A munkát eredetileg kéthetesre tervezték, hamar kiderült azonban, hogy jelentős felfedezést tettek, és ehhez igazodva alaposabban is megvizsgálták a területet, amihez annak tulajdonosa rugalmasan és segítőkészen biztosította a lehetőséget – tudtuk meg Péterváry-Szanyi Brigittától, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatójától, aki a telektulajdonos mellett a múzeum önkénteseinek is köszönetet mondott.
Pátkai Ádám és Péterváry-Szani Brigitta
A feltáráson Pátkai Ádám régész, az ásatás vezetője kalauzolt végig minket. Mint elmondta, a területen nagy mennyiségben találtak 10-11. századi leleteket: főzőedények töredékeit, állatcsontokat, orsógombokat, néhány vastárgyat. Nagyobb számú, az államalapítás időszakára datálható tárgyi emlék került elő, mint a szomszédos, országos jelentőségű lelőhelynek számító kolostor, vagy akár a vár területéről, így már önmagában ez is érdekessé tenné a feltárást. Van azonban itt még valami.
Megtalálták a középkori Veszprém legrégebbi épületét?
A földben ugyanis egy épület maradványaira bukkantak. Feltártak egy száraz agyagrétegbe rakott kőfal alapozást, ami fölött egy földbe süllyesztett padlózatú, nagyságrendileg tíz négyzetméteres alapterületű sátortetős veremház állhatott, melynek tetőszerkezetét két oszlop tartotta. Megtalálták a kemencét is, ami nagy méretű sütőfelülettel rendelkezett.
Már retusált kerámiatöredékek a helyszínről
Ez a maga korszakára jellemző lakóépület lehetett, azonban a kő alapozás még a 11. században sem számított gyakorinak, korábban pedig főleg nem. Hasonló szerkezetet a borsodi földvárnál találtak, ami ispáni székhely volt, így esetünkben is előfordulhat, hogy egykor egy tisztviselő élt itt.
Az igazán izgalmas kérdés az, hogy pontosan mikorra datálható az épület, erre majd a szénizotópos vizsgálatok adhatnak választ. Pátkai Ádám szerint ha kiderülne, hogy a ház a 10. században épült, az újabb kérdéseket vetne fel. A veszprémvölgyi apácakolostor alapítását ugyanis az 1015-1020 közötti évekre teszik, amikor több falu mellett Vörösberényt is birtokba kapta a zárda. Innen származik az építkezésekhez felhasznált vörös homokkő, amit a mostani feltáráson is megtaláltak. Ha viszont a most megtalált épület István uralkodása előtt épült, akkor meglehet, hogy Vörösberényt már az eddig ismert alapítás előtt is a kolostor birtoka volt – tehát a zárdát az eddig tudottnál korábban, akár már Géza fejedelem idejében létrehozhatták.
A régészek egy tíz négyzetméteres házat és annak udvarát tárták fel
Természetesen ezek csak hipotézisek, és minden mondat végére oda kell képzelnünk a kérdőjelet, az azonban biztosnak tűnik, hogy az összegyűjtött leletanyag vizsgálata során rengeteg új információra tehetünk majd szert Veszprémnek erről a fontos, ám kevésbé ismert korszakáról.
