Az uniós támogatások az utóbbi időben kicsit olyanok, mint Colombo felesége. Mindenki hallott már róluk, de senki nem látta őket. Viszont az igazság, ahogy a már említett krimisorozatban, úgy itt is a részletekben van. Az pedig tény és való, hogy a jogállamisági eljárás miatt befagyasztott források mellett még számos olyan támogatási konstrukció létezik az Európai Unióban, amivel élhetnének a magyarok. Csak eddig a hazai civil szervezetek, vállalkozások, vagy intézmények pályázási aktivitásban jóval alulteljesítettek az uniós átlaghoz képest. Ezt az állapotot szeretné most pozitív irányba elmozdítani a Közigazgatási éÉs Területfejlesztési Minisztérium által életre hívott Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI), aminek első vidéki kirendeltsége Veszprémben fog megnyitni nemsokára.
Az Óváros téri irodában találkoztunk dr. Petri Bernadett, miniszteri biztossal, az MFOI ügyvezetőjével, aki nem csak az irodahálózat működésébe vezetett be, hanem gyorstalpalót adott az EU támogatási rendszeréből is.
Petri Bernadett
„Az Európai Uniónak, mint minden adminisztratív szervezetnek ugyanúgy megvan a maga költségvetése. Erről hétévente döntenek. Ebből a költségvetésből különböző módon juttat az Unió pénzt a tagállamoknak, hogy azokat a célokat, amiket az EU meghatároz saját magának, amikről a tagállamok közösen döntenek, azokat finanszírozni tudják. Az egyik ilyen finanszírozási formát a különböző operatív programok jelentik. Ez a fogalom sokak számára ismerős lehet, hiszen sokat hallani róluk a híradásokban is. Az operatív programok célja, hogy felzárkóztassa a tagállamokat, így pedig egységesebb belső piac jöjjön létre. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy az Európai Uniónak van egy nagy költségkerete, amit a fukar országok mindig csökkenteni akarnak, a részesülő országok pedig növelni, a végén pedig valahol a kettő között megállapodnak, és ezt az összeget osztják el azon országok és régiók közt, akik leginkább rászorulnak a felzárkóztatásra. Ezek javarészt keleti országok, de a nyugati államokban, tehát a fejlettebb részeken is vannak olyan régiók, amelyek ebből részesülhetnek.”
A tagországok egyébként relatív nagy szabadságot kapnak, hogy hogyan használják fel ezeket a pénzeket, magyarázta tovább dr. Petri Bernadett, hozzátéve, hogy Magyarország esetében jelenleg a már említett eljárás miatt az operatív programok pénzeinek 55%-át felfüggesztették, ami miatt jelenleg is aktívan folynak a tárgyalások az EU vezetőivel, de a többi finanszírozási formát nem érintik ezek a hazánkkal szembeni szankciók.
Az MFOI működése kapcsán azért érdemes ismerni ennek a támogatási rendszernek a működését, hogy könnyebben szét lehessen választani az Unió másik támogatási típusától, amivel az iroda valójában foglalkozik, és amit egyáltalán nem érintenek a felfüggesztések. Ezt nevezik direkt uniós finanszírozásnak. Hogy ez mennyire nem elhanyagolható tétel még az EU szintjén sem, arra jó mérőszám, hogy a teljes uniós költségvetés közel felét ezek a források teszik ki. Az MFOI pedig azért jött létre, hogy segítsen a hazai szervezeteknek megcélozni és sikeresen elnyerni ezeket a pénzeket.
„Az Európai Unió maga dönti el, hogy milyen projekteket támogat az egyes országokban.” – Folytatta a miniszteri biztos a támogatási rendszerek bemutatását. „Ez azt is jelenti, hogy az egyes tagországokban működő vállalkozásoknak, társadalmi szervezeteknek, iskoláknak, egyetemeknek nem egy hazai közvetítő szervezeten keresztül kell pályázniuk, hanem egyenesen Brüsszelbe kell benyújtaniuk projektjüket. Nagyon fontos, hogy ebben a forrástípusban nincsen kvóta, tehát nincs meghatározva, hogy az egyik országot ennyi illeti, a másikat annyi illeti meg a pénzből. Itt mindenki egyszerre versenyzik. Tehát egy veszprémi vállalkozásnak annyira jónak kell lennie, mint egy németországi vállalkozásnak, hogy felvegye vele a versenyt a pályázásnál. Ezért van az nagyon sokszor a fejekben tévesen, hogy mi úgysem leszünk olyan jók, mint a nyugatiak és ezért kevés a mersz a pályázásnál.”
