Az Európa Kulturális Fővárosa címet tavaly viselő két város, Veszprém és a görög Elefszína közös projektet indítottak, amellyel a vadon termő, ehető növényekre és azok felhasználási lehetőségeire szeretnék felhívni a figyelmet a természetvédelem és a fenntarthatóság jegyében. A projekt egyik elemeként a művészetek eszköztárával nyúlnak a témához – ennek eredménye a Fixirben látható immerzív vetítés is.
A műalkotásban múlt és jelen találkozik: a növényábrázolásokhoz a zirci ciszterci apátsági könyvtárban található, 1500-as évekből származó herbáriumokhoz, növényhatározókhoz nyúltak vissza. Áfrány Gábor a szombati megnyitó alkalmon kifejtette: a korabeli szerzetesek számára ezek a – főleg gyógynövényeket, és azok hasznosítását – bemutató kötetek a mindennapi életben is használatosak voltak. Erre utal az is, hogy több oldalon is talált magyar nyelvű, kézzel írt jegyzeteket az eredeti szövegek mellett.
A kora újkori kódexben található fametszet rajzokat befotózták, majd a mesterséges intelligencia betanítására használták a képeket, az algoritmus ezekből készített animációkat. Mindehhez Györgydeák Máté konstruált egy virtuális kaleidoszkópot, ami megtöri, torzítja és sokszorosítja a látványt. A vetítőteremben mintha ennek a szerkezetnek a közepén állnánk: a négy falon körülöttünk indák tekergőznek, virágok bomlanak ki, majd változnak absztrakt mintákká. Áfrány és Györgydeák közös produktumukban életre keltik a közel ötszázéves növényábrázolásokat, hogy aztán üvegtáblaként törjön szilánkosra előttünk a látvány.
A szombati első vetítésen az alkotók a közönséggel együtt vettek részt, és jócskán kaptak építő szándékú visszajelzéseket. Ezek egy részét érdemes fenntartásokkal kezelni: az ugrásszerű technológiai váltások idején az ember természetszerűleg elveszettnek érezheti magát az új közegben, és különösen igaz ez a mesterséges intelligenciával létrehozott alkotások esetében, amikor valójában azt sem értjük, hogyan jött létre, amit látunk. Elhangzottak azonban jó felvetések is, mint hogy érdemes lenne hangot tenni a látvány mellé: ahogy a valósághoz minden érzékszervünkkel kapcsolódunk, úgy egy immerzív élmény esetében is növeli a bevonódást, ha többféle inger vonzza magára a figyelmünket. Amikor kísérletképpen telefonról bejátszott hangokkal együtt néztük a vetítést, az valóban hozzátett az élményhez.
Az alkotók kockázatot vállaltak: olyan technológiákhoz nyúltak, amelyek néhány éven belül a hétköznapi életünkben is meghatározók lesznek, egyelőre azonban újszerűségük miatt még nem alakult ki igazán értő közönségük. A Herbárium kaleidoszkóp egy előremutató médiaprojekt, ami bizonyítja, hogy a múltból ránk hagyott örökség és a kortárs művészet egymásra találhatnak – és a Művészetek Házában ennek a találkozónak most mi is részesei lehetünk.