Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A '96-os veszprémi özönvíz krónikája - 'Mintegy fél órán át mintha dézsából öntötték volna a vizet'

2024. augusztus 3. 2:27
"Mintegy fél órán át mintha dézsából öntötték volna a vizet, s jég is hullott a belvárosban. Ugyanakkor szemtanúk szerint a Dózsavárosban egyetlen csepp sem hullott a flaszterra." 1996. augusztus 3-án a szeszélyes időjárás több tízmilliós károkat okozott Veszprémben, amit Kovács Győző, helytörténeti kutató és meteorológus elevenít fel írásában.

Szinte özönvízszerű eső ömlött 1996. augusztus 3-án, szombaton a városra. Úgy megeredtek az ég csatornái, hogy sokan azóta is emlegetik azt a napot. (Fél óra alatt 78 milliméter csapadék zúdult a városra.) Főleg a megyeszékhely déli része, az Almádi és a Füredi út közötti terület sínylette meg az elemek „játékát”. A vízzáró gát egyszerűen nem bírta a nyomást; a csapadékelvezető csatornák pedig nem győzték nyelni a vizet. Vagy éppen az út közepén összegyűjtött hordaléktól bedugultak… Hatalmas tömegű víz és iszap zúdult a mélyebben fekvő területekre, elárasztva pincéket, garázsokat, de volt, ahol a lakásba is beömlött. A víz és hordalék elpusztított minden útjába kerülő berendezési tárgyat, épületkárok is keletkeztek. Tönkrementek szekrények, ajtók, leáztak falburkolatok, tapéták, leestek csempék. Természetesen a kiskertek sem bírtak a hordalékkal, komplett veteményesek, paradicsom- és paprikaültetvények semmisültek meg. – írta a Veszprémi 7 Nap 1996. augusztus 16-án.

Mintegy fél órán át mintha dézsából öntötték volna a vizet, s jég is hullott a belvárosban. Ugyanakkor szemtanúk szerint a Dózsavárosban egyetlen csepp sem hullott a flaszterra. Mindenesetre Veszprémben több száz pince beázott, több tízmillió forintra tehető a kár.

A helyenként jéggel vegyes áradás nyomán mintegy 3 – 4 ezer köbméter vizet távolított el 23 tűzoltó 6 fecskendővel, 8 szivattyúval 5 órányi idő alatt. Rendkívülivé vált a helyzet a Petőfi Színháznál, ahol a gazdasági épületrészben helyenként 50 – 80 centiméter mély iszapos víz örvénylett. Ide katonákat is ki kellett vezényelni. Komoly vízbetörést regisztráltak a zeneiskola alagsorában, a Laczkó Dezső Múzeumban, míg a megyeszékhely mélyebb fekvésű részein – az Almádi úton, a Baláca utcában és a Füredi úton – ugyancsak jelentős volt a vízelöntés. – írta a Napló 1996. augusztus 5-én.

A cikkben leírták akkor, hogy szombat délutáni felhőszakadás jelentős károkat okozott a veszprémi Petőfi Színház üzemépületében és raktárában. Vándorfi László igazgata elmondta, hogy a színházépület a város egyik legalacsonyabb pontján áll, és a lezúduló víztömeget a környék csatornarendszere képtelen elvezetni. A szombati heves zápor után egy órával a szennyvízzel keveredett iszapos csapadék megállíthatatlanul ömlött az épületbe. Az áradat negyven centiméter magasan hömpölygött az irodákban és a folyosókon. A teakonyhában például megemelte a hűtőszekrényt, mely kiszakította az ajtót és valósággal „úszott” a folyosón.

A helyiségekben pénz, irodaeszközök, iratok, szerződések, számlák, archívumi anyagok, fotók semmisültek meg, illetve komolyan károsodtak. A telefonközpont és az elektromos hálózat is megrongálódott. A raktárban díszletek, jelmezek, kellékek mentek tönkre. A színházban a váratlan elöntés előtt felújító próba folyt, melynek résztvevői azonnal visszajöttek és megkezdték a mentést. Később a szabadságról visszahívott alkalmazottak is bekapcsolódtak a munkába, és szombat óta dolgoznak a károk elhárításán. – írta a Napló 1996. augusztus 6-án, kedden.

Kovács Győző
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről kultúra 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről Veszprém jó helyzetben van, de a város jövőjét nem elsősorban új épületekben és látványberuházásokban kell keresni. Dr. Alföldi György építész, urbanista szerint fontosabb kérdés, hogyan használja a város azt, amije már megvan, hogyan vonja be a veszprémieket a döntésekbe, és képes-e olyan belvárost kialakítani, ahol az emberek nemcsak áthaladnak, hanem szívesen maradnak is. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke a Pro Bono Veszprémért Egyesület rendezvényén beszélt Veszprém adottságairól, modern építészeti örökségéről, a belvárosi kereskedelemről, a lakhatásról és a városfejlesztés új lehetőségeiről. ma 12:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.