Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Ismét apácák sétáltak egykori otthonuk falai között

2024. április 13. 12:12 // Forrás: Nyitókép: Veszprémi Érsekség
Ugyanott sétáltak és imádkoztak az apácák, ahol elődeik közel nyolcszáz éve tették ugyanezt. Hétvégén ugyanis olyan domonkos rendi nővérek érkeztek Veszprémbe, akik először nem sokkal a tatárjárás után telepedtek le a Benedek-hegy alatt, itteni történetüknek pedig egy szentéletű apáca és egy magyar hercegnő is a része.

Alig néhány évvel a tatárhorda dúlása előtt egy Bertalan nevű püspök Veszprémben megalapított egy kolostort, ahová olyan domonkos rendi szerzetesek és szerzetesnők költöztek, akik csak néhány éve jelentek meg Magyarországon. Sőt, maga a rend megalapítása sem volt még évszázadokban mérhető akkor, III. Honoriusz pápa 1216-ban szentesítette a főleg prédikálással és koldulással foglalkozó rendet.

Veszprémben tehát már a kezdetek korában jelen voltak a Benedek-hegy lábánál felépített kolostorban, amit ma mindenki csak „Margit-romokként” emleget. Pedig a hivatalos neve akkor még nem ez volt. Szent Katalin Domonkos Apácakolostornak hívták.

Mérete is jóval nagyobb volt, mint amit ma a romok mutatnak. A látható falak az egykori templom részei voltak, a szentélyt ölelték körbe és a kolostor udvarából maradt még meg pár kő. Pedig valaha akkora volt a templom a kolostorral együtt, hogy a korabeli veszprémiek „Szentkatalinszigetként” is emlegették a kolostor környékét. A 15. és 16. század fordulópontján aztán átépítették és megjelent a gótika is az épület küllemében – a csúcsívek nyomai még ma is felfedezhetőek – de aztán nem sokkal ezután végleg elpusztult addigi formájában.

A történészek 1552-re datálják azt, amikor a törökök lerombolták, utána pedig a köveit javarészt a városlakók hordták szét saját házaik építéséhez, így a déli része teljesen eltűnt, az északiból pedig a ma látható romok maradtak meg.

De hogyan lett a Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjaiból a közbeszédben a mai napig megmaradt Margit-romok?

Erre IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit adja meg a választ, aki hat éven át, 1246-tól 1252-ig élt itt a kolostorban. Később a Nyulak-szigetére költözött, ezt ma mindenki Margit-szigetként ismeri.

forrás: Veszprémi Érsekségforrás: Veszprémi Érsekség

Kevés írott emlék maradt fent ezekből az évekből, de néhány így is megemlít egy apácát, aki Margit nevelője volt a kolostorban. Boldog Ilona életéről alig tudni valamit, annyi bizonyos, hogy anyanyelve magyar volt. Állítólag a szentéletű nő stigmatizált is volt, azaz testén megjelentek Krisztus sebei is, amit kereszthalálakor kapott. Illetve arról is szólnak feljegyzések, hogy Ilona több esetben, amikor imádkozott a levegőbe emelkedett, látomásaiban pedig többször megjelent előtte Jézus.

forrás: Veszprémi Érsekségforrás: Veszprémi Érsekség

A Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának tagjai most ehhez a helyhez zarándokoltak el, ahol egykor elődeik éltek. A csoportot Udvardy György érsek is fogadta Veszprémben, aki a kolostorrom mellett körbevezette őket a felújítás alatt lévő várnegyeden is.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Három éve pezsegteti a belváros kultúráját és gasztronómiáját a KUNSZT kultúra Három éve pezsegteti a belváros kultúráját és gasztronómiáját a KUNSZT Már három éve pezsegteti Veszprém belvárosának kultúráját és gasztronómiáját a KUNSZT brunch-bisztró, ahol az születésnapi hétvége során új kiállítással és zenei élményekkel is lehetett találkozni, miközben konyhában és a pultban sem volt megállás egy pillanatig sem. tegnap 16:52 Látszólag egyszerű színek is formák, valójában egy különleges tánc, ami a Művészetek Háza kiállításán vár Művészetek Háza Látszólag egyszerű színek is formák, valójában egy különleges tánc, ami a Művészetek Háza kiállításán vár Különleges kiállítás nyílt a Művészetek Házában, hiszen Elisa Treml színes térinstallációi a legkevésbé sem értelmezhetőek statikus, vitrinbe zárt műtárgyakként. Művészi értékét a látogatók teljesítik ki, akik a térben mozogva más-más élményt kapnak ugyanazoktól az alkotásoktól. tegnap 0:11 A zsidó reneszánsz magyarországi profétája emléktáblát kapott Veszprémben zsidó hitközösség A zsidó reneszánsz magyarországi profétája emléktáblát kapott Veszprémben Születésének 102. évfordulója alkalmából Dr. Schweitzer József, egykori országos főrabbi tiszteletére avattak emléktáblát vasárnap délelőtt a belvárosban, a valamikori „Zsidó udvar” kapujánál. Az ünnepségen jen volt Schweitzer József családja és dr. Verő Tamás, budai és veszprémi főrabbi is. 2024. október 13. 14:19 Közös tanácskozást tartottak a romániai és a magyar katolikus püspöki konferenciák Bukarestben kultúra Közös tanácskozást tartottak a romániai és a magyar katolikus püspöki konferenciák Bukarestben Közös tanácskozást tartottak a romániai és a magyar katolikus püspöki konferenciák állandó tanácsai Bukarestben csütörtökön és pénteken - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata pénteken az MTI-vel. 2024. október 13. 13:02

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.