Az első dilemmára valószínűleg sosem lesz meg a válasz. Persze lehet magyarázni azzal, hogy a portugálok B-csapattal álltak fel, hogy rossz napot fogtak ki, hogy Ronaldo már kiöregedett és csak túl van sztárolva, az eredményen nem változtat, miután lefújták a meccset, ahol a Georgia nyert.
De miért nem Grúzia?
Na, ez már nem a sportelemzések asztalára, hanem sokkal inkább a diplomáciához tartozik. Grúzia és Georgia ugyanaz a 70 ezer négyzetkilométeres ország a Kaukázusban, ráadásul még csak nevet sem változtattak soha.
Az ok, amiért a magyar sportkommentátorok már az Eb-n is Georgiának hívták az országot egyszerű diplomáciai gesztus.
A grúz/georgiai kormány 2009-től kezdett komolyabb lobbitevékenységbe, hogy azokban az országokban, ahol a grúz kifejezést használják rájuk, vagy ahhoz hasonlót, váltsanak át a nemzetközileg sokkal elterjedtebb Georgiára.
Hogy miért, azt a két kifejezés etimológiájában kell keresni. Egyébként a georgiaiak országukat Szakartvélónak hívják a saját nyelvükön. A grúz alak eredetét a nyelvtörténészek valamikor a 10. század környékére teszik a szomszédos perzsa népektől származtatva. Később ez a megnevezés terjedt el és alakult át vélhetően nyugaton, Itáliában georgiára, keleti irányban pedig megmaradt a grúz. Érdekesség, hogy eredetileg Magyarországon is a Georgia nevet használtuk, a Grúzia forma a szovjet megszállás révén, orosz hatásra vált általonssá.
Hogy miért éppen az elmúlt évtizedekben érezték úgy a kaukázusi ország vezetői, hogy lépniük kell, és ahol lehet, ott kérvényezik a georgia használatát, az egy 2008-as térségi konfliktushoz vezethető vissza, bár ez sosem lett hivatalosan kimondva.
Abban az évben, pont a pekingi olimpiai játékok kezdetekor Grúzia megtámadta Dél-Oszétiát és Abháziát, a vele szomszédos két de facto államot, amiknek a területét magáénak tartotta. Pontosabban az itt állomásozó orosz békefenntartó csapatok ellen intézett támadást, amire meg is jött a válasz és gyakorlatilag öt nap alatt az orosz medve megsemmisítette Grúzia területi törekvéseit, a két de facto államot pedig elismerte függetlennek.
Ráadásul úgy tudták ezt megtenni, hogy Georgia kormánya erősen nyugatbarát külpolitikát folytatott már akkor is. Végül ezeket a kapcsolatokat kihasználva lobbiztak a már említett névhasználat megváltoztatásának ügyében, hogy ne az oroszok által is használt grúz legyen.
Magyarországon először 2011-ben az akkori köztársasági elnök, Schmitt Pál említette Grúziát Georgiának egy kétoldalú tárgyalás utáni sajtótájékoztatón, ezzel legitimálva a közbeszédben georgiát is. Diplomáciai gesztusból a külügy is jelezte a Földrajznév-bizottságnak, hogy részükről nincs akadálya, hogy a magyar nyelvben ezek után a Georgia név is elfogadott legyen, ám ezt a bizottság sohasem fogadta el.
Mindenesetre a szerdai mérkőzésen legalább annyira nehéz volt kimondani, mint átélni azt, hogy "a győzelem a georgiaiaké."
