Május 24-én a Várban, azon belül is a VEAB borospincéjében kinyit az első Veszprémi Borszalon, hogy aztán negyedévente rendszeresen összegyűjtse azokat a helyi borszerelmeseket, akik a minőségnek és a mennyiségnek is adóznának, igaz utóbbi esetében főleg a sokszínűségre, a megízlelt borok számára adnak és nem a pohár űrmértékére.
A Veszprémi Borszalonról annak ötletgazdájával, Zsandár Tamással korábban már beszélgettünk – ezt ide kattintva ismét el lehet olvasni – most viszont egy olyan kulcsszereplővel sikerült elmélyedni a magyar borok témájában, aki ugyancsak jelen lesz a borszalonon, mint kiállító, ráadásul több fajtával is készül majd.
Szittnyai Zalán a Zwack Izabella borkereskedés borszakértője nem tegnap kezdte a szakmát. A Borbarátok 7x7 könyv társszerzője már megélt több trendváltást a magyar borok dimenziójában, miközben otthonosan mozog a nemzetközi színtéren is.
Szittnyai Zalán
Viszont mielőtt kinyitnánk az ajtót az olasz proseccók és a francia champagne-ok felé, arra kértük Zalánt, hogy nézzünk körbe a magyar borvidékeken, mennyire színes az itthoni kínálat és ennek milyen visszhangja van szerte a világon? Mert ugye számtalanszor elhangzik az a mondat, amikor a magyar borokról van szó, hogy valójában azok csak Magyarországon világhíresek.
„Színesebb nem is lehetne. Ez igaz a borvidékekre és a szőlőfajtákra is.” – Kezdte Zalán az elemzését a hazai borhelyzetről. „Champagne-ban, Franciaországban többször jártam már borkóstolókon, volt olyan, hogy ide elkísért Légli Géza barátom is, ő a Balaton déli partján készít kiváló borokat. Azt tudni kell, hogy Champagne-ban összesen három szőlőfajtából készítenek borokat: Chardonnay-ból, Pinot Noir-ból és Pinot Meunier-ből. Ez a szentháromságuk. Amikor megkérdezték Gézát, hogy ő milyen fajtákkal dolgozik, és elkezdte sorolni az Olaszrizlingtől a Kékfrankoson és Merlot-on át az Irsai Olivérig, akkor a champagne-iak elcsodálkoztak, hogy Géza milyen gazdag borász lehet, hogy ennyi borvidéken vannak szőlői. Pedig valójában csak egy borvidéken borászkodik.”
Tehát sokszor a magyar határon túl nem is igazán tudják értelmezni, hogy milyen sokszínű a szőlőfelhozatal itthon. Néha pont ez a hátránya is a magyar boroknak, hiszen egy külföldi, kevésbé szakavatott ember könnyen elveszik ebben a kavalkádban.
Magyarországon 6 borrégióban összesen 22 borvidéket tartanak számon, ezek összterülete pedig akkora, mint például Franciaországon belül csak a Bordeaux-i borvidék.
A magyar ízlés pedig pont erre állt rá, hogy egyszerre tudunk kóstolni a sajátjaink közül klasszikus olaszrizlinget, furmintot, irsait, de ugyanígy világfajtákat is, mint a cabernet franc, vagy a kékfrankos.
Zalán a hosszú évek alatt nem csak a szőlőfajták változását követte végig – például, ahogy egyre inkább tűnnek el a hárslevelű és szürkebarát ültetvények, de helyettük megérkezett a savignon blanc – hanem a különböző trendek változásánál is ott volt.
„Sokáig azt mondtam, hogy Magyarország az irsai és a rozé hazája. Ma ez már sokkal árnyaltabb. A változásokat nagyjából évtizedes mértékben lehet látni. Amíg a 2000-es években mindenki rozét készített, mert azt keresték a legtöbben, ma ennek a kereslete visszaesett. Az Irsai Olivér viszont továbbra is slágertermék, de közben felzárkózott hozzá a Savignon Blanc is, ami egy játékosabb, kreatívabb bor tud lenni.”
De nem csak egyes szőlőfajták törnek előre, vagy szorulnak vissza a népszerűségi rangsorban, folytatta Zalán. A magyarok elkezdték fölfedezni az európai kuriózumokat is, mint amilyen a prosecco. Az Észak-Olaszországból származó tartályos erjesztésű pezsgő, ami csak az Itáliában őshonos Glera szőlőből készül mind ízvilágában, mind pedig árában befogadható a magyaroknak. De ugyanígy a buborékos vonalat képviselik a Champagne pezsgők is Franciaországból. Ezeket már palackban erjesztik 5-6 évig és emiatt egy szinttel magasabb árkategóriát is képviselnek, a magyar piacon így is sikerült gyökeret verniük.
Zalán nem ment el szó nélkül a pezsgőkészítés hazai úttörője a somlói Kreinbacher borászat mellett sem, akik, mint mondta megalapozták az új pezsgődivatot az elmúlt tíz évben Magyarországon, ami kinyitotta az ajtót a külföldi termékek előtt is.
A borszakértővel egyébként a veszprémi borkedvelők Kába-köve mellett, a Wine&Vinyl borbár pultjánál találkoztunk a legutóbbi borklub után, ahol a Bock pincészet történetét és borait ismerhette meg a veszprémi közösség. A villányi borászat részéről Bock Valér is ott volt, tőle tudjuk, hogy elődjeik még az 1800-as évek közepén érkeztek meg Németországból a környékre és kezdték el a borkészítést. Ahogy ő fogalmazott: „Az ősök a hajóból nem szálltak ki elég korán, így telepedhetett meg a sváb stílus Villányban.”
Az ő történetük is egy szelete annak a magyar sokszínűségnek, ami az itteni borászatokban jelen van és amiről Zalán is mesélt nekünk. Vele egyébként a Veszprémi Borszalonon is találkozhatnak majd az emberek, Zwack Izabella borkereskedés részéről a tokaji Dobogó pincéből hoz furmintokat, valamint a francia Lanson champagne-okból is lesz jó pár palack – ez amúgy a wimbeldoni tenisztorna hivatalos pezsgője is egyben – illetve a proseccókat az észak-olasz Ca' di Rajo borászat képviseletében kínálja majd.
