A Fidesz még ellenzékben ígéretet tett a választott képviselők számának csökkentésére, és ezt be is tartotta: a települési, illetve a megyei önkormányzati testületek már az őszi választás után kisebb létszámmal alakulnak meg.
Az eddigi mintegy 26-27 ezer helyi képviselőnél őszre legalább tízezerrel kevesebbet választunk az idén és öt hétről tizenöt napra csökken az ajánlószelvények gyűjtésére kijelölt idő idő, miközben ahhoz, hogy egy párt vagy társadalmi szervezet elindulhasson - például a megyei közgyűlési mandátumokért - a korábbinál több kopogtatócédulát kell szereznie. Így megyei közgyűlési listát eddig az a szervezet állíthatott, amely megszerezte a választásra jogosultak 0,3 százalékának támogatását, ősszel viszont ehhez már egy százalékra lesz szükség.
A részvételhez szükséges ajánlások száma nem változott ugyan, de a kopogtatócédula gyűjtési idejének kurtítása természetesen mindenkit sújt, bár a változást főként a kisebb pártok szenvedik meg. De az ördög ezúttal is a részletekben lakozik. A tízezer lakosnál kisebb településeken marad az eddigi kislistás rendszer: az összes induló egyetlen szavazólapra kerül, és a választók közülük annyit jelölhetnek meg, amennyi a testület száma. A mandátumot azok nyerik el, akikre a legtöbben voksolnak.
Az ennél népesebb településeken viszont vegyes választási rendszer működik. Eddig az egyéni választókerületekben a képviselői helyek körülbelül hatvan százalékát osztották ki, a többit a kompenzációs listákról lehetett elnyerni. Az októberi választáson azonban már az összes mandátum hetven százaléka az egyéni körzetekben dől el.
Ha tehát egy párt mindenütt győz, az ellenzéknek csak a mandátumok nem egészen harmada marad. Mellesleg át kellett rajzolni a választókerületi határokat is, mert kevesebb lesz az egyéni jelölt. (Egyes településeken emiatt folynak a viták, mert a jegyző állítólag úgy szabta meg a határokat – például lakótelepi és kertvárosi részek egyesítésével –, hogy az alkalmas lehet a választási eredmények befolyásolására.)
Az új választási szabályokat június utolsó napjaiban hirdették ki, tehát a felkészülésre igencsak kevés idő jut. Ez nem túl elegáns, mindazonáltal nem ismeretlen gyakorlat. A Horn-kormány 1994 októberében ugyanis hasonlóképpen átírta az addig hatályos rendelkezéseket, és alig több mint két hónappal a szavazás napja előtt egyfordulós választást vezetett be, eltörölve az érvényességhez szükséges korábbi kétötödös részvételi küszöböt. Attól kezdve valamennyi településen közvetlenül választjuk a polgármestert is, miközben 1990-ben erre csak a tízezernél kisebb településeken volt lehetőség, míg a nagyobbakon a képviselő-testület döntött a településvezető személyéről.
