A találkozón egy olyan problémakört vitattak meg a szakemberek, ami hosszú távon veszélyezteti az élő rendszereket és ezzel a tó jövőbeni emberi használatát is. Az emberi eredetű szennyeződések (úgy mint a gyógyszermaradványok, fogamzásgátló hormonszármazékok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek, mikroműanyagok) jelenleg ugyan nem okoznak humán egészséget veszélyeztető helyzet, a trendek azonban aggasztóak.
Az esemény előadói egyetértettek abban, hogy a tóba kerülő emberi eredetű szennyező anyagok veszélyeztetik a vízi ökoszisztémát, csökkentik a biológiai sokféleséget és hozzájárulhatnak a Balaton működésének megváltozásához – éppen ezért megfogalmaztak néhány ajánlást.
Azt javasolják, hogy a döntéshozók megfelelő szabályozásokkal lépjenek fel a veszélyes anyagok használatának csökkentése érdekében a Balaton partközeli zónáiban, például a vasút melletti gyomirtás módszerének megváltoztatásával, illetve a mezőgazdasági gyom-, gomba- és rovarirtó szerek használatának szigorításával; valamint segítsék elő a kiskertekben, háztartásokban feleslegként megjelenő növényvédő szermaradványok és azok csomagolásának visszagyűjtési lehetőségét.
A tó körüli települések állandó lakosai, az üdülőtulajdonosok és a Balatonhoz érkező turisták nagyon sokat tehetnek az általuk felhasznált, és jelenleg a természetbe kerülő kockázatos anyagok (például gyógyszermaradványok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek, mikroműanyagok) mennyiségének csökkentésével, azok környezettudatosabb használatával és hulladékaik figyelmesebb kezelésével.
Kiemelten fontos a parti zóna élővilágának, a nádasoknak és más életközösségek megóvása, mert ezeknek felmérhetetlen szerepük és értékük van a felszíni vizekbe bekerült emberi eredetű (mikro)szennyezések ártalmatlanításában.
