A leghosszabb beavatkozás több, mint hat és fél órán át tartott, amikor május 22-én, Tapolcán robbanás történt az egyik Y-társasházban. Emellett Kékkúton és Lesencefalun vett igénybe négy és fél órát egy-egy családi ház oltása.
A tüzek pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 8 eset kapcsán indult tűzvizsgálat. Két esetben merült fel a szándékosság gyanúja. A leggyakrabban elektromos hiba és sütés-főzés miatt csaptak fel a lángok. Előbbi 19, utóbbi 16 tűznél volt kiváltó ok. A legtöbbször a konyhában (31), a kéményben (30), a tárolóban (11) csaptak fel a lángok. Az oltást 2 esetben az épületen lévő napelemek, 7 helyen pedig az épületben lévő gázpalackok nehezítették.
A 155 tűzzel érintett otthon közül egyikben sem volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában jeleznek, amikor még van lehetőség a lángokat eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni. A lakástüzek áldozatai leggyakrabban egyedül élő idős emberek, ezért idős hozzátartozóinkhoz érdemes olyan füstérzékelőt vásárolni, amely nemcsak hangosan sípol füst esetén, hanem a rokonok okostelefonjára is jelzést küld.
Az első három negyedévben 43 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt, ebből 23 esetben bizonyult valósnak a jelzés. Egy ember szenvedett szén-monoxid-mérgezést. Szén-monoxid nem csak gázkészülékek működtetése közben keletkezhet. Valamennyi nyílt lánggal működő eszköz esetén fennáll a szén-monoxid fejlődésének az esélye akkor, ha nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Ez független attól, hogy fával, gázzal, vagy szénnel fűtünk. Ezen eszközök használatakor gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről. Nem elég olykor szellőztetni, légbevezetőt kell az ablakba szerelni. Érdemes otthonra szén-monoxid érzékelőt is vásárolni, és azt a fűtőeszköztől egy-másfél méterre, fejmagasságba elhelyezni. A lejárt szavatosságú szén-monoxid-érzékelőt le kell cserélni.
