A rendezvényt Brányi Mária alpolgármester nyitotta meg, aki köszöntő beszédében kiemelte, mennyire fontos megemlékezni azokról a hősökről, akik életüket áldozták a hazánk védelméért. Háláját fejezte ki a résztvevőknek, hogy elfogadták a meghívást, és külön tisztelettel üdvözölte a város és a légierő kiemelt képviselőit. Beszédében hangsúlyozta:
,,ez az esemény nem csupán emlékezés a múltra, hanem a jövő generációinak nevelésére is szolgál, hiszen a hősiesség és az elhivatottság értékei mindannyiunk számára példát jelentenek.”
Sáfár Albert nyugállományú dandártábornok beszédében a repülés történelmi jelentőségét emelte ki. Az emberiség régóta vágyott a repülésre, amelynek beteljesedése a Wright testvérek 1903-as első sikeres felszállásával kezdődött. Ez a történelmi pillanat új korszakot nyitott meg az emberi közlekedés és hadviselés történetében. Magyarországon a repülés már a 20. század elején megjelent, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia katonai erői az első világháború idején repülőgépeket alkalmaztak felderítési és harci feladatokra. A magyar pilóták hősiessége és áldozatkészsége a két világháború során is megmutatkozott, amikor számos fiatal pilóta adta életét hazájáért. Sáfár Albert külön megemlítette a magyar katonai repülés hőseinek hosszú sorát, akik az évszázadok során áldozatot hoztak a nemzet védelmében. A dandártábornok beszédében hangsúlyozta, hogy ezek az áldozatok emlékeztetnek minket az elkötelezettség fontosságára, és arra, hogy a repülés nemcsak technikai teljesítmény, hanem hősies cselekedetek sorozata is.
Az esemény egyik legmeghatóbb része az első világháborúban és a második világháborúban, valamint az azt követő évtizedekben életüket vesztett pilóták neveinek felolvasása volt, akikre hősiességük és áldozatuk miatt örökké emlékezni fog a nemzet. A felolvasást harangszó kísérte, méltósággal és tisztelettel adózva az elhunytak emlékének.
Az első világháborúban, 1912 és 1938 között hősi halált halt repülők közül felolvasták többek között Dr. Boros József orvos, Gastner Mihály repülőgép-vezető főhadnagy, valamint Gergye József repülőgépvezető százados nevét. A második világháború idején, 1939 és 1945 között hősi halált halt repülők közül megemlítették Balogh Károly repülőgép-vezető főhadnagy, Barabás János repülőgép-vezető hadnagy és Baracskai László repülőgép-vezető zászlós nevét. Az 1945 után hősi halált halt repülők között felolvasták többek között Cserháti Ferenc repülőgépvezető növendék, Freud Károly repülőgépvezető őrnagy és Gödér Béla repülőgépvezető főhadnagy nevét.
A nevek felolvasása után Oláh Emil ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat protestáns tábori püspökségének vezető lelkésze imát mondott a hősi halált halt pilóták emlékére. Az imában hálát adott a hősies áldozatokért, és kérte az Urat, hogy áldja meg az elhunytak emlékét, valamint a jelenlévő emlékezőket is.
„Isten megparancsolja nektek, hogy légy bátor és erős, ne félj és ne rettegj!” – zárta szavait az ezredes.
Az esemény zárásaként koszorúzással adóztak a hősök emléke előtt. A díszőrség felállítása után a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emlékműnél. Brányi Mária alpolgármester az önkormányzat képviseletében, Tornavölgyi Krisztián plébános a Veszprémi Érsekség képviseletében, és Ugron Ákos Gábor, a Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója is elhelyezte koszorúját. A Magyar Honvédség Légierő Parancsnokságának képviseletében Dr. Hegedűs János ezredes és Berecz Zsolt főtörzsőrmester tisztelgett, míg Soós Gyula alezredes, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 6. Hadkiegészítő és Toborzó Központ parancsnoka, valamint Vardon Tamás ezredes, a Magyar Honvédség Légi Műveleti, Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka is részt vettek a megemlékezésen. A Magyar Honvédség 47. bázisrepülőtér képviseletében Thurzó Lajos alezredes, parancsnokhelyettes koszorúzott, míg a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságot Anda György rendőr ezredes, rendészeti főkapitány-helyettes, a Veszprém Városi Rendőrkapitányságot pedig Ficsor Karolina rendőr alezredes, kapitányságvezető képviselte.
A rendezvény a hősök emlékére elhelyezett koszorúkkal, az elmondott imával és a közösség összetartozásának erősítésével zárult. Ez az emléknap nemcsak a múltra való emlékezés volt, hanem annak biztosítása is, hogy a jövő generációi is megismerjék és értékeljék a repülés és a légierő szolgálatában tanúsított hősiességet és elhivatottságot, amely ma is él és továbbél nemzetünk emlékezetében. A magyar katonai repülés története a hősies küzdelmek, áldozatok és elkötelezettség tanúja, amelyek méltóak arra, hogy örökké emlékezzünk rájuk.