A beszélgetésben felmerült, hogy a további fejlődéshez fontos lenne az a számonkérés, amit azóta emleget az államtitkárság, amióta stratégiai ágazat lett a sport és jelentős központi támogatást kap, illetve hogy a Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program folytatása visszatükrözi-e majd az olimpiai, paralimpiai eredményeket.
Schmidt Ádám kiemelte, a számonkérés kifejezést mellőzné, és sokkal inkább hívná elemzésnek, mert amikor megkezdték a szolgálatukat, akkor törekedtek arra, hogy közösen gondolkodjanak a magyar sport ügyéről, vonják be a köztestületeket, a szakszövetségeket és az egyesületeket is.
"Ennek a közös gondolkodásnak, az olimpiai sportági szövetségekkel 2022-ben történt írásbeli és személyes egyeztetésnek lett az eredménye. A szövetségek tettek bizonyos vállalásokat, arról, hogy a 2024-es olimpián hogyan fognak teljesíteni. Most a két évvel ezelőtt tett vállalásokat ki kell elemeznünk. Az pedig teljesen egyértelmű, hogy ennek tükröződnie kell a jövőképben. Ha valahol a korábban vállalthoz képest elmaradt az eredmény, akkor meg kell találnunk az okokat, meg kell tudnunk azt, hogy mitől nem jött össze, hol történtek olyan problémák, amelyek miatt nem valósulhatott meg az, ami egyébként lehet, hogy benne volt az adott szövetség, sportág teljesítőképességében. Ezeket a hibákat ki kell javítanunk. Ez közös gondolkodást, közös elemzést igényel, és elvezethet oda, hogy jobb eredményeket hozzon Magyarország számára." - nyilatkozott Schmidt Ádám. Hozzátette, amint hazatértek az olimpiáról, ezt az elemzést megkezdték.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár (háttal) átadja az aranyérmet a győztes Milák Kristófnak a férfi 100 méteres pillangóúszás eredményhirdetésén a 2024-es párizsi nyári olimpián a Párizs melletti Nanterre-ben lévő Paris La Défense Arénában 2024. augusztus 3-án. MTI/Kovács Tamás
"Schmidt Gábor helyettes államtitkár úrral és Baji Balázs vezérigazgató-helyettes úrral összeállítottunk egy kérdőívet, amit kiküldtünk az olimpiai sportági szakszövetségeknek. Ennek a részletes, feltáró jellegű kérdőívnek a visszaküldési határideje szeptember 16., és mi szeptember 18-tól minden szükséges további köztestületet is bevonunk majd. Megkezdődnek a személyes egyeztetések, ahogy ez két éve, a vállalások és az új versenysport-fejlesztési program kialakítása során is történt. Reményeim szerint október 3-ig elvégezzük ezt e a munkát" - jelezte.
Hangsúlyozta, a levélváltást, adatbekérést követően tehát minden egyes sportági szakszövetséggel személyesen találkoznak, és megtörténik az a mélyelemzés, ami alapján tiszta képet kaphatnak az olimpiai szereplésről és az ottani teljesítményről.
Ez szerinte alapja lehet annak, hogy 2025-ben, illetve kissé távolabbra tekintve a következő olimpiai ciklusban miképpen alakulnak a szövetségi támogatások.
"Ezt követően tudunk majd részletekbe menő, megalapozott szakmai elemzést a nyilvánosság elé tárni" - mondta.
Az interjúban elhangzott, hogy többen értékelték már az olimpiát a sportvezetők közül, így például Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja is, aki szerint érdemes lenne újragondolni a MOB és a kormányzat közötti feladatmegosztást, nagyobb szerepet adva az olimpiai mozgalomnak.
Schmitt Ádám a MOB és az államtitkárság munkamegosztásáról úgy vélekedett, hogy van egy jogszabályi környezet, amely kifejezi azt, hogy kinek milyen feladat-, hatás- és jogköre van.
"Az állami sportirányításnak szerintem nagyon fontos küldetése és feladata az, hogy az egész magyar sportra figyeljen. Mit jelent ez? Igyekeztünk egy olyan sporttörvény-kodifikációt végrehajtani az elmúlt időszakban, amely átfogóan próbálja meg tükrözni a magyar sport jelenlegi helyzetét. Nagyon sok előzetes egyeztetés zajlott le, és fontos részének gondoljuk azt, hogy a négy helyett hat köztestület lett megállapítva a sporttörvényben. Amikor olimpiai felkészülésről van szó, akkor a sportirányítás, amely a költségvetés fölött diszponál, bevonja az egyeztetésekbe a szakmailag érintett köztestületeket. Amúgy is fő célom volt, hogy minden köztestülettel rendszeresen őszinte és nyílt kommunikációt folytassunk" - emelte ki, hozzátéve, amikor 2022-ben elkezdték a munkát, és mindenkivel leültek egyeztetni, megkérte Gyulay Zsolt MOB-elnököt, jöjjön el vagy küldje el a munkatársait ezekre az egyeztetésekre.
"Minden döntéselőkészítő folyamatban véleményt formálhattak javasolhattak. De nekünk nem csak a MOB-bal kell együttműködnünk az olimpiai felkészülés kialakítása során, hanem természetesen meg kell szólítanunk a Sportegyesületek Országos Szövetségén keresztül a sportegyesületeket, ahol a napi műhelymunka folyik. De hogy továbbmenjek, a sportolókat felkészítő szakembereket is. Ezért gondoltuk szakmailag indokoltnak, hogy a Magyar Edzők Társasága is köztestületté avanzsálódjék. Amikor pedig a paralimpiáról van szó, akkor a Magyar Paralimpiai Bizottsággal dolgozunk együtt, és megkérdezzük itt is a SOSZ-t és a MET-et. Én nem tudom ezt úgy vizsgálni, hogy külön MOB és államtitkárság" - jelentette ki.
Schmidt Ádám úgy fogalmazott, van egy sportrendszer Magyarországon, ebben a sportirányítás felel a közigazgatási részért, diszponál a sportköltségvetés felett, és együttműködik a köztestületekkel.
"Bármilyen jogszabályi környezetet meg lehet alkotni, a lényeg szerintem az, hogy az abban szereplő személyek hogyan tudnak együttműködni. Nyugtázni szeretném, hogy Gyulay Zsolt elnök úrral a közös munkánk mindig is kiváló volt" - szögezte le az államtitkár.