Önmagában viszont, ha csupán egy ország egy szervezete nyújt be pályázatot az EU direkt forrásaira, valóban hátrányban lesz, amikor a döntőbíróság elé kerül a dokumentáció. Ez ugyanúgy igaz a német, francia, spanyol, vagy bármelyik pályázatra. A kulcs a nemzetközi együttműködésben van, dr. Petri Bernadett pedig ezzel rá is tért az egyik legfontosabb részére az ilyen projekteknek.
„Képzeljük el úgy, hogy az EU különböző „pénzkupacokat” hoz létre. Egyikből például a digitalizációt, másikból a fenntarthatóságot, vagy éppen a kreatív ipart támogatja. Ezekre várja az olyan pályázatokat, amelyekben több tagország több szervezete, vagy vállalkozása áll össze, hogy közösen, mindenki a saját tudását, kompetenciáját hozzáadva fogalmazzanak meg projekteket. Ezek nem egyszerű pályázatok, leginkább egy doktori disszertációhoz lehetne hasonlítani őket, ráadásul angolul.”
Tehát összefoglalva az eddigieket, az EU direkt forrásainak szinte végtelen a tárháza, de ahhoz, hogy sikeresen pályázzon valaki ezekre a pénzekre szüksége lesz nemzetközi partnerekre. Ráadásul tovább növeli az esélyeit, ha földrajzilag is reprezentatív, azaz egy kelet-európai konzorcium – például egy magyar, szlovák, lengyel összefogás – társul egy távolabbi spanyol szervezettel és közösen pályáznak, tudtuk meg a miniszteri biztostól.
Mindez persze elsőre valóban egy bonyolult és nagy energiákat felemésztő pályázati rendszernek tűnik, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda viszont éppen azért jött létre, hogy segítő szervezetként, ingyenes szolgáltatásával támogassa a magyar pályázókat elindulni a kiírásokon.
„Mindig előnyösebb, ha már meglevő gazdasági kapcsolatra lehet ráépíteni egy pályázatot, ez már csak a bizalom szempontjából is fontos.” – Mondta dr. Petri Bernadett. „De abban is sok tapasztalatot szereztünk az iroda közel kétéves működése alatt, hogy hogyan lehet megtalálni a külföldi partnereket. Sok híreszteléssel ellentétben a magyarokkal szívesen dolgoznak együtt a külföldi szervezetek, értékesnek találják az itthoni tudást.”
Az MFOI-nak van egy egész Európára kiterjedő adatbázisa, ami számos olyan potenciális partnert tartalmaz, akikkel a magyar pályázók összefoghatnak egy-egy pályázat keretében, de azt is számon tartják, hogy éppen valahol alakulóban van-e egy konzorcium, amibe betársulhat egy magyar partner. Ezeket az információkat pedig megosztják azokkal, akik felkeresik őket.
„A mi feladatunk ott kezdődik, hogy figyeljük, mikor lesznek nyilvánosak a legújabb pályázati kiírások, sőt néha elébe megyünk ennek és a meglévő információkból már körvonalazzuk, hogy milyen támogatásokra lehet számítani a következő időszakban. Ezekről aztán tájékoztatást adunk a partnereinknek, a szakpolitikai illeszkedéstől kezdve, a konzorciumi tagok megtalálásáig, a pályázatíráson át a beadásig és adminisztrációig. Tehát a pályázat teljes ívét igyekszünk nyomon követni.”
Hogy mire és mekkora összegben lehet pályázni, annak szintén elég széles a skálája a többmillió eurós projektektől a néhány tízezer eurósokig minden elérhető. A pályázat összeállítása általában 4-6 hónapot vesz igénybe, a projektek megvalósítása pedig több évig is eltarthat. Ez azért is fontos, mert például, ha egy pályázó bérköltséggel is tervez a projektjében, azt ezen keresztül az EU állja majd a cégében. Az pedig már kevésbé mérhető, mégis figyelemreméltó adaléka ennek a pályázati rendszernek, hogy aki egyszer részt vesz, akár sikertelenül is egy pályázat megírásában, olyan tapasztalatokkal, kapcsolati hálóval gazdagodik, amelyek birtokában sokkal otthonosabban, egyszerűbben tud majd mozogni a cikk elején említett operatív programok pályázati rendszerében is. Sőt, azt a tanácsadást, amit itt ingyen megkapnak, más cégek több ezer euróért kínálják a partnereiknek, sorolta a további tudnivalókat és előnyöket az EU direkt finanszírozási rendszeréről és az MFOI-ról a miniszteri biztos.
