Magyarország minden tekintetben kicsi ország: mérete, lakosságszáma, gazdasági teljesítménye alapján el tudjuk helyezni magunkat Európa és a világ rangsoraiban. Az űrkutatásban és űriparban azonban erőnkön felül teljesítünk, igazán büszkék lehetünk a magyar hozzáadott értékre.
A következő napokban a második magyar űrhajós, Kapu Tibor repülése kapcsán kiemelt figyelmet kap majd ez a terület, a szimbolikus jelentőségű esemény mögött azonban érdemes a valódi teljesítményekre is vetni egy pillantást.
Működnek az országban olyan cégek, amelyek a legnagyobb nemzetközi ESA és NASA projektekbe is bedolgoznak. A Remred Zrt. például egy űrmérnöki cég, ami olyan kiemelt küldetésekben kap feladatot, mint a Comet Interceptor (ez egy olyan űreszköz lesz, amivel képesek leszünk a Naprendszeren keresztülsuhanó, kívülről érkező kőzeteket vizsgálni, mint az ‘Oumuamua volt 2017-ben), a Nemzetközi Űrállomás utódjának is nevezett, a Hold körüli keringésre tervezett Lunar Gateway űrállomás vagy a Mars Sample Return, ami a marsjáró eszközök által összegyűjtött kőzetmintákat hozná vissza a Földre.
Az Admatis Kft. passzív és aktív hőszabályozási rendszereket, szerkezeti egységeket fejleszt és gyárt, beszállítanak az ESA-nak, az Airbusnak, és összesen több mint száz partnerrel működnek együtt. Részt vettek a Jupiter jeges holdjait vizsgáló JUICE misszióban, bedolgoznak a már említett Comet Interceptorba, az exobolygókat kutató Ariel űrtávcsőbe, és szintén kiveszik a részüket a marsi mintavisszahozó küldetésből is.
A Perseverance szelfije. A marsjáróba a Maxon Motor is gyártott alkatrészt. (Fotó: NASA)
A Puli Space Technologies a holdkutatásra specializálódott, jelenlegi egyik legfontosabb projektjük a Water Snooper, ami a Hold déli pólusának krátereiben igyekszik a vízjég jelenlétét “kiszimatolni”.
És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Perseverance marsjáró egyes alkatrészeit az akkoriban Veszprémben is jelen lévő Maxon Motor fejlesztette: az ő motorjaik mozgatják a rover robotkarjait, amelyek mintát vesznek a talajból, de szintén az ő eszközeik felelnek a mintákat tartalmazó tartályok lezárásáért és elhelyezéséért is, és a roverrel együtt feljuttatott drónon is jelen vannak a Maxon-alkatrészek.
Az űripari cégek mellett Magyarország jelentős szereplő a tudományos kutatómunkában is. A Földközeli kisbolygók felfedezésében a nemzetközi élmezőnybe tartozik Sárneczky Krisztián, akinek a nevéhez több száz égitest felfedezése kötődik. Hogy mennyire kiemelkedő Sárneczky munkássága, azt jól mutatja, hogy három olyan kisbolygót is felfedezett, ami utána rövid időn belül becsapódott a Föld légkörébe. Összesen 11 ilyen felfedezés történt eddig, ennek tehát csaknem harmadát (!!!) a magyar kutató jegyzi.
Természetesen mindezzel még mindig csak a felszínt kapargatjuk, ugyanakkor arra talán sikerült rávilágítani, hogy Magyarország űripari teljesítménye messze nem áll meg abban a látványos eredményben, hogy űrhajóst küldünk a Nemzetközi Űrállomásra.
