Az előadás részleteiről kedd délután tartottak sajtótájékoztatót a Városházán. Vezér Dávid, a Veszprém-Balaton Keresztény Kultúrájáért Alapítvány kurátora, az esemény szervezője elmondta: igyekeznek mindig olyan témákkal foglalkozni, amelyek értékrendjüket tükrözik, és amelyekről úgy vélik, érdemes beszédtémává tenni azokat társadalmi jelentőségük okán. Az előadás a Várkert Bazárban debütált, azóta számos vidéki városban került színpadra, hatalmas sikerrel.
Tollár Mónika, a darab dramaturgja és rendezője megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a történet elsősorban a koraszülés témáját járja körbe, mégsem csupán az érintetteknek szól, hanem mindenkinek, aki valaha nehézségekbe ütközött élete során. Ennek okán valójában mindenki tud kapcsolódni a darabhoz, ami a váratlan helyzetek feldolgozási stratégiájáról is szól egyben.
Az élet gyakran felülírja az elképzeléseinket, terveinket – folytatta Tollár Mónika –, a darab viszont felemelő és boldog zárást ad útravalóként. A dramaturg kisebb kulisszatitkokat is elárult, például, hogy rendkívül nagy kihívás volt számára három olyan férfi történetéből összegyúrni a szöveget, akik bizonyára a közönség soraiban is ott lehetnek, és mint kiderült, ott is voltak, így a személyes találkozás is megtörtént.
Földvári Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) elnöke is felszólalt; az előadás bevételének egy részét az egyesület támogatására fordítják a szervezők. Az egyesület több mint tíz éve dolgozik többek között azon, hogy a koraszülés ne legyen tabu téma, munkájuk mérhető eredményeket hozott, köszönhetően az össztársadalmi programok megszervezésének.
Földvári Nagy Zsuzsanna szemlélteti a koraszülöttek apró pelenkáját, rávilágítva a méretbeli különbségre
Fontos számukra, hogy az anya mellett az apa szerepe is fókuszban legyen, hiszen a koraszülés nem az anyák magányos harca, az édesapák, akik érzelmileg egyébként is nehezebben nyílnak meg, hasonlóan hangsúlyosak a történetben.
Földvári Nagy Zsuzsanna bemutatta a mára a koraszülés jelképévé vált horgolt polipokat, amelyeket inkubátorokban helyeznek el, hiszen az anya hasában már kialakul a fogó reflex, a köldökzsinórt pedig a polipok lábai helyettesítik, biztonságot nyújtva a babáknak, és ezzel az anyáknak is.
Inotay Ákos színész, a darab egyik főszereplője személyes élményeken keresztül mesélte el, milyen élmény volt számára felkészülni a szóban forgó szerepre. Úgy fogalmazott: a szülővé válás önmagában nehéz próbatétel, tele nem várt nehézségekkel, ezek az élmények mind segítették számára az elmélyülést.
Emellett természetesen komoly kutatómunkát is végzett, sőt, személyesen is megismerte az általa játszott karaktert, mint fogalmazott, felemelő érzés volt a találkozás.
Dr. Szabó Éva is felszólalt, aki évtizedek óta azért dolgozik, hogy korszerű feltételek között működhessen a koraszülött-ellátás. Tapasztalata szerint az emberek többsége nincs tisztában azzal, valójában mit jelent koraszülöttnek lenni. A tabuk ledöntése fontos lenne, többek között ezért is üdvözli a főorvos a kezdeményezést. Kiemelte az utógondozás jelentőségét, hiszen a koraszülötteket gyógytornákra, fejlesztésekre is visszajárják.
Dr. Tenk Tamás, a Bébi Koraszülött Mentő Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott: közfeladat a mentés, ezen belül a legkisebbek mentése. Munkájukat az osztály és az alapítvány közös szimbiózisában végzik, évente száznál is több babát szállítanak a megfelelő ellátóhelyre, immáron huszonkét éve. Bízik abban, hogy a szóban forgó előadás művészi értékén túl felhívja majd az emberek figyelmét a koraszülés témájára.
Az előadásról bővebben itt olvashat.
