Porga Gyula a műsorvezető, Szöllősi Györgyi kérdésére, miszerint nem gondolkodott-e el a visszavonuláson közel másfél évtized polgármesterség után, azt válaszolta, hogy mivel Veszprémben a városvezetői munkát elsősorban aszerint fogja fel, hogy milyen megvalósítandó célok vannak még előtte – ezekből pedig akad még bőven – ezért folytatni szeretné a munkát, hogy ezek is megvalósuljanak.
Ezen célok között Szöllősi Györgyi is idézte azt a Veszprémben már sokat hallott kijelentést, hogy az évtized végére a város szeretne eljutni Európa húsz legélhetőbb városa közé, de hogyan érné ezt el Veszprém, arra már Porga Gyula adta meg a választ:
Pontosan tudjuk, hogy mi az, amin javítani kell és ezekre próbálunk válaszolni. Van egy nagyon vaskos városi stratégia, amit nagyjából hét évvel ezelőtt fogalmaztunk meg, és abban pontos célokat határoztunk meg. Ebben nevesítettünk infrastrukturális lemaradásokat, amelyeket fontos, hogy javítsunk, vannak bizonyos szolgáltatások, amelyek hiányosak a városban, fontos, hogy ebben is előre lépjünk. Maga az Európa Kulturális Fővárosa program nagyon közel vitt bennünket ezekhez a célokhoz, hiszen lerövidítette azt az időt, amit mi annak idején magunk elé vízióként kitűztünk.
A műsorvezető ezt követően szembesítette Porga Gyulát azokkal a kritikákkal, amiket pár műsorral korábban Hartmann Ferenc, az ellenzéki pártok közös veszprémi polgármester-jelöltje fogalmazott meg az ATV-n is. Hartmann megfogalmazása szerint Veszprémnek csak a kirakata szép, egyébként nő az elégedetlenség a városvezetéssel szemben, kiváltképpen néhány meg nem valósult fejlesztés miatt, amilyen a 8-as út elkerülőjének megépítése, az aranyosvölgyi völgyhíd, vagy éppen a Petőfi Színház rekonstrukciójának elmaradása.
Ezekre viszont Porga Gyulának tételesen megvoltak a konkrét válaszai, amik mögött több esetben logikus döntések húzódtak, és nem a Hartmann által lefestett sikertelen városvezetői munka.
A polgármester emlékeztett rá, hogy a 8-as út első üteme sikeresen elkészült a füredi csomópontig, a további szakasz esetében pedig a kiviteli terveken dolgoznak éppen. Ugyanez a helyzet a völgyhíd esetében is, ott év végére elkészülhetnek a kiviteli tervek Porga Gyula szerint.
A Petőfi Színház kapcsán Porga Gyula tisztázta azokat a kritikákat, amelyek szintén a fejlesztés leállításával voltak kapcsolatosak. Emlékeztetett arra, hogy az első ütem itt is elkészült, azóta pedig ezt az épületet be is lakta a színház, a főépület esetében viszont 2023-ban szándékosan nem álltak neki a kivitelezésnek, mert nem akarták, hogy a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa programévre a város egyik legfontosabb kulturális intézménye fel legyen állványozva és építési terület legyen.
Részlet az ATV-s interjúból
A műsorvezető felvetésére, miszerint ezek a beruházások mind az állami költségvetést terhelik, Lázár János beruházási miniszter pedig korábban több másikkal együtt az országban leállította őket, Porga Gyula úgy reagált, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a minisztériummal és a saját feladataikat, mint amilyen a kiviteli tervek elkészítése, maradéktalanul elvégzik, a továbbiakban pedig bíznak benne, hogy zöld utat kaphatnak ezek a beruházások is.
A polgármester az interjúban emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány egyébként rendkívül bőkezű volt Veszprémmel az elmúlt időszakban is, hiszen csak az Európa Kulturális Fővárosa projektre 72 milliárd forint forrást biztosított.
Szöllősi Györgyi kérdésére, hogy állami támogatás nélkül mik azok a fejlesztések, amiket Veszprém saját magának képes finanszírozni, Porga Gyula megemlítette, hogy a helyi gazdasági szereplők jól teljesítenek, ezzel párhuzamosan a város adóbevételei is a magyar élmezőnybe tartoznak, így van miből gazdálkodniuk. Ezekből a saját forrásokból pedig elsősorban a belterületi utak fejlesztésére fordítanak, valamint a lakhatási lehetőségekben szeretnének komolyabb szintet előre lépni.
Szintén Hartmannt idézve a műsorvezető felhozta azt is, hogy a népesség-statisztika alapján Veszprém lakossága csökkenő tendenciát mutat. Ezzel kapcsolatban Porga Gyula viszont rávilágított több olyan folyamatra, amik túlmutatnak az egyszerű politikai üzeneteken:
Mint minden magyarországi nagyváros esetében, Veszprémben is van egy szuburbanizációs folyamat. Ez látszik Győrben, Kecskeméten és Debrecenben is. Hogyha egy kicsit távolabbról nézzük az agglomerációnkat, akkor látjuk, hogy ott nemhogy csökkent, hanem nőtt a lakosságszám. Tehát akik kiköltöznek a városból nem mennek messzire, hiszen a munkahelyek döntően Veszprémben vannak, a közszolgáltatások Veszprémben vannak, csupán pár kilométerrel költöztek arrébb.
Végezetül a műsorban szót ejtettek a veszprémi kézilabda helyzetéről is, konkrétan arról a szurkolói megmozdulásról, amit a Veszprém Aréna előtt tartottak és amin Porga Gyula is részt vett.
Veszprémben a kézilabda vallás. Mindenkinek van valamilyen véleménye. A csapat szereplése a városnak a hangulatát is befolyásolja. Ha győzünk, akkor mindenki jókedvű, ha viszont kikapunk, akkor nyilván fordítva van. És vannak olyan pillanatok, amikor a polgármestertől is elvárják, hogy nyilatkozzon az ügyben. Azt gondolom, hogy ez egy olyan szituáció volt, ahol fontos volt, hogy én is a szurkolók mellé álljak. Egy nagy csalódás ért bennünket. Fontos, hogy egy ilyen klub - ez a vallásból ered - a szurkolókkal együtt értelmezhető csak. Én azt gondoltam, hogy ez egy olyan pillanat, amikor fontos, hogy polgármesterként én is jelezzem, hogy a problémákra rossz válaszokat fogalmazott meg az egyesület, Veszprém viszont egy olyan hely, ahol a hibáknak következménye van. – zárta Porga Gyula.
A teljes beszélgetés az alábbiakban tekinthető meg az ATV Youtube-csatornáján.
