Kalákában épített nyaralók, szocreál bútorok, iparművészeti értékű tárgyak, a semmihez nem hasonlítható balatoni nosztalgia… Szinte kiáltott magáért a téma, hogy néprajzos hozzáállással dolgozzák fel és mutassák be. A Törő Balázs néprajzos muzeológus által összeállított, a nyár végéig látogatható tárlat olyan tárgyakat és legfőképpen olyan hangulatot mutat be, ami sokunknak ismerős lehet: igen, azoknak is, akik még nem éltek az említett időszakban, hiszen a korai Kádár-korszak tárgyai hosszú évtizedeken át jelen voltak a nyaralóvilágban, és még az én generációm, a kilencvenes években gyerekkorukat élők is találkozhattak velük.
Egy olyan különleges időszakot mutat be a kiállítás, amikor két világ létezett egymás mellett: még utolsó lélegzetvételeivel kapaszkodott az életbe a hagyományos falusi társadalom a ma már csak nádtetős tájházakban látható használati eszközeikkel, de már kezdett megjelenni az a 20. század második felét jellemző tárgyi kultúra és stílus, amit jól vagy rosszul, de mégiscsak széles körben a szocreál jelzővel illetünk.
A kiállított tárgyak egy jelentős része az alsóörsi igazságügyi üdülőből került a múzeumhoz. Erről dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit Katalin, a Veszprémi Törvényszék elnöke beszélt a kiállítás megnyitóján csütörtök délután. Mint mondta, a törvényszék évek óta aktívan együttműködik a várossal, a múzeummal és az Európa Kulturális Fővárosa programmal a kultúra terén, aminek egyik látványos példája a törvényszék vagyonkezelésében lévő egykori várbörtön megújítása, ami mára országos hírű sikertörténet lett. Szívesen ajánlották fel a múzeumnak az üdülőben található tárgyakat is, ami a kulturális misszió mellett a környezettudatosságot is szolgálta, hiszen a leselejtezendő tárgyak így nem a szeméttelepre kerültek, hanem továbbra is hasznos célt szolgálnak.
dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit Katalin
A Laczkó Dezső Múzeum két elhanyagolt terület kutatására is tesz erőfeszítéseket – mutatott rá Schleicher Vera, a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Főosztályának vezetője. Az egyik a Balaton múzeumi eszközökkel történő dokumentálása, mert bár a tó partján számos helytörténeti gyűjteményt, tájházat találunk, nincs egy olyan intézmény, ami zászlójára tűzte volna ki a tó társadalmi, tárgyi emlékeinek szisztematikus gyűjtését és feldolgozását. De szintén elhanyagolt terület az államszocializmus évtizedeinek „múzeumizálása” – e két néprajzi és történeti kutatási terület találkozik a kiállításban.
A kiállítás péntektől látogatható a múzeum második emeletén, a szombat esti Múzeumok Éjszakája pedig kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a háromezer forintos áron megvásárolható, és a város összes kapcsolódó programjára érvényes belépővel fedezhessük fel azt az időszakot, amikor a balatoni nyaralókultúra megszületett.