Ezeken kívül van még egy fontos szempont, ami szintén nem mérhető számokban, ellenben több év tapasztalata mondatja az MFOI-ban dolgozókkal, hogy sokszor egy nagyobb, erősebb üzleti körbe az lehet a belépő egy magyar cégnek, ha csupán részt vett egy ilyen direkt uniós pályázatban, hiszen akkor a partnerek különösebb bizonygatás nélkül is tudják, hogy a cég vezetése birtokában van annak a szervezői, adminisztratív tudásnak, ami nemzetközi szinten elvárható, valamint a üzleti világban mára meghatározóvá vált kreatív gondolkodásmódot is képviselik.
Az MFOI tehát egy olyan központi szereplőként tűnt fel a hazai vállalkozásfejlesztés égboltján, akik ingyenesen segítenek elsajátítani azokat a skilleket, amikkel hozzá lehet férni a Magyarországot ugyanúgy megillető uniós forrásokhoz. Ráadásul Budapest után elsőként Veszprémben nyílik meg hamarosan az irodájuk.
„Azért gondoljuk azt, hogy helyben is jelen kell lenni, mert nagyon sokszor az itteni sajátosságokat nem érti meg az EU, sőt, megkockáztatom, hogy a központból mi sem értjük, ha nem vagyunk itt. Veszprémnek és a régiónak láthatóan megkezdődött a nemzetközi porondra való kilépése, nem titkoltan a sikeres Európa Kulturális Főváros program után. Mi szeretnénk, ha ez nem szakadna meg, sőt egyre több területen folytatódna.”
A veszprémi irodára rátérve, elsősorban olyan kreatívan gondolkodó vállalkozókat, intézményvezetőket és civil szervezetek képviselőit várják, akik tudnak és szeretnek együtt dolgozni és nem riadnak vissza a nemzetközi színtérre való kilépéstől sem.
Isola Anna, az MFOI veszprémi képviseletvezetője elmondta, hogy már idén április óta jelen vannak a városban, eddig igyekeztek feltérképezni azt a számos értéket, ami 2023-ban az EKF keretében jött létre, vagy akár már korábban itt voltak és alkalmasak arra, hogy magasabb szintre emeljék őket, átlépve az országhatárt is.
„Azt láttuk, és azt a tapasztaltuk, hogy ebben a régióban olyan mennyiségű kreatív szakember, kreatív tudás, kreatív kistérség van Veszprémmel a középpontban, hogy semmiképpen sem szabad hagyni, hogy ez a tudás elveszen, eltűnjön, máshova kerüljön.” – Mondta Isola Anna. A regionális megközelítés pedig nagyon jól illeszkedik számos olyan Európai Uniós hálózat elképzelésibe, amelyekbe, ha sikeresen és aktív szerepvállalással beemeljük a régiót további fejlődési lehetőségeket teremtünk.
Isola Anna
Szeptember közepén nemcsak a helyi képviseletünk nyílik, hanem a Pannon Egyetemmel közös szervezésben és fenntartásban a ForrásTÉR közösségi helyiség is. Célunk, hogy Veszprém és a környék főként kulturális és kreatívipari szereplőinek egy olyan találkozási pontot teremtsünk, ahol vállalkozásfejlesztéssel, képzésekkel és a közvetlen európai uniós forrásokkal kapcsolatos tájékoztatással hozzájárulhatunk a régió további fejlődéséhez.
„Áprilisban kezdődött el az önkormányzattal egy pályázati előkészítése, ami az Európai Városi Kezdeményezéshez kapcsolódik. Itt is jól látszik, hogy ezeknél a pályázatoknál többhónapos felkészülési folyamat szükséges azért, hogy mire a pályázatot kiírják, addigra egy kész koncepcióval kezdjük el felkutatni a nemzetközi partnereket. Ezenkívül a Veszprém 2030 Kft. – ez a cég felel az EKF és több másik veszprémi infrastrukturális beruházásért – már sikeresen szerepelt egy olyan projektben, aminek segítségével az építészek külföldi tanulmányutakon vehetnek részt, hogy az ottani megoldásokat megismerve a megszerzett tudást majd itthon kamatoztassák. Régiós szinten például Ajkával egy fenntarthatósággal kapcsolatos projekten kezdünk dolgozuni, ami a városi terek újrahasznosítását támogatja.” – Sorolta a veszprémi képviseletvezető az eddigi eredményeket, amik Veszprémhez és a régióhoz kapcsolódnak.
Az MFOI veszprémi képviselet, és a Pannon Egyetem együttműködésével létrejövő ForrásTÉR közösségi helyiség szeptember 12-én nyílik az Óváros téren.
