Így lépett színpadra egy hazai előadó, az Irie Maffia július 16-án, pénteken. Ők is a vár utcai első koncertesek között voltak, így joggal mondhatnám, hogy megalapozták a hangulatot, azonban a hallottak alapján nem csak én unatkoztam. Voltam már jobb reggae koncerten. A rajongók nagy része most megkövezne, de hát ez az igazság. Vagy a vár középkori romantikája, vagy a zenekar, de valami hibázott.
A tömeg ennek ellenére magával sodort mindenkit. Aki nem akart, vagy csak nem tudott, annak is hömpölyögnie kellett, hiszen erre a zenére lehetetlen nem lazulni. Az én lábaimban is bizsergett a bugi. A tömeg és a meleg persze lelassított mindenkit, mégis egy kellemes koncert kerekedett belőle.
Örömömre szolgált, hogy a Hősök is közreműködtek a hangulat fokozásában. A nyelvük csak pattogott, és bizonyára sok férfi bólogatott, amikor felkérték a lányokat a felesleges textil eltávolítására. Ilyen melegben ez nem is csoda, így néhol a levegőbe repültek a pólók.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy olyan koncerten voltam, ahol nem rázhattam a fenekem, csupán valami hiányzott. A hosszúság vagy az ismertebb számok… Mindenesetre szeretjük az Irie Maffiát, mert pár szám erejéig még belőlem is füstös rasztát tud varázsolni. Arról nem is beszélve, hogy bárki táncolhat rá, még a ritmust sem kell ismerni. A tömeg és a zene visz magával.
