Szombaton már napközben szembetűnő volt, hogy a megszokottnál jóval többen vannak a fesztivál területén. A parton a törölközők sarkai egymást érték, mások az út mellett letelepedve nyelték a port. A víz hőmérsékelete napról-napra jobb és a minősége is megfelelő, leszámítva a néhány bunkó által bedobált szemetet. Az apró bikiniket elnézve még feltűnőbbé vált, hogy ezt a fesztivált leginkább csak a csinos lányok látogatják. Most már érhető, miért mondta Muraközy Péter anno, hogy a Soundon nincs igazán szükség napközbeni programokra, hisz úgy sem marad rá idő a nézelődéstől.
A délután folyamán csak még többen érkeztek, és még és még és még. A Pendulum még színpadra sem lépett, de már negyed órába telt megtenni az utat egyik helyszíntől a következőig. A DnB nagymestereinek fellépésén már több ezren ugráltak a nagyszínpad előtti zúzdában, de a foci VB bronzmeccsének is akadtak nézői VIP szekción kívül és belül. Bár a szerzvezők azt ígérték, a két VB meccs alatt nem lesz koncert a nagyszínpadon, ez csak a Jamiroquai esetében valósult meg. Sokaknak kellett döntenie, mire is kíváncsiak jobban.
Mire az est fénypontja David Guetta megprögette első lemezét, zsúfolásig megtelt a nagyszínpad előtti, két focipálya méretű terület. Körülbelül 10 ezer ember ugrált és táncolt együtt, még a föld is rengett bele. Az ismertebb számok után azonban a közönség ketté oszlott, a számában nagyobb tinédzser korosztály tovább pörgött, de az idősebbek - értsd húsz és harminc közöttiek - csalódott arcal elindultak másfelé. Több felől lehetett hallani a "gagyi" kifejezést. Mindezt David Guetta nem vette észre, hatalmas lelkeseddéssel és beleéléssel tette a dolgát.
Az est további része a tömegnyomor jegyében telt, nem lehett odaférni sehova, nem lehetett megállni anélkül, hogy valaki ne akarjon át gázolni rajtunk. A buli végeztével csordultig megteltek a vonatok, a partibuszok és még a helyi taxis erők is komoly gondban voltak: nem bírtak annyi embert elvinni, mint ahányan elindulni akartak. Összességében elmondható, rossz döntés volt a szervezők részéről, hogy ennyi embert engedtek be, elveszett a fesztivál exkluzív érzete.
Sokkal jobb volt a hangulata a vasárnapnak, kevesebb ember, több szabad tér és rengeteg kérdőív és kostoló. Ezek eddig kimaradtak. A mobilvécék környéki szagok kezdtek kellemetlenné válni és a rengeteg szemét - amelyből jutott a Balatonba és a fesztivál körüli utcákban is - is szúrta az én szemem. Másokét láthatólag kevésbé.
A nagyszínpadon a 2 Many DJ óriási hangerővel csapott le rajongóira, de a Neo és Carbonfools is sok embert hódítottak el a VB döntő óriáskivetítje elől. Időközben kiderült, a VIP-nél is vannak VIP-sebbek, a megfelelő karszalag hiányában nem engedtek be a nagyszínpad lelátójának egy részére, valamint az egyik óriás focikivetítő elé, a VIP részlegen belül.
A Heineken Balaton Sound utolsó nagy fellépőjére, a Jamiroquai-re már az idősebbek is kíváncsiak voltak. A közönség jelentősebb hányada 40 év körüli volt. Ez hatással volt a hangulatra is, zúzda helyett egy könnyedebb, táncolósabb koncertélményben volt részünk. A nagyszínpad idei programja ezzel lezárult, de a többi helyszínen még kapuzárásig tartott a buli.
Összeségében különleges élmény, teljesem más, mint a többi fesztivál. Lehet pihenni, kikapcsolódni és szórakozni. A koncertek technikailag kiváló minőségűek, a fellépők válogatása az elektronikus vonulaton belül sokszínű. A Balaton-parti hangulat pedig megfizethetetlen. Külön említésre méltó, hogy a bejáratnál másfél liter üdítőt bebengedtek - és a biztonságiak nem szagoltak, nem kóstoltak - illetve, akinél alkoholt találtak az vagy rögtön megitta a bejáratnál, vagy leadta egy gyűjtősátorba, ahonnét távozáskor visszakapta. Ami kevésbé jó, hogy szombaton őrült tömeg volt, de általában is kevés leülős, relaxálós helyet alakítottak ki. Ráadásul napközben a strandon sem mindig tudta az ember a törölközőjét leteríteni.