A Török Ignác utcai szoborműnél gyűlt össze az emlékező tömeg, ahol Sótonyi Mónika önkormányzati képviselő, alpolgármester-jelölt mondott ünnepi beszédet. Részletesen is ismertette a pontosan 175 évvel ezelőtt történteket, amikor is a legyőzött magyar szabadságharcosokon kegyetlen bosszút állt a császári udvar. Négy tábornokot golyó általi, míg kilencet kötél általi halálra ítéltek.
A Török Ignác utcai szobrot egy örmény művész készítette, az Országos Örmény Önkormányzat és az Örmény Kulturális Központ képviselői is tiszteletüket tették, hiszen kiemelten fontos számukra az emlékezés, lévén, hogy Kiss Ernő és Lázár Vilmos örmény származású volt.
Sótonyi folytatta, emlékezetünkbe idézzük a dicsőséges 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédeit és tisztjeit, akik egy szabad és független Magyarországért áldozták életüket. Az 1848-49-es magyar forradalom és a szabadságharc egyesítette nemzetünket, a Habsburg önkény elleni harcban. Az aradi vértanúk honvédtisztek voltak, katonák, akiket a szabadságharcban betöltött szerepük miatt kivégeztek Aradon. Az Arad városában kivégzett honvédtisztek, összesen 16-an voltak. Nemzeti emlékezetünk azonban, elsősorban az 1849. október 6-án megölt 13 tisztet tartja számon vértanúként. Az ő hősi haláluk jelképezi az egész szabadságharc hatalmas véráldozatát.
Önkéntesek, szabadságharcosok ezrei, neves és névtelen hősök áldozták életüket azért, hogy népünk és nemzetünk kilépjen a Habsburg elnyomás gyötrő igájából, és független, szabad életet élhessen, folytatta Sótonyi. Új eszmék, új célok és új hősök születtek akkor. Az új eszmékhez megújult tetterőre volt szükség, a haza minden eldugott sarkában és a csatatéren. A szabadság gyönyörű eszménye magával ragadta a veszprémi polgárságot, a nemzeti függetlenség gondolata hamar követőkre talált felbolydult városunkban. Az új ideák lelkes hívei hamarosan nemzetünk harcos védelmezőivé váltak. Példaként tekintünk ma rájuk, amikor együtt, egymással összefogva, egy szabad és boldog Veszprémért, sikeres Magyarországért dolgozunk.
Az ünnepi beszéd után Kruppa-Jakab Éva népdalcsokorral emlékezett, míg Felföldi Gábor szavalással emelte az ünnepély fényét. Mindezek után az emlékezés koszorúit is elhelyezték a szobornál.
Nemcsak Veszprémben, de a környéken is megemlékeztek, így a kádártai temetőben, valamint Gyulafirátóton, a Batthyány Lajos-emlékszobornál is lerótták tiszteletüket.