Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Pannon Egyetem: az emlékezés mellett az értékek életben tartása is fontos

2024. október 22. 22:18 // Forrás: vvalapitvány.hu
A Pannon Egyetem kedd délelőtt tartotta október 23-i megemlékezését. A szokásokhoz hűen idén is emlékmenettel elevenítették fel az 1956-os forradalom és szabadságharc pontos részleteit, az egyetem rektora, Abonyi János pedig ünnepi beszédet mondott.

Felföldi Gábor, az intézmény kulturális referense köszöntötte elsőként a megjelenteket, aki rögtön rávilágított, hogy az egykori Veszprémi Vegyipari Egyetemnek meghatározó szerepe volt az ’56-os történésekben, sajnos sok egyetemi hallgatót és oktatót hurcoltak el, akik Polinszky Károly akkori rektor közbenjárásával szabadulhattak.

Felföldi GáborFelföldi Gábor

Az 1956-os forradalom idején Polinszky Károly egy drezdai konferencián volt. Őt nem lehetett “ellenforradalmi” tevékenységgel vádolni. Ez lehetővé tette, hogy az alaptalanul vádolt és meghurcolt egyetemi oktatók és dolgozók, valamint a hallgatók érdekeit hatásosan védelmezze. Akkor, amikor a november 4-ét követő napon elhurcolt hallgatók névsorát sikerült összeállítani és kijuttatni Bécsbe – vállalva az elhurcolás veszélyét is -, felkereste a szovjet csapatok magyarországi parancsnokságát, és követelte a kivitt hallgatók hazaszállítását. Helytállása eredményes volt, az egyetem valamennyi hallgatója a karácsonyi ünnepeket családja körében tölthette.

Az A épületben Abonyi János megkoszorúzta Brusznyai Árpád emléktábláját,  az elhurcoltak táblája előtt pedig a Hallgatói Önkormányzat elnöke, Varga Dévald Olivér tisztelgett.

Abonyi JánosAbonyi János

A szokásokhoz híven az A épületből a B épülethez vonult az emlékező tömeg, hogy az örökmécsesnél is koszorút helyezzenek el. Végül pedig a C épületben folytatódott az ünnepség, ahol a forradalmi események alatt a Szabad Veszprém Rádió működött: tíz napon keresztül tudósítottak a főként pesti történésekről.

Abonyi János beszédét egy idézettel kezdte:

És talpon állunk, énekelve járunk,

Mindent betölt a szabadság szava,

Már véget ér halálos, szörnyű álmunk,

S lehull az éjjel zsarnok csillaga.

Az őszi szélben a veszprémi tornyon

Megint a magyar zászlót lengetik.

Amíg élünk, míg vízzé nem lesz vérünk,

A magyar zászlót le nem vehetik!

Kötelességünk az emlékezés, folytatta Abonyi, majd az egyetemi eseményeket ismertetve rávilágított azokra az értékekre, amelyek ma is meghatározóak az intézmény számára. Ilyen érték például a kritikus gondolkodás, a bátor kiállás egymásért, tágabb környezetünkért, egymásért. A rektor úgy véli, az emlékezésen túl fontos, hogy ezeket az értékeket tovább vigyük, éltessük.

Pató Bálint énekével, Kovács Petra saját versének előadásával emelte az ünnepély fényét.

szaboeszter
szaboeszter
szaboeszter
Szabó Eszter
436789021_7814256448608371_2095157691579283907_n
436789021_7814256448608371_2095157691579283907_n
436789021_7814256448608371_2095157691579283907_n
Vámosi Patrik

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.