Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Költészet napja: miről is szól?

2024. április 11. 16:08
Vajon mennyire tud túlmutatni a költészet napja azon a tényen, hogy április 11-én született József Attila (és Márai Sándor)? Vajon mennyivel jelent többet ez a nap egy adatnál?

Ha már József Attila, az ő soraival kezdem: „elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, nem kartoték-adat.”, írja a Levegőt című versében. De vajon tényleg többet jelent a költészet napja egy „kötelező dátumnál”? És vajon kell, hogy többet jelentsen, vagy ez is csak egy kartoték adat?

Az iskolákban a szerintem túlzó tárgyi tudás elvárása kontraproduktív. Gond-e, ha valaki nem tudja, mikor van a költészet napja, ugyanakkor esténként könyvet vesz a kezébe? Vagy illik tudni a pontos dátumot is? Vagy ha már nem olvasunk esténként, legalább tudjuk a dátumot?

Persze, arra mindenképpen jó egy ilyen nap, hogy felhívjuk a figyelmet a költészet, a versek, az irodalom és egyáltalán az olvasás fontosságára, remek kezdeményezések vannak erre, ilyen például az, amikor az utcákat, a tereket ellepik a versek, mert mindenki kiragasztja az aktuális kedvencét a fára vagy a kerítésre.

De ha valaki egy kamerával nekiront az utca emberének, hogy feltegye neki a nagy kérdést: mikor van a költészet napja, és miért éppen akkor, nem biztos, hogy megjön a kedve, hogy utánanézzen és foglalkozzon a témával.

A vers egy rendkívül személyes műfaj, az olvasás aktusa pedig egy intim állapot, és éppen ennek érzékenysége miatt rendkívül figyelni kellene arra, hogyan tálaljuk és népszerűsítjük a verseket, s miként érjük el, hogy az emberek szívesebben nyissanak ki egy verseskötetet, mint egy Reels-videót.

Félreértés ne essék, nem a költészet napjával van a bajom, hiszen nincs is annál jobb, ha az utcákon sétálva megpillantom azt a sort, ami adott esetben nem csak térben, hanem lélekben is megtalál, de vajon rá kell-e kényszeríteni a fiatalokra a nyomást, ami e köré szerveződik? Mindennek magyarázatául szolgáljon egy kis történet, ami a néhány évvel ezelőtti költészet napján megesett velem, velünk:

- Érted?

Egy kissrácot sétáltatok (barátnőm megbízása), épphogy nyílik az elméje, kerek szemmel néz rám, miközben egy vers sorai közt görgetek.

- Érted?

Nyelvemen a viszont-kérdés, hogy mire is gondol pontosan, amikor hirtelen egy fiatal lány az utcán hozzánk lép, és az arcomba tolja mikrofonját:

- Tudja ön, hogy minek a napja van ma? Április 11.

- Persze, a költészet napja. József Attila születésnapja. Egyébként Márai Sándor is ezen a napon született, kereken 1900-ban.

Ez a válasz több volt, mint amit várt. Valószínűleg nem fér a „milyen gyökér is az utca embere” koncepcióba, merthogy sarkon fordul nyomban, rövidet biccent – ennyi.

A kissrác szeme még kerekebbé lesz, ismét kérdez?

- Minek a napja?

- A költészeté?

- Anyák napja?

- Nem. A költészeté. Anyáknak is van napja, a költészetnek is.

- Anya minden nap van.

Ezt már maga elé mondja, mint aki elgondolkodik, de valójában nem is mondja, csak mormolgatja, morzsolgatja a szavakat. Ahogyan én az ő gondolatát: miért is van annak napja, ami minden nap van? Az anyák napja talán nem is az anyás családoknak szól? Sokkal inkább az árváknak? Akiknek nincs anyjuk. Csakhogy azoknak meg sosincs anyjuk. Anyák napján se. Hogy is van ez? Április 11. a költészet árváinak napja? A ráébredés hajnala, hogy van olyan, hogy vers? Vagy a tisztelet napja? Merthogy a többi napon nincs a költészetnek tisztelete?

Hirtelen félbeszakít a kissrác, mégpedig ugyanazzal, amivel kezdte:

- Érted?

Leguggolok hozzá, rámosolygok, homlokon puszilom. S már tudom a választ.

- Nem. Nem értem.

Szabó Eszter
további cikkek
A magyar színész, akinek temetését Frank Sinatra fizette ki közélet A magyar színész, akinek temetését Frank Sinatra fizette ki Lugosi Béla, eredeti nevén Blaskó Béla Ferenc Dezső, 1882. október 20-án született Lugoson. Neve egybeforrt Drakula gróf karakterével, amelyet először 1931-ben alakított, azonban élete sokkal több volt, mint egyetlen szerep. Művésznevét szülőhelye, Lugos után vette fel. ma 12:42 Ki hozza az ajándékot? Ki hozza az ajándékot? A karácsony az ünnepi ételek és a családi összejövetelek időszaka, amely az ajándékozás örömének is kiemelt helyet biztosít. Az, hogy ki hozza az ajándékokat a gyerekeknek, országonként, sőt régiónként is eltérő, és az ünnepi hagyományok színes palettáját tükrözi. 2024. december 24. 12:58 A Mikulás és a mesevilág varázsa A Mikulás és a mesevilág varázsa A gyermekkor egyik legvarázslatosabb időszaka az adventi készülődés, amelynek fontos része a Mikulás mítikus figurájába vetett hit. A Mikulás-történetek és egyéb mesevilágok amellett, hogy természetesen szórakoztatják a gyermekeket, pszichológiai szempontból is jelentős hatással vannak a fejlődésükre. Vajon milyen szerepet játszik a Mikulás mítikus alakja a gyermekek érzelmi, szociális és kognitív fejlődésében? 2024. december 23. 17:09 Varázslatos hangulat Veszprém Város Vegyeskarának ünnepi koncertjén kultúra Varázslatos hangulat Veszprém Város Vegyeskarának ünnepi koncertjén Mi sem bizonyítja jobban, hogy a kultúra valóban otthonra talált Veszprémben, mint az, hogy adventben Veszprém Város Vegyeskarának ünnepi koncertje immáron elválaszthatatlan részét képezi a városi programoknak. Nem volt ez másképpen idén sem, amikor vasárnap este a Hangvillában felcsendültek a karácsonyi dallamok. Képeinken keresztül most megmutatjuk, milyen hangulatban telt a koncert. 2024. december 23. 11:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.