turnéjának első állomása az Expresszó volt, ahol egy majdnem telt házas, elképesztően jó koncertet kaptunk. De vajon létezik még underground rap Magyarországon, amikor az előadók ennyi embert képesek megmozgatni? tegnap 17:29 Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene kultúra Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene Fábián Tamás, neve és arca sokaknak olyan közéleti riportokból lehet ismerős, ahol országos politikusokat faggat, sokszor órákon keresztül a Telex kamerái előtt. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy politikai újságírói munkája mellett az irodalomban is otthonosan mozog. Első, „Bravúros mutatványok, amiket senki se látott” című regényében pedig olyan társadalmi témákat boncolgat két harmincas éveiben járó fiatal felnőtt szemszögéből, amelyek, ahogy ő fogalmazott nincsenek kellően kibeszélve ma Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Erről is beszélgettünk vele veszprémi könyvbemutatója előtt. 2026. október 30. 17:18 Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor közélet Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor Újabb magyar bor kapott uniós eredetvédelmet, ráadásul ezúttal Veszprém megyéből. Az Európai Bizottság jóváhagyta a Sümeg és Sümegi elnevezés bejegyzését az oltalom alatt álló eredetmegjelölések közé. A döntés nemcsak a sümegi borászok számára jelentős, hanem a vásárlóknak is garanciát adhat arra, hogy a palackban valóban a megjelölt térségből származó, szigorú előírások szerint készített bor található. 2026. október 29. 14:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.