Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Forró nappalok, trópusi éjszakák - ilyen volt a mögöttünk hagyott nyár

2024. szeptember 19. 14:39
A Veszprém-repülőtéri meteorológiai állomás adatai alapjám 2024 nyarának középhőmérséklete 2,8 C-fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált (sokévi átlag), amivel a legmelegebb lett az 1971 óta jegyzett adatsorban. Kovács Győző meteorológus és helytörténeti kutató írása a mögöttünk hagyott hónapokról, amiben az adatok elemzése mellett tudományos alapossággal rendbe teszi az olyan fogalmakat is, amikkel előszeretettel dobálóznak a szenzációhajhász cikkek az időjárással kapcsolatban.

Több tartós hőhullám is kialakult a nyáron, júliusban és augusztusban is meghaladta a legmagasabb hőmérséklet a 35 C-fokot. Az évszak csapadékosan indult. Júniusban 163,5 milliméter eső esett, majd július negatív rekordot döntött, a havi csapadékösszeg 1,7 milliméter volt és augusztusban is kevesebb esett az átlagnál, ami aszályos nyarat eredményezett.

Az évszak középhőmérséklete 23,16 C-foknak adódott (a sokévi átlag 20,37 C-fok), 0,77 C-fokkal előzi a korábbi rekorder 2003-as nyarat és 0,9 C-fokkal a harmadik helyre visszacsúszott 2022-est. Mindhárom nyári hónap középhőmérséklete magasabb volt a sokévi átlagnál, június 1,7 C-fokkal, július 3,1 C-fokkal, míg augusztus 3,6 C-fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti 30 év átlagát. Június a hatodik legmelegebb hónap lett 20,9 C-fokos középhőmérséklettel. Július rekordot döntött, középhőmérséklete 24,1 C-foknak adódott, ez 3,1 C-fokkal magasabb az átlagnál és 0,8 C-fokkal előzi a korábbi rekorder 2021-es júliust. Augusztus a júliustól is melegebb volt, középhőmérséklete 24,4 C-foknak adódott, aminél csak egy hónap, 1992 augusztusa volt melegebb. Akkor a havi középhőmérséklet 25,1 C-foknak adódott.

„Az idei volt hátralévő életünk leghűvösebb nyara.” – lehetett olvasni különféle amatőr és félhivatalos meteorológiai portálokon. A korábbi években is elsütötték néhányszor ezt a poént, de úgy tűnik egyre inkább kevésbé vicces a kijelentés, amit akár komolyan is vehetünk, hiszen az idei volt sorrendben a tizedik átlagtól melegebb nyár. A július elsősége, az augusztus második és a június hatodik helye erősíti azt a feltételezést, hogy a jövőben is hasonló melegre (hőségre) számíthatunk.

A nyár három hónapjának 92 napja közül országosan 12 napon 2024-es a valaha mért legmagasabb hőmérséklet. Veszprémben júniusban nem dőlt meg napi maximum hőmérsékleti rekord. Júliusban négy napon (10-én, 11-én, 12-én és 15-én), augusztusban szintén négy napon (12-én, 14-én, 30-án és 31-én) volt magasabb a napi maximum, mint korábban. Júliusban egy napon (12-én), augusztusban két napon (13-án és 14-én) a napi maximum hőmérséklet meghaladta a 35 C-fokot. Az abszolút hőmérsékleti rekord egyik hónapban sem dőlt meg, hiszen korábban 2007. július 20-án 38,2 C-fokig emelkedett a hőmérséklet.

A forró nyári nappalok mellett melegek maradtak az éjszakák is, nem hűlt le kellően a levegő, nem jött a várva várt éjszakai felfrissülés. Júniusban két napon, júliusban 11 napon, augusztusban 5 napon nem csökkent a minimum hőmérséklet 20 C-fok alá (trópusi éjszaka). A nyár folyamán 12 napon volt magasabb a minimum hőmérséklet, mint a korábbi években. A legmelegebb hajnalt augusztus 16-án jegyeztük fel 23,0 C-fokos hőmérséklettel, de július 15-én is csak 22,9 C-fokig hűlt a levegő.

A nyár folyamán négy alkalommal, összesen 40 nap időtartamban rendeltek el hőségriadót. Ezeken a napokon a napi középhőmérséklet tartósan meghaladta a 25 C-fokot. Először június 19-e és 22-e között volt hőségriasztás, ekkor a repülőtéri állomás adatai szerint két napon haladta meg a középhőmérséklet a 25 C-fokot. Ezt követően július 7-től 21-ig 15 napos hőségriadó következett. Ekkor három napon a középhőmérséklet meghaladta a 28 C-fokot. Kis „pihenő” után augusztus 11. és 18. között újabb hőhullám következett, ekkor is 28 C-fok feletti napi középhőmérséklettel. A negyedik hőhullám augusztus 25-én kezdődött és szeptember 5-ig tartott. Olyan, hogy szeptember is hőségriadóval kezdődött, 2015 óta nem fordult elő.

A nyár forróságát és szélsőségességét az éghajlat indexek is visszaigazolják. Nyári nap, amikor a maximum hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25,0 C-fokot 77 napon fordult elő. Ez 24 nappal több, mint a sokévi átlag. (Érdemes megemlíteni, hogy nyári nap már áprilisban is volt 7 nap, illetve májusban 4 nap, így ebben az évben összesen 88 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet meghaladta a 25 C-fokot.) Hőség nap, amikor a maximum hőmérséklet eléri a 30 C-fokot 40 napon fordult elő, 14 nappal több, mint a sokévi átlag. Forró nap, amikor a hőmérséklet eléri a 35 C-fokot három napon fordult elő az átlagos egy nap helyett. Összesen 18 napon nem csökkent a hőmérséklet 20 C-fok alá.

Az évszak csapadékösszege 206,9 milliméternek adódott, ez gyakorlatilag a sokévi átlagnak megfelelő mennyiség, ennek ellenére térségünkben is súlyos átmeneti aszályról beszélhetünk. Júniusban 163,5 milliméter eső esett, ez 2,4-szerese a szokásos mennyiségnek, igaz ebből közel 63 milliméter június 26-án rövid idő alatt hullott le, ami hasznosulás helyett gyorsan elfolyt. Ezt követően augusztus 13-ig számottevő (legalább napi 5 millimétert meghaladó csapadék nem esett.) Júliusban egy csapadékos nap volt 1,7 milliméter csapadékkal, így a hónap végére súlyos aszályhelyzet alakult ki. Augusztusban 14-én és 17-én esett jelentősebb mennyiségű eső, de a magas hőmérséklet és a kiszáradt talaj miatt a hasznosulása jelentősen elmaradt az elvárhatótól. Augusztusban 41,7 milliméter eső esett, így az időszak csapadékösszege időarányosan átlagos volt, de az eloszlása miatt elősegítette az aszály kialakulását.

Kovács Győző

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.