A Balaton és környéke kétségtelenül az ország egyik legnépszerűbb turisztikai régiója: a természeti adottságok, a környezet szépsége, a környék biztonságossága, könnyen elérhetősége garantálja, hogy örökre a mi Riviéránk maradjon. Ugyanakkor a drágaság – amely kis túlzással mindig is jellemző volt rá, de az infláció még duplán rátett erre – és éppen a népszerűség révén bekövetkezett zsúfoltság a szakemberek, az itt élők és az egyszeri turista szerint is problémát jelent.
Nem csoda, ha sokan vacillálnak ilyenkor, nem érdemesebb-e inkább annyi pénzből, amennyiért a Balatonnál üdülhetne egy négyfős család, inkább az Adria felé venni az irányt. Mert bármilyen szép is a magyar tenger, azért mégis csak költői tenger, nem igazi. És persze a külföldi levegőnek mindig egy kicsit más az érzete…
A kérdésre a turisztikai szakemberek is próbáltak választ kapni. Sulyok Judit, a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének tudományos munkatársai kollégáival közösen egy kisebb kutatást végzett, amelyről a május 2-ai, a Portfólióval közösen szervezett Balaton konferencián számolt be a közönségnek.
Ahogy Sulyok fogalmazott, bár az összehasonlítgatás nem magyar sajátosság, kicsit mégis olyan, mintha a körtét és az almát akarnánk összehasonlítani: nem feledhetjük, hogy mindenkinek egyéni preferenciái vannak, mindenki másként gondolkodik arról, ár-érték arányban mi az, ami belefér neki, mire hajlandó többet költeni, és mi az, amiből nem kér bizonyos összeg felett, bármekkora is a csoportnyomás. Bizonyos általánosságok persze megfigyelhetők, amelyek húzóerőt jelentenek a legtöbb ember számára. Ezek a magasabb minőség, a személyre szabott szolgáltatás, illetve a fenntartható(bb)ság, amit a szolgáltatók is figyelembe vesznek.
Sulyok Judit
No de mit mutat mégis a gyakorlat? Az intézmény kollégái egy 4 fős családot, illetve egy párt vettek mintaként a kutatáshoz, majd különböző szállástípusokra (szálloda reggelivel, szálloda félpanzióval, önellátó apartman, önellátó kemping) lebontva is megnézték, a Balatonon és az Adrián mennyibe kerülne egy 7 éjszakás nyaralás egy júniusi, egy júliusi és egy augusztusi időpontban, a booking.com és a szállás.hu platformjait használva. A helyszínek tekintetében a legnépszerűbb balatoni városokat (Tihany, Balatonfüred) vetetették össze a minimum 40 ezer magyar vendégéjszakát realizáló tengerparti úti célokkal. A költségelemeket a közlekedés, a szállás, az étkezés és a látnivalók képezték.
Ezek alapján alapvetően még mindig a Balaton nyeri az árversenyt: egy pár esetében egy szállás Horvátországban 500-970 ezer forint, míg a Balaton esetében 470-685 ezer forint között mozog.
Egy négy tagú család esetében (2 felnőtt, 2 gyerek) ugyanez Horvátországban a fent említett kategóriákban 600 ezer-1,8 millió forintig terjed, a Balatonon pedig 630 ezer és 1,18 millió forint között mozog. A kategóriákat külön-külön megvizsgálva egyedül a családi nyaralás legolcsóbb kategóriájában (kemping önellátással) jön ki olcsóbban a horvát nyaralás, itt 25 ezer forinttal jár jobban a család (605 ezer vs. 630 ezer forint), ha a tengerre megy.
Az önellátó apartmanban már 30 ezer forinttal drágább az Adria (830 ezer Ft vs. 860 ezer Ft), a félpanziós szállodánál 235 ezer forint a különbség a Balaton javára, a szálloda reggelinél pedig már közel 600 ezer forint a különbség.
A páros utazásnál a legolcsóbb kategóriában 30 ezer forinttal olcsóbb a Balaton, az apartmannál 120 ezer forint a különbség, ugyanennyi a szálloda félpanzió kategóriában, a szálloda reggelinél pedig közel 200 ezer forinttal olcsóbba a Balaton parti nyaralás.
Azt persze tegyük hozzá, hogy ha nem a legfelkapottabb helyre megyünk, hanem egy kevésbé ismert, de ugyancsak szép és izgalmas helyre, már egészen máshogy alakulhat a matek. Hogy merre dől a mérleg, illetve hogy mi magunk mi mellett döntünk, az persze attól is függ, hogy van-e mondjuk SZÉP kártyánk, amivel sokat spórolhatunk a hazai nyaralásnál, mennyire fontos nekünk, hogy minden körülmények között meg tudjuk értetni magunkat a szállásadóval vagy a helyiekkel – azaz, hogy beszéljék-e a mi nyelvünket az adott desztináción –, hogy mennyire vágyunk a külföldi levegőre, vagy hogy mennyire ragaszkodunk a helyhez, ahol korábban jártunk, legyen szó magyar vagy horvát desztinációról. Ezek alapján már tényleg a végtelenségig lehetne számolgatni és végtelen eredményt lehetne kihozni, de a legfontosabb talán az, hogy tisztában legyünk a saját vágyainkkal (meg azzal, meddig ér a takarónk).
