A tavalyi év adott időszakában 136 lakástűznél avatkoztak be a tűzoltók, vagyis az esetek száma az idei évre csökkent. Az első félévben kigyulladt lakóépületekben ugyanakkor az elmúlt évnél 13-mal többen, összesen tizennyolcan sérültek meg lakástűzben.
Az év első hat hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához összesen csaknem 23 órára és 227 riasztott tűzoltójárműre volt szükség. A tűz összesen 1210 négyzetmétert érintett. A leghosszabb beavatkozás több mint hat órán át tartott, amikor gázrobbanás következtében kidőltek a falak egy tapolcai társasház egyik lakásában, május 22-én. A lakót a helyszínről életveszélyes állapotban szállították kórházba.
A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 7 lakástűz kapcsán indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban a kémények állapota miatt keletkezett tűz, de a konyhából induló lakástüzek száma is jelentős volt. A kéményben 30, a konyhában 24 alkalommal csaptak fel a lángok. Emellett jelentős esetszám keletkezett az épületek elektromos hálózatának hibája miatt is. Szándékosság gyanúja egy esetben merült fel.
A tűzzel érintett lakások egyikében sem volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek. Ekkor még van idő cselekedni, a tüzet annak kezdeti stádiumában eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni.
Szén-monoxid miatt 2024 első felében 32-szer riasztották a tűzoltókat, 17 esetben be is kellett avatkozni. A tavalyi esztendő első félévében ez a szám még 46 volt. Az első félévben egy ember sérült meg a gyilkos gáz következtében és a tűzoltóknak egy embert sikerült megmenteni. Szén-monoxid akkor keletkezik, amikor zárt térben nyílt láng ég és a tűz környezetében nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Mivel meleg vízre nyáron is szükségünk van, a szén-monoxid-mérgezés nyáron is fenyegető veszély. A nagy kánikulában előfordulhat, hogy a kintinél hűvösebb levegő beszorul a kéménybe, és a vízmelegítés során keletkező füstgáz nem tudja azt kilökni, emiatt visszaáramlik a lakótérbe és szén-monoxid jön létre.