A 2024-es kémiai Nobel-díj a fehérjékről, az élet építőkockáiról szól – jelzi a Királyi Svéd Tudományos Akadémia közleménye. David Baker sikert ért el abban a szinte lehetetlennek tűnő küldetésben, hogy újfajta fehérjéket alkosson, míg Demis Hassabis és John Jumper kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia modellt, amivel egy ötvenéves problémát oldottak meg: képessé váltak előrejelezni a komplex fehérje-szerkezeteket. Ezek a felfedezések óriási lehetőségeket rejtenek magukban.
Az élet sokszínűsége bizonyítja, hogy a fehérjék mennyire elképesztő kémiai építőkockák, hiszen ők kezelik azokat a reakciókat, amelyek az élet alapjait jelentik; a fehérjék különböző szerepeket tölthetnek be, lehetnek hormonok, antitestek vagy szöveteket felépítő alkotóelemek.
A fehérjék jellemzően húszféle különböző aminósavakból épülnek fel. 2003-ban David Baker képes volt ezekből az alkotórészekből újfajta, semmi korábban létezőhöz nem hasonlítható fehérjét tervezni. Kutatócsoportja azóta egyik tervet készíti a másik után, megalkotnak olyan fehérjéket, amiket gyógyszerekben, vakcinákban, vagy akár nanotechnológiában, apró szenzorokban lehet hasznosítani.
A második felfedezés a fehérje-struktúrák felépülését jelzi előre. A fehérjékben az aminósavak kötélszerűen kapcsolódnak össze, amik aztán háromdimenziós sturktúrákba csavarodnak fel, a fehérje funkciójától függően. A kutatók a hetvenes évek óta próbálták megfejteni, milyen struktúrát alakítanak ki a fehérjék, kevés sikerrel. Az áttörést 2020-ban Demis Hassabis és John Jumper érték el, akik megalkották az AlphaFold2 mesterséges intelligencia modellt. A modell képes mind a 200 millió ismert fehérje típus felépülését megjósolni. Megalkotása óta a modellt több mint kétmillióan használják világszerte a legkülönfélébb tudományos kutatásokhoz, például az antibiotikum-rezisztencia vagy a műanyagokat lebontó enzimek szakterületén.
